Kategória Archívum: Fotóim

Erkel Ferenc zeneszerző születésének 213. évfordulója

Gyula városa

Erkel Ferenc zeneszerző születésének 213. évfordulója következik 2023. november 7-én / 1810. november 7. Gyula.

Gyula városa és az Erkel Ferenc Társaság hagyományosan megtiszteli egy nívós zenés ünnepi műsorral és koszorúk elhelyezésével.
A www.bagyinszki.eu honlap szintén megtiszteli a mestert egy szép sorozattal.
A képek elején a szülőházról egy rövid bemutató látható, ahol a kis Erkel Ferike cseperedett itt a Németvároson a templom mögött “rúgta a labdát”- rosszalkodott.
Biztosan kicsit Ő is… az egykori kántortanítói lak előterében.
Itt tette meg első lépéseit a zene irányába Gyulán. Látható a képeken a híres gyémántokkal díszített arany koszorúja is. Érdemes felkeresni és megtekinteni a kiválóan berendezett Európai himnuszokat is tartalmazó kiállítást, akár egy osztálytalálkozó keretében.
A tavalyi évben készült temetői fotókból válogattam a ritka érdekességeket. Az ERKEL család tagjaihoz kapcsolódóan – a leszármazottak, az Erkel feliratú síremlék képeket.
Ők valamennyien akik itt a helyi temetőkben nyugszanak, alkotják talán a kisebb égi zenekart is. A fotók által virtuálisan megtekinthető az ERKELEK síremléksora Gyulán: Szentháromság, Szent-József és Szent kereszt – kolera temetőkben. Erkel Ferenc zeneszerző síremléke Budapesten található a Fiumei úti temetőben.
Egy szál virág a Gyulaiaktól – szerintem a jubileum kapcsán- jár nekik (1-2 sírra, sírhoz gondolva persze a Mindenszentek napi temetői sétát).
A síremlék képeken és alattuk is láthatóan jelezve van az eltemetett családtag-személy pontos neve.

Bagyinszki Zoltán

Lőcse – Spillenberg ház

Felvidék

Tisztelt Barátaim Lőcsén vagyunk éppen, az egyik legszebb felvidéki épületben.
Nehéz szívvel mutatom, ezen remekmű épületünk-odaát… Borzalom miket veszítettünk.
A gépemből találtam egy 20 éve készült lepukkant kapufotót is, lásd a végén, gondold el milyen lehetett, de hála renoválták.
Azért a reneszánsz építészet az egyik csodánk volt 400-500 éve, Lőcse tobzódik ebben, íme az impozáns Spillenberg ház, ide kötődik anno a “lőcsei fehér asszony”, aki itt e házban, palotában lakott. Extra különleges a kapuja és a hosszú nyitott reneszánsz folyosója. Jó visszaemlékezni látni a képeken a díszes főhomlokzatot.
A közelmúltban az írek megvették (működik az EU-biztosan nem tudják hogy a magyarok építették…) és renoválták, ma szálloda, ott csodáljuk-csodáltuk a városházával szemben, amikor szólt a hangulatos zene az erkélyről. A palota látogatásunk előtt, most sikerült feljutnunk a gótikus templomunk kilátójába-extra élmény volt a panoráma és Lőcse városa madártávlatból, ne hagyd ki.

Bagyinszki Zoltán

1956-os emlékművek, Magyarországról válogatva – 2023. október 23.

Határon belül - 93.000 km2

A pontos információk minden kép alatt olvashatóak az emlékművekkel kapcsolatban.

Szeged – Csanádi Püspöki Palota, Gál Ferenc Egyetem és a Dóm tér

Határon belül - 93.000 km2

Majdnem 120 éves a gyulai SISI szobor

Gyula városa

A legszebb nő a magyar történelemben.

Gyulán a Csiga-kertben található egy impozáns fehér márvány szobor.
Anno 1903. október 4-én kapott megbízást a várostól Felek Gyula szobrászművész, remekműve a nagyon kedvelt Erzsébet magyar királynét ábrázolja. Sok helyen, több szép Erzsébet szobrot láttam, fotóztam egészen Bécsig, egykori “fővárosunkig” bezárólag – de mindenképp a gyulait találom a legszebb alkotásnak.

Talán legkorábban 1904-ben a Göndöcs-kertben nyert elhelyezést a Sziszi szobor.

Bagyinszki Zoltán

Gyulai hősi temetők, katonai emlékművek, emléktáblák

Gyula városa

Gyulai települési értékek meghatározó látványos területe a köztéri szobrok és emlékművek, hősi emlékművek, temetők változatos világa. Több helyen országos hírű művészek alkotásai díszítik a köztereinket, temetőinket: Ferenczy Béni, Makrisz A., Kiss György, Búza Barna, Kallós Ede, Vígh Tamás, Máté István, stb.
A városunkban található háborús hősi emlékművek, emléktáblák, temetői síregyüttesek száma több mint 40, séta közben a vendégek sűrűn találkozhatnak kőből bronzból készült műalkotásokkal, Erkel Frencet követően talán a legnépszerűbb közülük a vár mögötti Október 6-i kilenc posztamens formáció a Honvédtiszti emlékhely. Emléktáblák és sírok sora kapcsolódik az 1848-49-es Szabadságharc eseményeihez, tragédiájához.

A Göndöcs-kerti hatalmas XX. századi Hősök és áldozatok emlékműve közel 2000 gyulai név feltüntetésével- Kohán művét felhasználó mozaikkal készült, a Gyulavári Első és Második világháborús bronz hősi emlékmű talán a legszebb Békés Vármegyében/ Bay tér.
A Református újtemetőben Első világháborús síregyüttes található a kapcsolódódó Sisakos hősi emlékművel. A temető mellett a Kisökörjárási határban egy hasonló Első világháborús síregyüttes is előkerült. Mindkettőt a közelmúltban rekonstruálták.
A Református ótemetőben Második világháborús hősi emlékmű látható.

Szépen rekonstruált sírkertben (Csőke Péter kőfaragó mester munkája)a több mint 170 Első világháborús sírkövet láthatunk a Szentháromság temetőben impozáns hősi obeliszk emlékművel.
Hasonlóan szép a turulos Első világháborús emlékmű a Szent József temetőben. Emléktábla emlékezet az Első világháborúra, a hősi halottakra a M.J. Városi Könyvtár homlokzatán.
Az izraelita temető ravatalozójának falán helyezték el a zsidóság Első világháborús hőseinek emléktábláját. Mellette-előtte áll az Első világháborús síregyüttes és a Holokauszt, az elhurcoltak áldozataink névsorát tartalmazó emlékmű.
Az Implom Ált. Iskola udvarán különleges kőobeliszk emelkedik- a Második világháború fiatal cserkész diák áldozatainak emlékműve.

A XX. század borzalmaira emlékeztet az 56-os lyukas zászlót szimbolizáló gránit emlékmű az Október 23-a téren és a Gyulavári hídnál emelt 56- os kopjafa is.
A két legújabb emlékmű a gyulai németek elhurcolására a malenkíj robotra emlékezteti a gyulaiakat, sokan sajnos nem térhettek vissza családjuk körébe. A Gulág borzalmait idézi a Kommunizmus áldozatainak emlékhelye, amely a Béke sugárúton található.

A Gyulai Hadigondozottak Egyesülete tagjai és a Városháza munkatársai a Hősök napján a legtöbb emlékhelyen koszorúkkal tisztelegtek az egykori hősök, mártírok emléke előtt. A történelmi emlékezés objektumait a ”Szeretethíd” keretében civilek tartották, tartják rendben a Közüzemi Nonprofit KFT. közreműködésével.

Bagyinszki Zoltán

Szegeden a Fekete – ház kiállításán: A Megváltóhoz patika bemutatása

Határon belül - 93.000 km2

Az elmúlt évtizedekben több különleges régi műemlék-patikában jártam, anno volt szerencsém fotózni és megcsodálni a kultúrán ezen szegmensét Magyarországon- a remekmívű bútorok készítőit – mestereit.
Most legutóbb a Szegeden a Fekete – ház múzeumi kiállításának A Megváltóhoz patika bútorzata, berendezése nyűgözött le.

Híresebb látott extrák:
Arad talán mindent visz, szecessziós városi paloták rejtik őket: 2 híres patikusa volt csodás – híres gyógyító szereikkel,”kiváló találmányaikkal” berendezéseik már nincsenek meg.
Az egyik az idén lett elorozva – különl.bútorzata eladva sajnos Földes patika. Aradi Rozsnyai patika remek eredeti szecessziós járólapokkal látható manapság.
Említem még a legszebb leglátványosabb régi 1738-44 Kőszeget-Arany egyszarvú-múz. , Kecskemétet patikamúzeum, Szabadkát patika a Védőanyához (Szilberlajtner F.) múz., Temesvárt Brück, Szegedet- A Megváltóhoz-múz és Székesfehérvárt Fekete sas-múz.gyógyszertárát.
Ezek nagyrészt a honlapomon láthatóak – érdemes rákeresni.

Bagyinszki Zoltán

Kassa – Szent Mihály kápolna és a történelmi síremlékei

Felvidék

Kassa, Szent Mihály temetőkápolna a Dóm mellett található- oldalain régi sírkövekkel.

Az egykori temető közepén lévő, méreteiben ugyan nem túl nagy, viszont stílusjegyeiben lenyűgözően szép és tiszta épület a mai Szent Mihály-kápolna, amely feltételezhetően az első gótikus plébániatemplommal egyidős lehet, a kassai műemlékek nagy tudorának, Wick Béla kanonoknak leírása szerint román stílusjegyeket is tartalmaz, de építésének ideje legvalószínűbben a 13. század végére és a 14. század elejére tehető. Tájolása a szokványos: kelet felé irányul a szentélye, bejárata nyugat felől nyílik, kicsi, homlokzatba simuló tornya van nyugat felől. A kápolna gótikus támpillérjei robusztus méretűek, szinte a tető párkányáig felérnek, a belső boltozat boltívei ezekre támaszkodnak, építészeti szempontból mértéktartó és méretei ellenére légies alkotás ez a szakrális építmény. A Szent Mihály-kápolna építőanyaga némi vizsgálódás után azt mutatja, több helyről származik és más összetételű, mint a dómé. A kápolna szinte teljes alapterülete alatt altemplomot alakítottak ki, ahol máig az egykori előkelő kassai polgári családok és egyházi személyiségek földi maradványait őrző kripták vannak. Külső falán is régi sírkövek láthatók, ezek a régi temetőből kerültek részben ide, részben az Orbán-torony vagy a dóm falába. A Szent Mihály-kápolna északi falán van a legrégebbi sírkő, amely bizonyos Jakab polgár anyjának családjegyes síremléke 1375-ből. A bejárat fölötti timpanonban egy érdekes dombormű látható, amely a védőszentet, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja úgynevezett lelkeket mérlegelő ábrázolásban. A védőszentről azt kell tudni, hogy ő a „lelkek fejedelme” a katolikusok hite szerint, más néven, még mint „a mennyei paradicsom feje” és halottak patrónusa néven is illetik Szent Mihály arkangyalt, akinek attribútumai közt a sátánt legyőző hatalmas pallost és a halottak lelkének mérlegelésére szolgáló mérleget szokták besorolni.

UJSZO.COM – Szászi Zoltán írásából.

Pákozd – Sukoró emlékmű, 175 éve volt a magyar diadal

Határon belül - 93.000 km2

fotó:  ifjú Bagyinszki Zoltán
Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csak most, az idén lett volna 80 éves Kiss György éremművész barátunk.

Gyula városa

A fotók segítségével néhány baráti gondolattal és életéből vett pillanatokkal, továbbá alkotásainak szűk keretű bemutatásával szeretnék megemlékezni Róla.
Két dátumot szoktak jelezni egy személyiség számára ha odafigyelnek, – tisztelegnek, -emlékeznek róla.
Kiss Gyuri a jeles éremművész, festőművész, szobrászművész 1943-ban született és 2016-ban hunyt el.
Munkácsy Mihály – díjas alkotó , Gyula város díszpolgára. Szeretetreméltó barátunk gazdag életpályát tudhat maga mögött-főleg a plasztikában alkotott maradandót.
Művei mellett sok egyéni kiállítása és közös tárlata gazdagította művészeti életünket.
Emlékeim szerint 800 érem köthető a nevéhez kreatÍv fantáziájához – kezének művészi mozdulataihoz… bővebben az interneten is olvashatunk Róla.

Gyulán több művét is említhetjük, láthatjuk: Az 56 -os gránit emlékművet, a Kossuth szobrot, a Stációkat a Kálvária dombon, a Gyulavári kastélykápolna különleges szakrális alkotását, Koszta Rozália emléktábláját.
A város Szentháromság temetőjében nyugszik ahová rendszeresen viszünk virágokat, megállunk a különleges és elegáns síremléke előtt és gondolatban visszaidézzük életét, kiáll. megnyitóit, alkotásait, barátságunkat, vidám találkozásainkat.

Szervusz Gyuri – baráti tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán