(Budapest, Izabella utca 94.)
A historizmus épületeinél (a bérházakra utalunk itt leginkább) az épület főbb részeit a vízszintes párkányok és a függőleges pillérek, ritkábban oszlopok határozták meg (pl. erkélyek tartóoszlopaiként). Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Spiegel helyesen, hogy ezek már kevésbé tektonikus épülettartó elemek, többé nem kőből vannak, hanem kőutánzó olcsóbb anyagokból, szerepük inkább a dekoráció. De ha viszont dekoráció, akkor válasszunk a gipszhez, a kerámiához jobban találó díszítőelemeket az iparművészet területéről, éspedig mindjárt a modern stílusból merítve, a századvégi modern emberhez közelállót.
Ebben látjuk Spiegel eredetiségét, ahogy a magyar viszonyoknak megfelelő, egyben olcsóbb anyagot, a modern formákkal egyesíti, a vakolatban és gipszben először valóra váltva amit írásban már kezdtek mások is megfogalmazni, éspedig a régi, sokat ismételt dekoráció típusok felváltása az új kor szellemében, az anyagok saját szépségének hangsúlyozásával. “Ne ámítsuk önmagunkat és a világot, a mikor téglából és gipszből követ vagy fát, puhafából keményet, olajfestékből márványt csinálunk, hanem maradjunk meg, ha nem telik nemesebbre, az egyszerűbb anyagnál és igyekezzünk az annak megfelelő művészi formákat megtalálni.” (Spiegel Frigyes: Modern díszítő művészet az építészetben, Magyar Iparművészet 1897, 2.szám)
Ez az utóbbi mondat már a XX századi, sőt mind a mai napi érvényben lévő, modern építészeti filozófiát tükrözi, hogy az anyagokhoz, az új anyagokhoz pedig feltétlen keressük meg a megfelelő formákat. Ha a mi jelen építészetünk is új formákat teremt pl. a belsőépítészetben, azt többnyire az újonnan előállított anyagokkal és eljárásokkal teszi. De minden elméleti megállapításon túl, Spiegel érdeme, hogy ezt a vakolat és gipsz terén (talán elsőként, de biztos elsők közt a világon) a modern stílusban megvalósította. A homlokzat dekorációja ezzel elszakadt az évszázados szokásoktól, utat nyitott a szélesebb egyéni szabadság, az ötletes fantázia irányába. Egy-két éven belül már hasonlóan gondolkodnak és alkotnak Európa-szerte.
Baráti üdvözlettel, a Lindenbaum – ház közeléből, a füstös Nyugati Pályaudvar mellől:
Bálint Imre