A város egyik legjelentősebb műemlék együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt található.
A rác kereskedők a 15. század folyamán telepedtek meg Ráckevén. Kezdetben a katolikus templomot közösen használták a magyarokkal. A 15. század második felében kezdtek hozzá saját templomuk megépítéséhez. Ez, a ma is álló templom 1487-ben került felszentelésre. Ekkor tiszta gótikus stílusú volt. Ez az ország egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. A többi a török uralom alatt mind elpusztult. Építés valószínűleg összefügg Mátyás és Beatrix kiváltságlevelének kiadásával. Egy 1587-es beszámolóban olvasható, hogy akkor templom festésén Szent Miklós uralkodott. Zsigmond király idején szerb kolostor is működött Ráckevén. A 18. századi források már egyértelműen kolostortemplomról számolnak be. A ráckevei templom fennmaradása egy csodának köszönhető, melyet mindmáig szívesen emlegetnek az itteni görögkeletiek. A hagyomány szerint ugyanis a török ennek a templomnak is tervbe vette lerombolását. A templomot birtokba vevő török janicsár az egyik ikonba beleszúrta dárdáját. Abban a pillanatban, amikor kilépett a templomkapun, meghalt, ezért félelmükben nem rombolták le. A csodatevő képet a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni. A templom a városban dúló nagy tűzvészeket is sikeresen elkerülte.
A II. világháborúban ugyan bombatalálatot kapott, de a becsapódó bomba csodával határos módon nem robbant fel, csak kisebb sérülést okozott a tetőzeten, melyet pár évtizeddel később kijavítottak.
Az egyhajós, gótikus stílusú templom kelet-nyugat tengelyű. A nyolcszög három oldalával záródó szentélye – miként az ortodox templomoké – kelet felé néz. A tiszta gótikus stílusú templomhoz a 16. században a déli oldalon két mellékkápolna épült reneszánsz stílusban, evvel kissé megbontva az egységes, gótikus stílust. Mindkét oldalkápolna tetőgerincének csúcsán egy-egy keresztvirág látható. A falakat az oldalkápolnáknál egy-, a templom többi részén kétszakaszos támpillérek kísérik. Ablakai mérműves, kőkeretes, csúcsíves kiképzésűek. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik, a szentély falán pedig középkori eredetű napóra található. Két bejárata a nyugati oldalon, illetve a Keresztelő Szt. János-kápolna szentélye mellett nyílik, ez utóbbi tipikusan reneszánsz kialakítású.
Belsejének egész falfelületét bizánci hangulatú freskók díszítik. Korábbi falfestményeit 1765 és 71 között teljesen átfestették, az eredeti festményből csak néhány egészen apró részlet maradt meg. Hossza 26 méter, szélessége 9 méter. A két oldalkápolna négyzet alakú, szélességük 7 méter. A kapun belépve, a Keresztelő Szent János-kápolnába jutunk. Mennyezete hálóboltozattal fedett, a mennyezetfreskók Jézust és Máriát ábrázolják szentekkel. A bejárattal szemben, a nyugati falon Jézus családfáját láthatjuk, legtetején Mária a kis Jézussal, alján pedig a teremtő Atyaistennel. Vele szemben, a keleti falon a betlehemi gyermekgyilkosság, Lázár feltámadása, Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Az északin, a főhajó bejárata fölött Mária gyermekkora, a délin Keresztelő Szent János fogsága és vértanúsága. A nyolcszög három oldalával záródó kisszentélyben a keresztre feszített Krisztus oltárképét láthatjuk.
A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt másik mellékkápolna kevésbé értékes. Freskói Mária menybéli megkoronázását, valamint Jézus születését és megkoronázását ábrázolják. Mennyezetének hálóboltozata meglehetősen szabálytalan, és eltér a másik mellékkápolna, illetve a főhajó hálóboltozatától.
A főhajó két része: a naosz, a férfiak imádkozó helye és a pronaosz, a nőké. A két részt háromárkádos válaszfal választja el egymástól. A mennyezet mindenütt csillagboltozattal fedett. Déli falán a szentély felöl nézve: az Angyali Üdvözlet, Jézus születése, gyermekkora és szenvedése látható. A nyugati falon az Utolsó Ítélet (Apokalipszis), az északin nyugatról a szentély fele: Mária halála, Krisztus szenvedése, leszállása a pokol tornácára és feltámadása. A szentélyt a hajótól a görögkeletieknél megszokott ikonosztázion választja el, mely ebben a templomban különleges szépségű. 1770 és 71 között balkáni mesterek, rokokó stílusban készítették, jellegzetes bizánci festésmód fejeződik ki rajta. Kb. 40-50 ikonból áll, tetején nagy kereszttel. A szentélyben alul szentek sora, fölötte a Jézus feltámadását és menybemenetelét ábrázoló falfestmény van. A Mária-trónus 1746-ban készült, ikonja Máriát ábrázolja Jézussal. A két íves énekesszék közül az egyiken Szent Románt és Dávid király, a másikon Szent Iván és Kozma alakja látható. A püspöki trón XVIII. századi, barokk alkotás. A jellegzetesen sötét belsejű templomba gótikus ikerablakok engedik be a fényt. A tér nyugati fele egyenes záródású, itt rácsos ajtó található.
A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék van a falak mentén. Befogadóképessége kb. 300-400 fő.
A templom szentélye mellett, a háromszög alakú udvarnak nagyjából a közepén áll a gót eredetű, de zömében barokk harangtorony. Alsó, gótikus része a templom építésével egy időből származik. 1757 és 1758 között Jovánovics János gondnok kezdeményezésére barokk stílusban jelentősen megmagasították. Ekkor érte el mai, 34 méteres magasságát. A szép, ütemes vonalú, aranyozott, egypárnatagos, fekete toronysisak is ekkor készült, Bukor János ácsmester munkája. Az óra a nagykőrösi Fontos Péter műve, később többször felújították, modernizálták. A torony közel 40 évig kereszt nélkül állt. Jelenlegi nagy keresztjét 1795-ben helyezték fel mai helyére. A háromemeletes, barokk torony ma égszínkékre van festve.
Az udvaron még három egyházi épület áll: a plébániaház, a gót-reneszánsz iskola és hátul a harangozó háza található. Az épületegyüttest a 18. század második felében épült, háromszög alakú, kőkerítés veszi körül. A nyugati kőfal mellett síremlékek, valamint kőkereszt áll. Két kapuja is van. A kisebbik a torony felöl (kelet felől), a nagyobbik a déli oldalon található. Mindkét vaskapu kőkeretes, kosáríves záródású. A vasajtók a klasszicizáló későbarokk (copf) ácsművészet kiváló alkotásai.
Elszomorító, hogy a város legszebb, leghíresebb templomához kb. 30-40 görögkeleti lakos tartozik. Míg a 15. században a lakosság jelentős része ortodox hitben élt, addig napjainkban a lakosság alig fél %-át teszik ki. Kb. 20-30 fő görögkeleti Ráckevén. A megmaradt szerbek viszont hűek vallásukhoz. Hiszen ez az egyetlen hely a városban, ahol találkozhatnak egymással. Minden év augusztus 29-én, a templom búcsúján (Nagyboldogasszony ünnepén) zsúfolásig megtelik a templom. A környék falvaiból és távoli településekről is idesereglenek a szerb görögkeletiek. Majd a közeli szerb lakosságú Lóréven folytatódik a háromnapos ünnepség. A templom hétfő kivételével 10-12 és 14-17 óra közt tekinthető meg.
Forrás: templom.hu