XV. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokság és a XII. ParAgility Világkupa 2013. szeptember 5-8. között Gyulán.
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub sportolói és a XIV. IMCA és XII. PAWC 2013 Szervező Bizottsága szervezésében – a sorozat történetében immár harmadszor.
Forrás: www.programturizmus.hu
Alacsony nyári vízálláskor lapos tengerpartokra emlékeztető homokfövény fogadja az ide látogatókat. A Tisza bal partján és a Körös jobb partján kezdődik a helyileg védett Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület. A Körös-torkolata minden évszakban csodálatos panorámával fogadja az ide érkezőket.
Forrás: csongrad.hu
A város egyik legjelentősebb műemlék együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt található.
A rác kereskedők a 15. század folyamán telepedtek meg Ráckevén. Kezdetben a katolikus templomot közösen használták a magyarokkal. A 15. század második felében kezdtek hozzá saját templomuk megépítéséhez. Ez, a ma is álló templom 1487-ben került felszentelésre. Ekkor tiszta gótikus stílusú volt. Ez az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. A többi a török uralom alatt mind elpusztult. Építés valószínűleg összefügg Mátyás és Beatrix kiváltságlevelének kiadásával. Egy 1587-es beszámolóban olvasható, hogy akkor templom festésén Szent Miklós uralkodott. Zsigmond király idején szerb kolostor is működött Ráckevén. A 18. századi források már egyértelműen kolostortemplomról számolnak be. A ráckevei templom fennmaradása egy csodának köszönhető, melyet mindmáig szívesen emlegetnek az itteni görögkeletiek. A hagyomány szerint ugyanis a török ennek a templomnak is tervbe vette lerombolását. A templomot birtokba vevő török janicsár az egyik ikonba beleszúrta dárdáját. Abban a pillanatban, amikor kilépett a templomkapun, meghalt, ezért félelmükben nem rombolták le. A csodatevő képet a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni. A templom a városban dúló nagy tűzvészeket is sikeresen elkerülte.
A II. világháborúban ugyan bombatalálatot kapott, de a becsapódó bomba csodával határos módon nem robbant fel, csak kisebb sérülést okozott a tetőzeten, melyet pár évtizeddel később kijavítottak. (tovább…)
Isten hozott a gyulai bambuszerdőben (Délkelet-Magyarország)!
Bambuszfélék magyarországi honosítása Gyulán!
Egzotikus új világ vette kezdetét botanikai szempontból Magyarországon egy új növényfaj, a bambuszok megjelenésével. 1983 óta foglalkozom a bambuszok magyarországi honosításával, eredeti ötletet a debreceni egyetemi éveim adták egy botanikus kerti sétával. Egy örökzöld bambuszfajta (Phyllostachys viridiglaucescens) adott egzotikus hangulatot a kert egyik részlegének, ahol jó érzés volt tanulni. Akkoriban 5 fajta bambusz élt botanikus kertjeinkben szabadföldi kiültetésben. Ráadásul egy japán film adta a végső lökést céljaimhoz, amelyben behavazott bambuszerdőben nyargaltak a szamuráj lovasok.
Célom ettől kezdve az volt, hogy minél több bambuszfajtát honosítsak éghajlati és talajadottságainkhoz. Világkörüli levelezésbe kezdtem 1984 őszétől. Bambuszmagokat kaptam a világ botanikus kertjeiből, majd fölvettek az Amerikai Bambusztársaság tagjai közé. A magokból nem tudtam életképes növényeket kapni, de ismeretségre szert tudtam tenni. 1988-ban franciaországi bambuszkonferencián vettem részt, egyetlen Kelet-európai tagként. Több nagy bambuszgyűjtőtől vásároltam, cseréltem, ajándékba kaptam bambuszfajtákat és lassan 65 fajtára bővült gyűjteményem az 1990-es évek végére. (tovább…)
Gyula és Hajdúszoboszló, Hajdúszoboszló és Gyula az Alföld 2 legismertebb versenyben lévő gyógyfürdői ( egyben gyógyhelyei ).
Az áldásos termálvíz, a gyógyvíz nagy kincs- nagy lehetőség, amit igyekszik is mindkét népszerű település kihasználni.
A fürdők vonzzák a pihenő gyógyulni vágyó vendégeket, a vendégeknek szállás, az igényesebb tehetősebb polgárok részére szállodák szükségesek. Az elmúlt évtizedek jellemző épületei , építészeti alkotásai az Alföld középső részén a hotelek voltak, lásd a képeket a változatos architektúrát amelyek a település központjában találhatóak, ezek döntően gyógyszállók a kapcsolódó fürdőépületekkel együtt.
Az építészeti változatosság önmagáért beszél, talán a szocializmus idején épült Béke szálló mint fontos nagyméretű ” értékes” épület érdemes a kiemelésre a kapcsolódó vasbeton fürdőépületével valóban impozáns látvány.
E válogatás főleg a szocializmus és a kortárs építészet szempontjából kínál betekintést a fürdőváros hangulatába.
Köztudott Gyula a rendezvények, a művészeti programokat tekintve előnyösebb helyzeteben van és több min t 40 országosan védett műemlékkel rendelkezik – amelyek bőven szerepelnek a bagyinszki.eu honlapon (a gyulai válogatásnál a végén)
Bagyinszki Zoltán
Hajdúszoboszló az Alföld legismertebb fürdővárosa – fő vonzereje a híres gyógyfürdőből, a strandból, az Aquaparkból és az Aqua-Palace-ból álló fürdőkomplexum. A fürdőkomplexum szolgáltatásaival egész évben felejthetetlen élményt kínál a gyógy- és üdülő vendégeknek, valamint kis és nagy gyermekes családoknak.
Forrás: hajduszoboszlo.hu
A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza.
A dóm érett gótikus stílusban épült egy korábbi, Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom (román kori, majd egyhajós csúcsívessé alakított) helyén, amely 1378-ban leégett. Nem állapítható meg pontosan, mikor kezdték el építeni az új templomot, IX. Bonifác pápa 1402-ből származó bűnbocsánati bullája, amellyel támogatni kívánta a várost, hogy hozzájáruljon a templom építésének tetemes költségeihez, továbbá azokról a sírkövekről, amiket a főhajó pilléreinek alapozásakor találtak, ebből lehet következtetni arra, hogy az építkezést 1380 körül kezdték el. A dóm építése 1378 körül kezdődött, és több szakaszra osztható.
Az építkezés első szakasza kb. 1420-ig tartott, öthajós, bazilika típusú épületnek készült. Az alaprajz mintáját Xanten városának Szent Viktor dómjáról kölcsönözték. (tovább…)
Kassa az egykori magyar történelmi település, 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa lett.
A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza.
A dóm érett gótikus stílusban épült egy korábbi, Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom (román kori, majd egyhajós csúcsívessé alakított) helyén, amely 1378-ban leégett. Nem állapítható meg pontosan, mikor kezdték el építeni az új templomot, IX. Bonifác pápa1402-ből származó bűnbocsánati bullája, amellyel támogatni kívánta a várost, hogy hozzájáruljon a templom építésének tetemes költségeihez, továbbá azokról a sírkövekről, amiket a főhajó pilléreinek alapozásakor találtak, ebből lehet következtetni arra, hogy az építkezést 1380 körül kezdték el. A dóm építése 1378 körül kezdődött, és több szakaszra osztható. (tovább…)
