Kategória Archívum: Fotóim
Geszt – Református templom és templomkert
Geszt eddig is fogalom – “híres hely” volt országunkban a két Tisza; István és Kálmán miniszterelnökök lakóhelyeként- miután kormányzati döntésre végre rekonstruálják (második ütem) Békés megye K-i részén a magyar – román határ mentén, Geszten a Tisza kastélyt és berendezik a reprezentatív kiállításokat, renoválják a családi kriptát egyre többet szerepel a sajtóban.
Az épületegyüttes a konferenciaközponttal együtt a Református egyház kezelésébe került! – a kapcsolódó református templom és parókia kívül-belül szintén megszépül (első ütem).
Kíváncsi voltam hogyan áll a projekt,a méltatlanul elfeledett- elhanyagolt település és értékei?
Kiváló úton kanyarogtunk az egykori Tisza rezidencia felé (ez idáig itt borzasztó rossz út volt a gépkocsik kereke alatt).
A település kapott egy új iskolát is – hiszen a suli eddig a kastély épületében működött, kiváltották az intézményt, megkutatták a kastélyt – a terveket elkészítették és lassan kezdődik a kastély épület teljes felújítása. Jelenleg zajlik a református templom épületének a renoválása és a park rendbetétele is.
Néhány felvétel érzékelteti az épület munkálatait és a környező kert állapotát emlékműveivel együtt. A patinás késő-barokk épület pár korábbi fotója is bemutatásra került.
A kastély szomszédságában álló falusi műemlék református templom középkori alapokon 1772- ben épült, 1800- ban meghosszabbították. Ősszel várható a Református templom átadása Hálaadó istentisztelet keretében.
Bagyinszki Zoltán
Sepsiszentgyörgy – Székely Mikó Kollégium
Egy sikertelen reformkori próbálkozás után az 1850-es évek második fele hozta meg a lehetőséget a Rikánbelőli Kommunitásnak, hogy Háromszéken középiskola létesítését szervezze. Elsősorban a Kommunitás tagjai – a sepsi-, kézdi- és orbaiszéki református és unitárius lelkészek –, de főurak, tanítók és hivatalnokok vettek részt a munkában, melynek helyi mozgatója Gödri Ferenc esperes volt. Már 1855-ben felkérték báró Kemény Ferencet és gróf Mikó Imrét, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokait és Bodola Sámuel püspökhelyettest az iskola ügyének pártolására az Egyházkerületi Közgyűlésben.
Gróf Mikó Imre hamar felismerte az iskola alapításának szükségességét és latba vetette befolyását, illetve jelentős pénzadományokkal támogatta az ügyet már kezdetektől fogva.
Több település versengett, hogy otthont adhasson az iskolának. A nemes versengésből a központi fekvésű Sepsiszentgyörgy került ki győztesen, mivel telket és jelentős pénzbeli hozzájárulást ígért. Az iskolaalapítók több pártra szakadtak abban a kérdésben, hogy ipariskola, reáliskola vagy gimnázium létesüljön-e, végül a gimnázium mellett döntöttek, mely értelmiségi pályára készít.
https://szekelymikokollegium.ro/index.php?vm=1
Sajnos a helyi magyaroknak – komoly harcok árán sem volt módja visszaharcolni a méltán híres iskola impozáns épületét.
A román kormány visszaállamosítja az abszolút jogosan őket- a székelyeket illető, egykori magyar Református intézményt, az ügy ismereteim szerint az EU bíróságán folytatódik.
Bagyinszki Zoltán
Sepsiszentgyörgy, a most megújult Református vártemplom
Több alkalommal jártam a Sepsiszentgyörgyi egykori református vártemplom falain belül- de most ünnepként élhettem meg – barátom W. Attila segítségével a belső térbe való bejutást.
Közeledve, már sejthető volt a meglepetés számomra.
A csodásan rekonstruált középkori külső és belső, a barokk torony, a hatalmas falak, a bástya megtekintését már nagyon vártam. Az idő vasfoga, a földrengések nem kímélték e magyar település emlékeit sem.
A helyi mesterek kiváló munkája- a kormányunk támogatásának felfedezése, a szép részletek és az 500 éves történelem-az időutazás megtapasztalásának élménye visszasugárzott a falakról, az értékes belső terekről. Az emlékező kopjafákról és a temető síremlékeiről. Jó volt látni hogy impozáns és látványos-rekonstruált magyar erődtemplomok is vannak Erdélyben, Székelyföldön / a méltán híres Szász műemlékek mellett.
Kulcsot kaptunk, szemeinkkel simogatva jó 2 órát töltöttünk az építményben, mondhatjuk mindent megnéztünk- több szinten körbejártuk a Református erődtemplomot.
A toronyba való feljutás és a panoráma tovább fokozta az augusztusi látogatás élményét. A napsugaras idő is kedvezett a fotográfusnak, sűrűn váltogatva az objektíveket a fényképezőgépen 200 felvétel készült- amiből szeretettel mutatom be e válogatást: a megújult templomot a honlap látogatóinak.
Megtisztelő és öröm volt számomra, hogy a művészeti élmény után pár nappal ismét személyesen is találkozhattam-a régi ismerős Incze Zsolt sepsiszentgyörgyi református esperes úrral.
A Gyulaiak üdvözletét is átadó fotográfus: Bagyinszki Zoltán
Hatalmas öreg fák Békés megyében
Kedves Fiatal Barátom! Csodáld, tiszteld Te is a múlt és reméljük a jövő élő hírnökeit – hiszen több 100 év van már mögöttük, megértek háborúkat, járványokat, emberi örömök és tragédiák hírnökei lehettek, lehetnek.
A szemnek is jó rájuk nézni a változatos forma és színviláguk impozáns méretük, koruk tényleg tiszteletet parancsolnak, ma már van rendszeres országos, internetes szavazó verseny is a legszebb – legöregebb- legnagyobb hazai fák méltatására, ismertetésére. Ezek a fák, a fák lombkoronája életteret is biztosít az állatvilág egyeei számára.
Szerencse hogy vannak elhivatott szakemberek is a fák megmentésére – ápolására ( legtöbbször civilként teszik a dolgukat).
Békés megyében Szelekovszky László nevét említhetjük- köszönjük évtizedes odafigyelő munkáját.
A megyénk kimondottan gazdag az értékes régi fák témakörében- ezek kiváló úti célokat is jelentenek a helyei polgárok, bicajos fiatalok számára.
A bélmegyeri Fehér fűz több mint 8 m körkerülettel rendelkezik és 300 év feletti a kora. A mályvádi őstölgyes fái több mint 200 évesek.
Sokszor legendák, igaz történetek szövődnek a matuzsálem korú természeti csodákhoz, pld. Gyulán a Várfürdő parkjában található a híres Erkel fa.
Sokak szerint e fa alatt komponálta Erkel Ferenc a Bánk bán c. operáját- a történet azonban vitatható???
A leghatalmasabb fák versenyét valószínű legtöbbször a platánok, a tölgyek és a mamutfenyők nyerik mag. A felvételek bizonyítják e fák érdemesek a tiszteletre a megóvásra, tegyünk közösen értük.
Bagyinszki Zoltán
Magos Déva vára II.
A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott emblematikus Déva várának romja. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítmény falai közül káprázatos kilátás nyílik.
Déva Erdély történetének fontos tanúja és tükörképe. Ókori erődítmények helyén épült Erdély egyik első királyi vára, a tatárjáráskor megrongálódott várat IV. Béla építtette újjá.
A kezdetektől kettős funkciót látott el, védelmi szerepe mellett főúri rezidencia, 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye. A Maros völgye fölé 180 méterre emelkedő sziklára épült, legkorábbi része a hegytetőn állt, az idők folyamán óriási területet olvaszt magába spirálisan kiépített védrendszerével a hegy lábáig leereszkedve. A későbbi királyi birtokot Hunyadi János V. Lászlótól kapta adományként, a környező 56 faluval együtt. A következő évszázadban Szapolyai János és Bocskai István is birtokolja.
Fontos megemlíteni még Dávid Ferencet, az egyetlen kifejezetten magyar vallás, az unitárius egyház alapítóját; itt raboskodva fejezte be életét 1579-ben. Emléktábla jelzi a cellát az udvar közepén, amelybe bezárva volt. A vár hadászati szerepe megmaradt az Erdélyi Fejedelemség idején is. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, egy 1849-es ostrom alatt a lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve a 150 fős magyar honvéd helyőrséget is.
A felújítási munkálatok már évek óta szinte folyamatosak, a falak erősítése lassan a végéhez közeledik. A belső várat a tervek szerint 2018-ban nyitják meg a látogatók előtt.
