A szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. A közgyűlési teremben Székely Bertalan freskója látható.
A városháza épületén keleti stílusjegyek vegyülnek a tetőtér kiképzésének franciás megoldásaival, valamint az angliai építészet motívumaival. A palota főhomlokzata kétemeletes, a két oldalszárny és a hátsó front egyemeletes. Bejárati homlokzatán magas, háromszögletű oromfal, baldachinos erkély, négyoszlopos kocsifelhajtó van. A torony a hajdani várkastélyok hangulatát idézi. Falburkolásra nagy számban használtak fel a hazai földből égetett, a magyar népművészet stilizált formáival ékesített kerámiadíszeket.
A városházáról történelmi személyek néznek le a járókelőkre: az épület homloksíkja elé kiugró rész ormán Árpád látható, a tetőpárkány alatt, a második emeleti ablakok között: Huba, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József domborműve.
Az épületbe belsejében az építésben közreműködő neves alkotók, a társművészetek képviselőinek kiváló munkái hívják fel magukra a figyelmet. Árkay Sándor tervezte egyebek között a főbejárati vaskaput. Az előcsarnokból a 174 helyiséget magába foglaló épület első emeleti dísztermébe kétszárnyú lépcsősor vezet.
A pompás közgyűlési teremben tökéletesek az arányok, a tér egységes. A díszítő jellegű karcsú oszlopok és ívek nagy felületeket kereteznek. A terem díszítő festését Götz Adolf, üvegfestészeti munkáit Kratzmann Ede, berendezését Rajner Károly végezte. A 12 mázsás, 5 méter magas, 62 égős díszcsillárt Várdai Szilárd tervezte. Művészi kivitelezésű a bútorzat is, a székek bőrborításában magyaros motívumokat láthatunk.
A terem faliképeit – a Pusztaszeri vérszerződést és Ferenc József megkoronázását – Székely Bertalan festette. Több történelmi személyiség, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc arcképe is látható a falakon.
A harangjáték
A város nagy hírű szülöttjére, Kodály Zoltánra harangjáték emlékeztet a városháza bejáratánál. Az általában 12.05-kor,18.05-kor és nyaranta 20.05-kor kezdődő programban a 3 oktávhangterjedelmű elektronikus szerkezet 10 dallamából hallhatunk, köztük a Háry-szvit hangjátékát, de egy műsorból sem hiányozhat a Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját… kezdetű dal. Nappal minden egész órakor hallható a 37 harangra komponált szignál.
http://vendegvaro.utazom.com