Havi Archívum: 2014 október 8, szerda

Hajdúszoboszló – Béke Hotel – Gyógyszálló

Határon belül - 93.000 km2

Anno:

“Az üdülő 1963-ban épült, a 80-as évek elején korszerűsítették. 1984-től 363 beutalt pihenését szolgálja, I/A osztályú, kétágyas, fürdőszobás, loggiás szobákkal.
Az étteremben az étkezés két turnusban történik.
Az egész nap nyitva tartó eszpresszó az étterem közelében, a földszinten található, estétől zenés-táncos bárhelyiségként működik.
Az üdülőnek 375 személyes saját színházterme van amely egyben filmszínház is.
Ugyancsak ebben az épületben található a több mint 10 000 kötetes körzeti könyvtár is.
A szintenkénti tv-szobák egyben társalgók is.
A játékteremben biliárdozni, rexezni, pingpongozni lehet.”

Építés éve: 1963
Tervezte: Dul Dezső (ÁÉTV)

2013. a jelen és a jövő:
Hajdúszoboszló talán  legnagyobb szállodakomplexuma a Hunguest Hotel Béke a városközpontban található.
Saját gyógymedence, uszoda, élményfürdő és wellness részleg várja a vendégeket.
Több mint 40 féle kezelés vehető igénybe a szálloda kapuján belül.
2010-ben teljes korszerűsítést végezetek a közkedvelt intézményt felújították. A négycsillagos  idegenforgalmi létesítmény
konferencia központ is egyben. A városképet is meghatározó “modern”építmény a kor építészetét is reprezentálja.

http://egykor.hu és Bagyinszki Zoltán
[google-map-v3 shortcodeid=”f8a01de8″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Hajdúszoboszló, Magyarország{}lodging_0star.png{}Hajdúszoboszló, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 8, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Szolnok – Zsinagóga

Határon belül - 93.000 km2

A szolnoki izraelita hitközösség 1850-ben alakult meg, az 1898-99-ben épített zsinagógájuk a Koltói Anna téren látható. Az építkezés Lechner Ödön és Pártos Gyula tanítványa, Baumhorn Lipót tervei alapján zajlott.
Míg a mór stílusú épület külső alaprajza téglalap alakú, belső tere négyzetes kialakítású. A motívumaiban és a kupola szerkezetében erősen érződik Lechner hatása, emellett olasz és német hatások is befolyásolták építészét.
A belső tér ma egyszerű szépségében látható, eredeti, zsinagógákra jellemző berendezéseit és vallási szimbólumait átalakítása során elhagyták.

http://szolnok.varosom.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”95e4809e” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szolnok, Magyarország{}jewishquarter.png{}Szolnok, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 8, szerda - bzadmin Szólj hozzá

Hódmezővásárhely – Úri Kaszinó

Határon belül - 93.000 km2

A Sándy Gyula által tervezett, L-alaprajzú, zárt utcai homlokzatú, egyszintes épület főhomlokzatán szecessziós növényi motívumok, magyaros népies faragott fa és geometrikus tégladíszek, valamint keleti elemek (szamárhátíves oromzat) alkotnak sajátos, harmonikus egységet. Belsejében gótizáló boltozású nagyterem.

A földszintes, L-alaprajzú klinkertégla borítású épület 2+3+2 tengelyes utcai homlokzata erősen tagolt, gazdagon díszített. Középső része, mely a nyolcszög alaprajzú nagytermet rejti magában, rizalitszerűen előreugrik. Három nagyméretű ablaka félköríves záródású, köztük és a rizalit szélein támpillér-szerű, erőteljesen kiugró függőleges falsávok húzódnak, melyek lábazata az ablakok párkányvonaláig ér fel, az ablakzáró ívek magasságában tégladíszt, felette faragott kődíszt kaptak, végül pedig az épület ereszpárkánya fölé nyúlva faragott kő csúcsdíszben záródnak. Az ablakok fölött a téglaburkolat által szabadon hagyva, cikk-cakkban húzódik végig egy vörösre vakolt sáv, melyet sgraffito-technikával kialakított magyaros virágminták díszítenek. E díszítősáv fölött emelkedik a középtengelyben a szamárhátíves oromzat, melyet háromkaréjos nyílás tör át, csúcsát pedig kőgömb díszíti. A két szélső tengelyben az ereszpárkányt támasztó népies ihletésű faragott fa elemsor húzódik végig. A középrizalitot meredeken felfelé tartó tető fedi, mely “csapott” sarokkal kapcsolódik az alacsonyabb tetővel fedett szélső épületrészekhez. E sarkon találkoznak a díszes bádogtetővel ellátott vízgyűjtő csatornák, s vezetik le az esővizet egy csatornán keresztül, melyet két oldalról ugyancsak vörös alapon növényi mintás sgraffitós díszítősáv kísér az épület lábazatáig. Köztük, a párkány fölött karcsú kémény magasodik. A két szélső, alacsonyabb épületrész 2-2 egyeneszáródású téglány alakú ikerablakkal záródik, melyek közös szemöldökpárkányt és vakolatsávos keretezést kaptak. Az ablakok között (a középrizalithoz hasonlóan) itt is megjelenik virágmintás cikk-cakk díszítősáv, valamint a faragott fa párkánytartó.
Jobbról az épület a szomszédos lakóház falával érintkezik, bal oldali homlokzata szabad, itt nyílik az egyszerű kialakítású főbejárat. Ez a homlokzat szerény díszítést kapott: a sárgára vakolt falsíkon a tetőindítás magasságában finom téglapárkány húzódik, e fölött a középtengelyben téglakerettel közrefogva két keskeny, hosszított téglány alakú nyílás látható.
Az épület udvari homlokzatai alig díszítettek, kazánházat és tárolóhelyiséget építettek hozzá. Az utca síkjával párhuzamos szárnyon – jelenlegi állapotában – öt szegmensíves záródású ablak nyílik, középen kapcsolódik hozzá a szögletes alaprajzú kazánház külön lépcsős bejárattal. Az utcasíkra merőleges udvari szárny öt ablakából négy eredeti, szegmensíves záródású. Innen nyílik a lejárat az ez alatt a szárny alatt húzódó pincébe is. Mindkét szárny ablakainak párkányvonalában enyhén kiemelkedő, vízszintes téglasáv húzódik végig, az ablakok téglasávos keretezésűek, a főpárkányt az alatta futó téglasor hangsúlyozza.

http://www.muemlekem.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”1f61be00″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Hódmezővásárhely, Magyarország{}palace-2.png{}Hódmezővásárhely, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 7, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Kovászna – Pokolsár, vulkáni utóműködés

Erdély - Partium

A Pokolsár természetvédelmi ritkaság, természetes iszapos ásványvíz és széndioxid feltörés, az utóvulkáni működések tanújele. Ma Kovászna szimbóluma.
A Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés utóműködése során keletkezett iszapvulkán, amelyet kezdetben fürdőkúrára használtak. Mára egy kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle, vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára a figyelmet.

http://www.utazzerdelybe.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”ad4c9f82″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Covasna, Romania{}hotspring.png{}Covasna, Romania” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 7, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Csíkszereda – Mikó vár

Erdély - Partium

Csíkszereda legrégibb épülete a Mikó-várkastély, amely a köznyelvben “vár”-ként honosodott meg. Építtetője, Hídvégi Mikó Ferenc 1611-től Csíkszék alkapitánya, ám kinevezését a csíki székelyek nem szívesen fogadták. Kifogásuk, amely inkább ürügynek tűnik, az volt, hogy az alkapitány nem rendelkezik helyben sem rezidenciával (lakással), sem jószággal, sem földdel. Az itteniek húzódozásának oka lehetett Mikó unitárius vallása, valamint nem csíki, “külföldi” származása. Az új fejdelem, Bethlen Gábor 1613-ban a fiatal és energikus Mikót, Csíkszék főkapitányává nevezve ki, saját korábbi tisztségére érdemesítette. Fiatal korától a fejedelem feltétlen híve, a középnemesség soraiból emelkedett fel a nagyságos urak közé. 1622-től tanácsúr, kincstárnok, majd udvarmester. Ifjú korában írt krónikája éles szemű megfigyelőre vall. Bethlen Gábor legjártasabb diplomatái közé tartozott, emellett a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége volt. A csíkszeredai Mikó-várat, amelyet akkor Mikó-újvárnak hívtak, 1623. április 26-án kezdte a főkapitány építtetni. Joggal feltételezhető, hogy az óolasz stílusú várkastély építésénél közreműködött az olasz Giacomo Resti, aki 1615-1634 között mint udvari építész Erdélyben dolgozott. A mintegy 75×70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas évében fejezték be. Stílusa alapján az épület leginkább a radnóti, az alvinci és a szárhegyi várkastélyokkal rokonítható.

http://www.csszm.ro

A csoportképek egy kiállításmegnyitón készültek – hiszen a z épület Erdély egyik legnagyszerűbb kulturális intézményeként, kiállítási helyszíneként üzemel Csíkszeredán.
Rengeteg értékes nagy kiállítást rendeztek már falai között ( Munkácsy, Nagybányai festőiskola, Kohán stb.) – Bagyinszki Zoltán
[google-map-v3 shortcodeid=”c1cb506a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csíkszereda, Románia{}castle-2.png{}Csíkszereda, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 7, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Eperjes – Rákóczi ház- múzeum

Felvidék

… Az első dolog, ami a Rákóczi-ház új díszítésénél szemünkbe ötlik, a diszítés motívumainak modern volta, mely ezeket a párkányokat újból mellőzni kezdő modern épületeink díszítésére is alkalmassá teszi. Gróh régi eperjesi épületekről leste el motívumait s csak a díszítéssel járó sajátos körülmények hatása alatt váltak ezek öntudatosan dolgozó művészi keze alatt egészen modern szinűekké. Az eperjesi Rákóczi-ház díszítését ugyanis nagyon rövid idő alatt kellett a növendékeknek befejezniük. Ennek megfelelően Gróh István is kerülte a részletezést, amely régi sgraffito emlékeinknek oly sajátos varázst kölcsönöz, anélkül, hogy ezek mesterei gondos részletezésükkel a stilszerűség ellen vétettek volna. Már a XVI. századbeli olasz mesterek is vétettek ez ellen, akik a ránk maradt emlékek után ítélve, plasztikus hatás tekintetében kezdettől fogva a kőarchitekturával s a korukbeli festészettel igyekeztek versenyezni. Ugyanebbe a hibába estek a sgraffito technika modern mesterei; Budapesten a mintarajziskola épülete s az Andrássy-út körterén az egyik palota a példa erre. E pompás technikájú sgraffito díszítéseknek nem kisebb művészeink voltak mesterei, mint Rauscher Lajos és Székely Bertalan. Az alakos motívumok nagy arányai, az ornamentális részek bravúros árnyalása a monumentális fal kép-festőre, illetve a rézkarc mesterére vall. Ha e sgraffito homlokzatok, nem is mondhatók stilszerűeknek gáncs mestereiket annál kevésbbé értheti, mert mindkét homlokzat díszítése még a múlt század hetvenes éveiből való, amikor a művészet mai evangéliumát kontinensünkön még nem ismerték.

A modern felfogáshoz stilszerűségüknél fogva jóval közelebb állanak régi sgraffito emlékeink, amelyek motívumainak zömét könnyű az olasz, kis mértékben a német renaissance ékítő elemeire visszavezetni. Alkalmazásuk módja azonban egészen eredeti s a XVII. században maguk a motívumok is mind nagyobb számmal válnak eredetiekké.

Sajnos, sgraffito emlékeink kimerítően részletes ismertetésével még |nem rendelkezünk. Maga Gróh István is csak az eperjesi Rákóczi-ház restaurálása után kezdett ezekkel behatóbban megismerkedni. Tanulmányainak eredménye egy másik felsőmagyarországi renaissance épületünk restaurálási terve, amelynek elkészítésével, az első ilynemű rekonstruálás sikerének hírére, Csáky Vidor gróf, az egyik lőcsei Thurzó-ház tulajdonosa bízta meg. Ez emlékünk az eperjesi Rákóczi – háznak mindenképen méltó párja, csak valamivel régibb ennél. Sgraffitóit még a múlt század elején vakolták be. Sajátságosán fantasztikus ormai csúcsán még ott vannak a cifrázott szélű régi vasbádog-zász-lócskák, a vakolat alatt, helylyel-közzel még a régi sgraffito díszítés is lappang. Ennek motívumait, Szepes vármegye egyéb ilynemű emlékeinek ékítő elemeivel kiegészítve, használja föl Gróh István az általa újonnan, de a régiek szellemében tervezett sgraffito homlokzaton, amelynek hófehér ékítményeit vör-henyesbarna alapra szánta s mérsékelt aranyozással fogja kiemelni…

részlet DIVALD KORNÉL írásából
Művészet folyóirat Harmadik évfolyam, 1904 Negyedik szám.
[google-map-v3 shortcodeid=”dc515de8″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Eperjes, Szlovákia{}moderntower.png{}Eperjes, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 6, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Gyula – Gyulavári kastély park

Gyula városa

Gróf Almásy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almásy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.
A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

Részlet a kastély ismertetőjéből:

Gyulavári kastély, az ezerarcú világ,  –  a csönd szigete.

“…valahol mintha valami nyílna
virága csönd álom a szirma.” / Kányádi Sándor /

Látogasson el Ön is a gyulai Várfürdőtől 7 km-re található gyulavári Wenckheim-Almássy kastélyba. A gyönyörűen felújított, patinás épület és vadregényes parkja 18 különböző témájú kiállításnak, konferenciáknak és rendezvényeknek ad otthont.

Szolgáltatásaink:

Óvodai és iskolai csoportok részére gyermekfoglalkoztatások szervezése. Időszaki kiállításokhoz helyszín biztosítása. Konferenciák, osztálytalálkozók, továbbképzések, csapatépítés-csapatépítő tréningek és egyéb rendezvények lebonyolítása. Ökomenikus kápolnánkban keresztelők, esküvők szervezése. Kerékpárkölcsönzés, akár csoportok számára is túrákhoz, kirándulásokhoz.
Újonnan kialakított zöld parkunkban tanösvény, játszótér, faház, padok és szabadtéri főző-sütőhelyek várják a park látogatóit. Általunk összeállított „Gyulai” piknik kosár vásárolható, melynek tartalmát az égbetörő faaggastyánok között a zöldellő pázsiton elfogyaszthatják.

Megközelítés:

– Autóbusszal:
A 4 sz. helyi járattal a vasútállomástól a belvároson keresztül.
– Autóval:
A 44-es úton, a román határátkelőhely felé, majd a Fehér-Körös hídján keresztül a Széchenyi u. 71. szám alatt találnak meg bennünket.
– Kis vonattal:
Időpont egyeztetés: 30/854-5283

Elérhetőség:
Telefon és fax: 66/639-632;
Mobil: +36 30 545 4471
E-mail: info@gyulavarikastely.hu
www. gyulavarikastély.hu

[google-map-v3 shortcodeid=”1539e773″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”5711 Gyula, Széchenyi u. 71. Magyarország{}castle-2.png{}5711 Gyula, Széchenyi u. 71. Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

- 2014 október 6, hétfő - bzadmin Szólj hozzá