A gyulai Gyulai Harruckern – Wenckheim – Almásy kastély eredetileg 1745 előtt épült, és 1902-ben érte el jelenlegi megjelenését.
Lovardája 1832-ben épült, majd az 1950-es években uszoda lett, és e minőségében újították fel 2004-ben. A Gyulai Várfürdőhöz tartózó volt lovarda, jelenleg uszoda felújításának tervezője: Fajzi Zsuzsanna és Fajzi Tamás, Fajzi Építész Stúdió Kft., Békéscsaba.
Harruckern János a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1745 előtt építtette fel kastélyát. Erre fia később emeletet építetett. A 18. században az új földesúr, báró Harruckern János György a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállítatta a várbörtönt. Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt. Ennek központi részét a kápolna foglalta el. 1801-ben ez a kastély is a tűzvész áldozata lett.
A 19. század elején az egykori vár megmaradt sánc- és bástyamaradványait is lebontották, helyükön díszkertet létesítettek. Az egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony. A keleti oldalon lévő párja az 1803-ban befejezett munkálatok során készült. Az 1801-es nagy gyulai tűzvész után, amely szinte az egész várost elpusztította, gróf Wenckheim Ferenc hívására Gyulára került Id. Czigler Antal a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva, mint urasági építőmester 60 éven át állott a Wenckheim család szolgálatában! Wenckheim Ferenc az új copf stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építtette meg 1803-ban. A késő barokk, klasszicista stílusú kastély manzárdkupolás középrésze felett a főhomlokzaton attikafal emelkedik, a kapu előtti erkéllyel és későbbi kocsibehajtóval. Északkeleti homlokzatán a mellékrizalitok előtt is áll egy-egy erkély. Déli homlokzata gazdagabb architektúrájú. Középrésze hangsúlyosabb, a vasrácsos erkélyt két-két oszlop tartja. Helyiségei az épületen keresztülfutó folyosóra vannak felfűzve. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építették meg a kastély keIeti oldalán.
Wenckheim Stefánia és Almássy István 1800-as évek közepén kötött házassága révén a gyulai Harruckern- Wenckheim-kastély az Almássy-család tulajdonába került. A nagyszabású átalakítások keretében a Wenckheim-család által építtetett szárnyépületekre emeletet húzattak. Később a frigyből született örökös is végeztetett további átalakításokat a kastélyon, amelyet akkoriban angolkert övezett, halastóval, erdőkkel, gyümölcs és vadaskerttel, sőt a Körös egyik ága is a fák lombjai alatt folydogált. Almássy Dénes az épületet felújíttatta 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel.
Az Almássy-család közeli jóbarátja volt Erkel Ferenc, róla kapta a nevét egy mezei juhar az említett parkban. Nem ez volt az egyetlen kastély az Almássyak birtokában sem, övék volt a kétegyházi is, melyet a XIX. században Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban bővíttettek, valamint a sarkadi klasszicista kúria is.
A kastélyban színházterem is volt.
A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Színházáról már az 1700-as évek közepéről van adatunk. Barokk konyhája is különlegességnek számít. Kultúrtörténete szempontjából kiemelendő, hogy az Erkel család három generációjának tevékenysége kötődik a kastélyhoz.
Forrás: http://www.wenckheim.hu/gyula.htm