Havi Archívum: 2014 október 18, szombat

Brassó – Fekete templom

Erdély - Partium

A város legfőbb nevezetessége a főtéren található Fekete templom.
Ez a legnagyobb templom Erdélyben, és a legkeletebbre fekvő gótikus templom Európában.
1385-1477 között épült, késő gótikus stílusban. Nevét akkor kapta, mikor a Habsburgok felgyújtották a várost, és a templom falait feketére festette a korom és a füst. A gyújtogatás oka az volt, hogy a szászok ellenezték egy császári őrség felállítását.
A templombelső szintén lenyűgöző látványt nyújt sűrű, magas oszlopaival, gótikus ablakaival. Legkülönlegesebb kincse a több mint száz darabból álló török szöveggyűjtemény, melyet a város kereskedői adományoztak a templomnak.
A jobb oldali hajóból nyíló oldalkápolna bejárati ajtaja fölött látható freskó 1476-ból származik. A festményen Mária és a kis Jézus, Szent Katalin és Szent Borbála képe alatt Mátyás király és felesége, Beatrice címere található.
A templom neogótikus oltára 1866-ban készült. Festett szószékének talapzatán Mózes áll a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákkal. A szószékkel szemközti falon Brassó és Mátyás király címere látható.
A templom másik büszkesége a 4000 sípból álló Buchholz orgona, melyet a XIX. század közepén készítettek.

http://www.szekelyfoldiinfo.ro
[google-map-v3 shortcodeid=”0c7d5e3c” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Brassó, Brassó megye, Románia{}chapel-2.png{}Brassó, Brassó megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 18, szombat - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – A gyulai kastély megújul – 2014. októbere

Gyula városa

Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett.

Wass Albert: A kastély árnyékában – 81. oldal

[google-map-v3 shortcodeid=”7c8201a5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Magyarország{}castle-2.png{}Gyula, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 16, csütörtök - bzadmin Szólj hozzá

Szatmárcseke – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Népi bútorokkal és egyéb néprajzi tárgyakkal rendezték be a XVIII. század végén épült, taposott szalmatetős szegényparaszti lakóházat.

A XIX. század végén készült bútorok és tárgyak láthatók a három helyiségből álló, szabadkéményes ház első szobájában. A konyhai pitvar másik oldaláról nyíló alsóházban egy fölvetett szövőszéket is bemutatnak.

Bejelentkezéssel látogatható.

http://vendegvaro.utazom.com
[google-map-v3 shortcodeid=”68efe41a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szatmárcseke, Magyarország{}flood.png{}Szatmárcseke, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 15, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Bécs – Belvedere palota ( Ausztria )

A nagyvilágról

A pompázatos barokk kastély ma Ausztria egyik legjelentősebb művészeti gyűjteményének számít, amely az osztrák művészet remekeit mutatja be a középkortól a jelenkorig.
A csodás épületegyüttes Savoyai Jenő herceg halála után Mária Terézia tulajdonába került, aki a császár galériát helyezte el benne. A XIX. század végén a trónörökös, Ferenc Ferdinánd lakhelyeként szolgált az épület. Az ellene elkövetett merénylet után tört ki az első világháború. 1919 óta az Osztrák Képtár található a Belvedere-ben.

A Felső-Belvedere az osztrák művészet legjelentősebb alkotásait mutatja be a középkortól a barokkon át egészen a jelenkorig. A világ legnagyobb Gustav Klimt-festménygyűjteménye, valamint Egon Schiele és Oskar Kokoschka mesterművei mellett a francia impresszionizmus és a bécsi biedermeier kiemelkedő alkotásai is helyet kaptak. A képtárban így nemzetközi összehasonlításokra is lehetőség nyílik. Az állandó kiállítás fénypontja a Felső-Belvedere Képtárban Klimt „Csók” és „Judith” című alkotása.
Az Alsó-Belvedere-ben és az Orangerie-ben (Narancsház) Savoyai Jenő herceg lakószobáinak és dísztermeinek pompája nyűgözi le a látogatókat, például a Groteszk teremben, a Márványgalériában vagy az Arany szobában. Az Alsó-Belvedere és az Orangerie kiállítótermeiben impozáns időszaki kiállítások tekinthetőek meg.

Az Augarten Contemporary, a Belvedere 2. kerületi kirendeltsége kortárs kiállításoknak ad otthont.

http://www.austria.info
[google-map-v3 shortcodeid=”44a2f6fa” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Prinz Eugen-Straße 27 1030 Wien{}palace-2.png{}Prinz Eugen-Straße 27 1030 Wien” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 14, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Bécs – Hundertwasser ház ( Ausztria )

A nagyvilágról

Cím: A-1030 Wien, Kegelgasse 35/3

Sokan kihagyják, mert nem tudják, merre keressék, és hogyan juthatnának el oda, ahol Bécs egyik legérdekesebb és legizgalmasabb épülete áll a Löwengasse és a Kegelgasse sarkán. A Hauptbanhofról a Linie O –val juthatunk el a Radetzky Platzra, ez lesz a 10. villamosmegálló. Itt egyenesen előre sétálunk egészen addig, amíg bal oldalon meg nem pillantjuk az épületet. A Westbahnhofról azU3-as metróvonalon jutunk el a Landstrasse – Wien Mitte állomásig, ez a hetedik megálló, itt szállunk le. (Bécsben a vonaljegy jelenleg 2,10 euró.)

Van, aki már hallott róla, és valami bizarr, különc dolognak tartja, esetleg polgárpukkasztó látványosságnak gondolja ezt az ötvenlakásos, a kék, sárga, vörös és fehér élénk színárnyalataiban tündöklő homlokzatot, ami izgalmasan hullámzónak, mindig mozgásban lévőnek tűnik (a padló is nagyon színes és hullámzó mindenütt). A huszadik század egyik legérdekesebb és leghíresebb művésze tervezte, az építész-filozófus Friedensreich Hundertwasser (1928-2000), aki azt vallotta, hogy: „Annyi sok vonal van, millió és millió, de halálos csak egy van köztük: a vonalzóval húzott.”

Az épületen nincs két egyforma ablak, mindegyik jellegzetesen különbözik a többitől akár méretében, akár formájában, akár stílusában vagy színeiben. Hogy a tervezőt idézzük: „Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak. Szerintem ablakokból.”

A házat két hagymakupola teszi mesébe illővé, a tetőt és a teraszokat földdel fedték be, fűvel, fákkal és bokrokkal ültették be. A mester szerint: „Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre.”

A ház (amelyben 52 lakás, 4 iroda, 16 privát és 3 közös terasz van) 1983 és 1986 között épült, 250 fát és bokrot ültettek oda. Hundertwasser nem fogadott el a tervezésért semmit, a szóbeszéd szerint már annak is örült, hogy nem építenek így oda semmilyen közhelyes átlagépületet. Az utca túloldalán, a házzal szemben találhatjuk a Kalke Village-et, ami 1991-ben nyílt meg. Nevét Hundertwasser barátjáról kapta, akivel együtt álmodták meg ezt a nagyon színes, eleven, lüktető, rendkívül hangulatos művészeti és üzletközpontot. Üzleteket, kávézókat és galériákat találunk itt, mivel egy keleti, romantikus bazár volt az eredeti elképzelés, a tetőre pedig egy egész kis erdő került. Itt megpihenhetünk kicsit, ehetünk-ihatunk, vásárolhatunk kedvünkre.

http://www.kalke-village.at/
[google-map-v3 shortcodeid=”f6ca59fc” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kegelgasse 37-39 1030 Wien Österreich{}stop.png{}Kegelgasse 37-39 1030 Wien Österreich” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 14, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Eszék – Szent Péter és Pál Nagytemplom

Horvátország, Szlovénia

Eszék – Régióközpontunk egyik jelképe a vörös téglás neogótikus épület, amelyet egyetlen Eszékre látogató turista sem hagyhat ki. A katedrális építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt.
Eszék már a római időkben is jelentős keresztény központnak számított. I. u. 100 körül itt prédikált I. Kelemen pápa, egyben megalapította a település püspöki székhelyét. Az V. században az avarok feldúlták a várost. Az eszéki kereszténység csak Szent István király idején indul ismét fejlődésnek. 1332-ben már plébánia működött a településen, amely a pécsi püspökséghez tartozott. 1525-ben a várost a törökök foglalták el. Csupán 1687-től, a török kiűzésétől lehet nyomon követni egy folyamatos fejlődést a város egyházi életében. A település ekkor az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozott, majd később a đakovo-szerémségi püspökséghez került. A felsővárosi plébániát az Óvárostól nyugatra alapították meg, itt épült az első plébániatemplom 1732-ben, amely a 19. századra az egyre növekvő gyülekezet miatt túl kicsinek bizonyult.
A terebélyes vörös téglás épületet és a 90 méter magas tornyát Franz Langenberg tervezte. A város fejlődésében jelentős szerepe volt Josip Juraj Strossmayernek, Đakovo, illetve Bosznia-Szerémség püspökének, a székesegyház építtetőjének. Strossmayer püspök 1866-ban kezdeményezte egy új templom építését. Ezt követően megkezdődött a pénzgyűjtés, de a pályázatot csak 1892-ben írták ki, amelynek győztese a német építész, Franz Langenberg lett. Az építkezés 1894-ben kezdődött meg a lebontott régi templom helyén, amit egy váratlan esemény szakított félbe: elhunyt az építész. A munkálatok irányítását Richard Jordan építész vette át, betartva az 1898-as befejezési határidőt. Ezt követően kezdődött meg a belső tér kialakítása. A felszentelést 1900. május 20-án Strossmayer püspök végezte. A templom falai 3 millió vörös dísztéglából és kőből állnak. A piros téglák miatt a környékbeli magyar lakosság egyszerűen csak „vörös templomként” emlegeti a katedrálist. Az alaprajz egy keresztet formál, belülről pedig három szárnyra tagolódik. A harangtorony 90 méter magas, négy harang található benne. Az ötödik, legkisebb harang a torony legtetején van. A templom főoltára Strossmayer püspök ajándéka. A keleti oldalon három bejárat található, felettük díszes domborművek vannak, ezek Ivan Novotny alkotásai. A templomnak összesen 33 színes üvegablaka van. A gótikus stílusú templomok belső tereit általában nem díszítik festmények, az eszéki templomban azonban mégis vannak. A festőnek, Mirko Račkinak az volt a feladata, hogy olyan képeket készítsen, amelyek nem csak összhangban vannak az építészeti stílusjegyekkel, de ki is emelik azokat.
Az 1991-92-es szerb ostrom idején a templom jelentős károkat szenvedett. Felújítása még ma sem fejeződött be. A katedrális különleges szépsége miatt a mai napig az egyik legkedveltebb helyszíne a házasulandó pároknak.

http://www.huncro.hr

[google-map-v3 shortcodeid=”2c657eac” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Horvátország, Eszék{}moderntower.png{}Horvátország, Eszék” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 13, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Orosháza – Gyopáros fürdő

Határon belül - 93.000 km2

A hatvanas évek végén fedezték fel a víz gyógyhatását. 1869-ben Dr. László Elek orosházi orvos kezdeményezte először a fürdő “kulturált kiépítését”. 1870-ben elkezdődött a fürdő építése. A tó egyik részén kijelölték a fürdőzésre alkalmas helyet. A nyolcvanas évekre közkedvelt fürdő lett, ami túlnyomó részt a médiának volt köszönhető. 1886-ban kimondták a gyopárosi tó fürdői jellegét, ezzel elismerve a víz gyógyhatását. 1886-1893 között jelentős fejlődés következett be. Az ezt követő években minimális pénzt költöttek a fürdőre, elhanyagolták, ezért egyre kevesebb vendég látogatta. A vezetőség észlelte a problémát, és arra jutott, hogy bevétel növekedésre csak úgy tehetnek szert, ha pénzt áldoznak a javításra, fejlesztésre. Elkezdődött a parkosítás a tó környékén, illetve a meder tisztítása. A század elején negyven szobával megépült a községi szálloda. 1906-ban fontos fordulópont következett be, Orosháza-Szentes vasútvonal beindult, érintve így Gyopárost, ezáltal a közlekedés biztosított volt. 1909-ben megkezdődött a fürdő-orvosi szolgálat. Ezek után ismét fellendült a fürdő látogatottsága, egészen az első világháborúig, majd 1925-ben kiépült a vasútvonal Orosházáról Gyopárosra közvetlenül. Egyre több üdülő épült a tó körül, növényzetet telepítettek. A második világháború miatt újból lecsökkent a látogatók száma, majd az 1960-as években ismét fejlődésnek indult a fürdő, újabb medencék kiépítésével.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”c8c7efde” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyopárosfürdő, Magyarország{}diving.png{}Gyopárosfürdő, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 13, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Matterhorn – 150 éve hódították meg a hegyet (Svájc)

A nagyvilágról

A Matterhorn (franciául Mont Cervin vagy Le Cervin, olaszul Monte Cervino) az Alpok hetedik legmagasabb hegycsúcsa (ha a Mont Blanc-t és a Monte Rosa hegyet egy csoportnak tekintjük.) A Matterhorn 4478 méter magas; a Wallisi-Alpokban fekszik Zermatt és Breuil (Cervinia) között, Zermattól délnyugatra. Keleti, északi és nyugati fala Svájchoz, a déli Olaszországhoz tartozik. A legtöbbet fényképezett turistalátványosságok egyike Európában.

1581-ben említik először Mont Cervin-ként, később Monte Silvio és Monte Servino formában is. A német Matterhorn név első említése 1682-ből való.

Első megmászása Edward Whymper nevéhez fűződik 1865. július 14. napján.

Alakja adta az alapötletet a Toblerone csokoládé és a háromszög keresztmetszetű csomagolás megformálásához.

NatGeo: A Matterhorn halálos csábítása

1865. július 14-én heten jutottak fel elsőként a 4478 méter magas Matterhorn-csúcsra, de egy szerencsétlen baleset következtében, csupán hárman tértek vissza a túrából.

Svájc területének több mint a 60 százaléka alpesi magashegység, így számtalan olyan Európa szerte híres hegycsúcsot találhatunk itt, mint az Eiger, a Mönch, a Jungfrau(joch), és nem utolsósorban a Matterhorn.

A svájci-olasz határon található Matterhorn-t a források kezdetben „Mont Cervino”-ként, majd mintegy 50 év elteltével „Mont Silvino” néven is emlegették. A Matterhorn nevet 1681-ben jegyezték fel először, és a térképeken ma már ezen a néven találjuk meg, igaz, a legtöbb kartográfián a „Mont Cervino” is olvasható.

Mint ahogyan minden mélység, távolság és magasság, úgy a Matterhorn 4478 métere is régóta csábította az embereket, ugyanakkor megmászása óriási kihívást is jelentett. 1889-ben még a későbbi XI. Pius pápa is megmászta a hegyet.

A brit Edward Whymper 1861-ben próbálkozott meg először a Matterhorn meghódításával – ekkor sikertelenül. Ezt a kísérletét a következő években még hét kudarcokkal teli expedíció követte, mígnem eljött 1865 – a siker éve.

A hét emberből – név szerint Edward Whymper-ből, Lord Francis Dougles-ből, Charles Hudson-ból, Hadow-ból, M. Croz-ból és a két Taugwalder-ből – álló csoport a svájci oldalról indult, és 1865. július 14-én érte el a Matterhorn-csúcsot. Az öröm nagy volt, hiszen nemcsak feljutottak a hőn áhított csúcsra, hanem még három nappal meg is előzték az itáliai hegygerincről próbálkozó Carrel-Bich párost.

A csúcs keleti falán verték fel sátrukat, ahol csupán egy éjszakát töltöttek, másnap már a leereszkedés mellett döntöttek. Az út felénél tartottak, amikor bekövetkezett a tragédia. Az északi részen lefelé menet az egyik hegymászó megcsúszott és három társát sodorta magával a több száz méteres mélységbe. A tragikus eset miatt csak Whymper és a Taugwalder-testvérek térhettek vissza diadalmasan.

A nők is igyekeztek a férfiak teljesítményével lépést tartani: 1871-ben Brevoort és Lucy Walker is meghódította a Matterhorn-t.

Forrás: wikipédia , Kun Enikő – National Geographic

- 2014 október 9, csütörtök - bzadmin Szólj hozzá

Kolozsvár – Szent Mihály templom

Erdély - Partium

A plébániatemplom csarnok rendszerű hajójához keleten sokszögzáródású, a hajónál alacsonyabb, nyújtott szentély csatlakozik, melyet egy-egy kis méretű, szintén sokszögzáródású mellékszentély vesz közre. A magas, többlépcsős támpillérekkel megerősített épület szentélyéhez északon gótikus sekrestye, a hajó északi oldalához neogótikus torony csatlakozik. A templom szentélyét négy boltszakaszból álló keresztboltozat, a háromhajós csarnokrészt gazdagon tagolt pillérkötegekre és falpillérekre terhelő csillagboltozat fedi. A hosszház két oldalfalának falpillérei esetében megfigyelhető szerkezeti különbségek az építkezés különböző periódusára utalhatnak. Az északi mellékhajónak a mellékszentélyt a hajóval összekötő rézsűs falszakaszához kettős csigalépcső csatlakozik, amelynek a mellékhajó felőli falán feltehetően az egykori későgótikus szentélyrekesztő csúcsíves vakárkádja és fölötte egy ajtónyílás figyelhető meg. Az épület leglátványosabb részletei a mérműves ablakai és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kapuzataival rokon megoldást mutató, gazdagon faragott, bélletes kapuzatai, melyek közül a legszínvonalasabbak, úgy az építészeti szerkezet mint a kőfaragómunka tekintetében, a két északi és a déli mellékkapuzat. A plébániatemplom nyugati kapuzatának homlokívét Luxemburgi Zsigmond uralkodásának utolsó éveiben készült címerek és a Gonosszal küzdő Szent Mihály dombormű ékesíti. A kapuzattól délre Mózes könyvéből válogatott bibliai idézetek és a Szent Mihály-dombormű elhelyezésének körülményeit megvilágító, gótikus minuszkulákkal vésett 1444-es latin nyelvű felirat olvashatók.
A templombelső gótikus faragványai közül kiemelkedőek a főszentély levéldíszes valamint fiatornyon dolgozó kőfaragót, kecskepásztoros jelenetet, vadászt, egy gyermeket vesszőfonattal ütlegelő nőt és birkózó férfiakat ábrázoló fejezetei.
http://lexikon.adatbank.ro

2 képen is látható Erdély egyik legszebb reneszánsz sekrestyéje (szürke faragott) ajtókerete 1528 – ból, a 2. alsó részletben a város címere és egy pelikán látható.

Bagyinszki Zoltán

[google-map-v3 shortcodeid=”6d4e9db4″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kolozsvár, Románia{}chapel-2.png{}Kolozsvár, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 8, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – Városháza Díszterme

Gyula városa

Gyula egykori vármegyeházát, a város mai polgármesteri hivatalát 1876 és 1877 között építették Linczbauer János tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

Az eredeti megyeháza épülete barokk stílusban készült el 1793-ban, mely épületet többször is bővítették, de végleges formáját Linczbauer építészmesternek köszönheti. A többszöri munkálatok miatt stílusjegyei változatosak, kialakításában egyaránt felismerhető mind barokk, mind a reneszánsz és a későbbi klasszicista hatás is.

A Petőfi-téren álló épület büszkén viseli impozáns kialakítását, motívumait. Ilyen kiemelkedő szépségű alkotás például a karzatos díszterem kazettás mennyezete, a boltozott földszinti helyiségek és a díszteremig vezető lépcsőház.
Az épület főhomlokzatának timpanonját Békés megye címere díszíti.
Megyeházából Városháza 1950-ig ez az épület töltötte meg a vármegyeháza funkciót, majd a hivatalt áthelyezték Békécsabára. Ma a gyulai képviselőtestület a műemlékké nyilvánított városháza dísztermében tartja üléseit, de polgári esküvőknek is helyszínt biztosít az impozáns terem, melynek mennyezete települések címerével való gazdag díszítése jelzi az épület egykori funkcióját.

http://www.kulturinfo.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”6faa919a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Magyarország{}photo.png{}Gyula, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 8, szerda - bzadmin Szólj hozzá