A verseny honlapja: imca-pawc-2013.bhn.hu
XV. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokság és a XII. ParAgility Világkupa 2013. szeptember 5-8. között Gyulán.
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub sportolói és a XIV. IMCA és XII. PAWC 2013 Szervező Bizottsága szervezésében – a sorozat történetében immár harmadszor.
Forrás: www.programturizmus.hu
XV. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokság és a XII. ParAgility Világkupa 2013. szeptember 5-8. között Gyulán.
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub sportolói és a XIV. IMCA és XII. PAWC 2013 Szervező Bizottsága szervezésében – a sorozat történetében immár harmadszor.
Forrás: www.programturizmus.hu
Isten hozott a gyulai bambuszerdőben (Délkelet-Magyarország)!
Bambuszfélék magyarországi honosítása Gyulán!
Egzotikus új világ vette kezdetét botanikai szempontból Magyarországon egy új növényfaj, a bambuszok megjelenésével. 1983 óta foglalkozom a bambuszok magyarországi honosításával, eredeti ötletet a debreceni egyetemi éveim adták egy botanikus kerti sétával. Egy örökzöld bambuszfajta (Phyllostachys viridiglaucescens) adott egzotikus hangulatot a kert egyik részlegének, ahol jó érzés volt tanulni. Akkoriban 5 fajta bambusz élt botanikus kertjeinkben szabadföldi kiültetésben. Ráadásul egy japán film adta a végső lökést céljaimhoz, amelyben behavazott bambuszerdőben nyargaltak a szamuráj lovasok.
Célom ettől kezdve az volt, hogy minél több bambuszfajtát honosítsak éghajlati és talajadottságainkhoz. Világkörüli levelezésbe kezdtem 1984 őszétől. Bambuszmagokat kaptam a világ botanikus kertjeiből, majd fölvettek az Amerikai Bambusztársaság tagjai közé. A magokból nem tudtam életképes növényeket kapni, de ismeretségre szert tudtam tenni. 1988-ban franciaországi bambuszkonferencián vettem részt, egyetlen Kelet-európai tagként. Több nagy bambuszgyűjtőtől vásároltam, cseréltem, ajándékba kaptam bambuszfajtákat és lassan 65 fajtára bővült gyűjteményem az 1990-es évek végére. (tovább…)
Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat, s az akkori huszárvár területén kastélyt építtetett.
A kastély eredetileg 1745 előtt épült, és 1902-ben érte el jelenlegi megjelenését.
Lovardája 1832-ben épült, majd az 1950-es években uszoda lett, és e minőségében újították fel 2004-ben.
Harruckern János a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1745 előtt építtette fel kastélyát. Erre fia később emeletet építetett. A 18. században az új földesúr, báró Harruckern János György a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállítatta a várbörtönt. Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett. (tovább…)
A Farkasréti temetőben zeneszóval kísértük utolsó földi útjára barátunkat, Halmos Bélát.
A Széchenyi-díjas népzenekutató, előadóművész, a Zeneakadémia tanára 67 éves korában, váratlanul hunyt el budapesti otthonában 2013. július 18-án.
Halmos Béla 1946 június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.
Népzenével – főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével – a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozik. Népzenekutatóként is dolgozik, gyűjtött – a magyar mellett – szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.
Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével – nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.
A kezdetektől fogva részt vesz a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. Mint népzenei szakértő létrehozta és vezeti a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában.
2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.
Halmos Béla emlékére a Hagyományok Háza 2013. augusztus 8-ra virrasztást szervez, feledhetetlen halottunkat utolsó útjára augusztus 9-én pénteken, 14 óra 15 perckor kísérjük a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójából. (tovább…)
Ebben az évben második alkalommal kerül sor a Gyulai Civil Hét programsorozat megrendezésére, május 27-június 2-a között. A széles választékot kínáló eseményekre mindenkit szeretettel várnak.
Bővebben: civilsegitok.hu
