Az Aranyos és a Vörös bástya közötti falszakasz minden valószínűség szerint 1582 és 1583 között épült, a következő évben ugyanis már említik a dokumentumok. A legtöbb forrás szerint építése az olasz építész, Domenico Ridolfini da Camerino nevéhez fűződik, aki akkoriban Nagyváradon tartózkodott. Ez a falszakasz eredetileg folytonos volt, nem terveztek bele kaput, a Keleti kaput a Habsburg uralom idején, 1775 és 1777 között építették.
Az Aranyos és a Csonka bástya közötti bástyafalat 1580 és 1581 között építették, Báthory Kristóf uralkodásának utolsó éveiben. Erős fal, amelyhez belülről kazamaták tapadnak. Alapját masszív kőtömbök képezik, akárcsak a párkányzatot, az építmény domináns jellegét pedig a téglák biztosítják. Ezt is megrongálták a gyakori ostromok és bombázások, ennek nyomán a párkányzat fölötti szakaszt gyorsan újjáépítették a betfiai mészkőbányából hozott kődarabokból.
A Csonka és a Bethlen bástya közötti bástyafal: rövid szakasz, amely a Nyugati kaput köti össze a Bethlen bástyával, vegyes építmény, és a többihez képest viszonylag késői. Betfiai mészkövet és téglát egyaránt beleépítettek. A déli végén, belül, egy régi, mára eltűnt építmény nyomai láthatók.
http://www.muemlekem.hu/