Kőrösbánya aranybányáit már a rómaiak is művelték, a 15. században pénzverdéje volt. A ferencesek már a középkorban templomot építettek, és a török veszély idején kolostorukat erőddé alakították. A 16. századtól bányái jelentősége visszaesik. 1746-ban a megcsonkított Zaránd megye székhelyévé lesz. A hajdani, jelentősen átalakított vármegyeház a ferences kolostorral szemközt áll. A települést az 1784-es és 1848-as mócvidéki felkelések egyaránt feldúlták, lakosságát megtizedelték.
1634-től a középkori ferences templomot a reformátusok használták. A Dévára telepedő bolgár ferencesek 1728-ban szervezik újra a katolikus plébániát és 1763-68 között a középkori épület támpilléreinek és mérműves ablakainak felhasználásával újraépítik a ferences templomot és rendházat emelnek melléje.
A hatóságok 1950-ben ide internálták Scheffler János szatmár-nagyváradi püspököt és 1952-ben a ferences rendtartomány 37 testvérét (a 3 erdélyi kényszerlakhely egyike lesz így Kőrösbánya). Elöljáróikat 1961-ben bebörtönözték. A szerzetesek egy része 1964-ben hagyhatta el a kolostort, mint kényszerlakhelyet.
http://szentferencalapitvany.org/kapcsolat/vendeglatas/korosbanyai-ferences-kolostor/