A Dunától pár kilométerre, egy magas hegy platójára épült, a már messziről jól látható, monumentális Göttweig bencés apátsága (Stift Göttweig). A csodálatos helyen lévő, szinte a Wachaut őrző impozáns épületegyüttes legértékesebb része a pazar díszítésű barokk apátsági templom és a kolostor fantasztikusan szép Császár-lépcsője és gazdagon díszített dísztermei.
Altmann passaui püspök 1083-ban alapította a kolostort, mely eredetileg az Ágoston-rendieké volt, majd 1094-től kapta meg a bencés rend. A XIII. században jelentősen felvirágzott, azonban a XVI. század folyamán a különböző csapások során, (törökök, járvány, tűzvészek) csaknem elpusztult. Az 16600-as és 1700-as évek hozták meg az újabb felvirágzást, a nagyszabású barokk átépítések egészen a XVIII. század végéig eltartottak. Az épület mai alakját 1714-1749 között kapta a híres udvari építész Lukas von Hildebrandt tervei alapján. A kolostorépületet és a templomot is gótikus épületek maradványaira építették. A templom több szakaszban készült el, a szentély XVI., a hosszház XVII., a homlokzat pedig XVIII. századi. Fontos megemlíteni, hogy mind a kolostor, mind a templom befejezetlen maradt, Hildebrandt eredeti tervei jóval grandiózusabbak voltak, a végül megépítettnél.
A Hildebrandt által tervezett homlokzat igazán impozáns, az egymástól távol álló, lapos sátortetős tornyok közt lépcsősor vezet fel a négy toszkán oszlopos, mélyen benyúló előcsarnokhoz. A kővázas balusztrád fölött emelkedik a hosszház barokk oromzata. A magas boltozatú templomhajóhoz viszonylag alacsony kápolnasorok csatlakoznak. A szentély jóval magasabban van a hosszháznál, csillagboltozat fedi, akárcsak az alatta lévő kriptát.
A templom leglátványosabb része a gazdagon aranyozott barokk bútorzat, főleg a berakásos kóruspadok. A türkiz és arany oszlopokkal keretezett főoltár 1639-ből származik, az oltárkép 1694-ből. A szentélyben gótikus, festett üvegablakokat láthatunk. A kriptában áll Passaui Szent Altmann püspök, az alapító szobra az 1540-es évekből.
A hatalmas területen lévő kolostor területére az egykori gótikus vár két kerek bástyás maradványain át lépünk. A tágas, parkosított kolostorudvar közepén emelkedik a templom, körben pedig a kolostor különböző épületei. A kevés megmaradt középkori emlék közül a legszebb az udvaron álló Erentrudis-kápolna a XIII. századból.
A kolostor látogatható részeiben főleg időszaki kiállításokat rendeznek, legszebb része a Kaiserstiege (Császár-lépcső). Lukas von Hildebrandt lépcsőháza igazi barokk mestermunka, a tágas, szellős teret gyönyörű pilaszterek, 4, az évszakokat, és 12, a hónapokat szimbolizáló díszes kőváza ékesíti., Kremser Schmidt alkotásai. Mennyezetén pedig Paul Troger kimagasló értékű freskója látható, mely VI. Károly apoteózisát jeleníti meg. A legenda szerint az itt tartózkodó Napóleon lovával ügetett le a lépcsőn.
A többi látogatható díszterem közül a legszebb az Altmannsaal, az egykori ebédlő, melynek mennyezetén a kánai menyegző jelenetei láthatók. Megtekinthető még a könyvtár, a gobelinszoba, a zöld vadász és díszterem is. Időszaki kiállítások színesítik a programot egész évben világhírű festők és grafikusok (pl. Rubens, Klimt, Dürer), tárlatán kívül komolyzenei hangversenyek is szerepelnek a „repertoárban”.
A teraszról páratlan kilátás nyílik a Dunára és környékére.