Kategória Archívum: Gyula városa

12►

Áradás a Fehér Körösön, 2013. április 6. 10:31

12►

A kolbászok és a sonkák ismét elfoglalják a várkertet, immár IV. alkalommal nyitja meg kapuit március 15-17. között az ingyenesen látogatható Gyulai Kolbász- és Sódarmustra. A minőségi portékát nyújtó árusok már az első napon, pénteken 9 órától megnyitják standjaikat a várkertben, ahol 13 órától a Grenadírmars zenekar ad koncertet. A hivatalos megnyitó 16 órakor kezdődik a fesztiválsátorban, amelyet a Fél 10 zenekar koncertje követ. A Dumaszínház vendége a Szomszéd néni produkciós iroda 18 órától, majd este nyolctól a Hevesi fivérek, Tamás és Imre szórakoztatja a népeket.

A füstölt finomságok mustrájának második napján, szombaton a zentai „Bácskai Böllérek” disznóvágás-bemutatóját, utána az erdélyi konyha ételkészítési bemutatóját láthatja a vendégsereg. Míg a Bibuczi Gyermekszínház játszik 10-től a nagyszínpadon, a Bábika játszóház várja a csemetéket. A II. Gyulai „Médiagyúró” verseny 11 órakor veszi kezdetét, ahol megküzdenek egymással és a kolbászhússal az médiumok képviselői. Ezzel egy időben a Maróti Hagyományőrző Egyesület tart lovagi bemutatót. A Kiss Kata zenekar koncertje 12 órától, Kökény Attila műsora 14 órától kezdődik, amellyel egy időben a gyergyószentmiklósiak székely ételeket készítenek a kiállítói sátorban. 15.15-kor hirdetik ki a médiagyúrás eredményeit, majd autentikus cigánytáncokat láthatnak a Csillogó Gyöngyszemek előadásban. A Serica zenekar és a Coincidance tánccsoport ír táncbemutatója 18 órakor kezdődik, amelyet nyolckor Tóth Vera koncertje követ.

Vasárnap a sonka- és kolbászverseny nyilvános zsűrizése délelőtt 9-kor indul, majd a Csabai Kolbászklub tart kolbászkészítési bemutatót, amelyet Tengeri Attila zenés, családi gyermekműsora színez. Eközben a Bábika játszóház tart kézműves foglalkozásokat, majd 11 órakor újra összecsapnak a Maróti Hagyományőrzők. A délben kezdődő operett gálán Merényi Nicolette és Kiszely Zoltán szórakoztatja a publikumot. 13 órakor a böllérkirályok brillíroznak, amelyet a kölykök kolbászkészítési bemutatója követ. A Körös Néptáncegyüttes műsora 14.30-kor kezdődik, 16 órakor pedig kidobolják a kolbász- és sonkaverseny eredményeit, majd kisorsolják a városi helyszíneket végigjáró, kolbász- és sonkatúrán részt vevő vendégek nyereményeit. A mustra programjainak sorát 17.30-kor a gyulai Dirty Slippers zenekar koncertje zárja.

– A kolbász és sonkaversenyre a nevezés ingyenes, úgyhogy bátran jelentkezzenek füstölt áruikkal akár szombatig. A második médiagyúráson a magyarországi médiumokon kívül ezúttal benevezett két határon túli csapat is, a Gyergyószentmiklósi Hírlap és az Aradi Média képviselői. A nagy sikerű kolbász- és sonkatúrán részt vevők számára, ezúttal délelőtt 9 órától, még sűrűbben indítunk járatokat a Kossuth utcáról. Három helyszínt kell majd bejárni, a várkertben lévő Gyulahús Kft. standját, a sándorhegyi Gyulai Pálinka Manufaktúrát és a Kétegyházi úton található Gyulai Húsipari Történeti Kiállítást. A „túrázók” jutalma természetesen kolbász – nyilatkozta a Gyulai Hírlapnak Dinya Imre főszervező.

Forrás: Gyulai Hírlap

Ezzel a képsorozattal érte el a weboldal a 15.000 darab feltöltött képszámot. 20013.03.07.

Erkel-terem (Konferenciaterem)

Ez a tér kettős funkcióval rendelkezik. Körben a falakon elhelyezve a 27 európai uniós tagállam, valamint az Unió közös himnuszának bemutatója látható. A nemzeti himnuszok keletkezésének történetét, a himnuszok szerzőinek portréját, az eredeti kottákat illetve szövegeket, valamint a himnuszok magyar nyelvű változatát tablókon ismerhetik meg a látogatók. A himnuszok külön-külön meg is hallgathatók. Az Erkel terem egy kiválóan felszerelt konferenciaterem is egyben, amely alkalmas helyszín a legkülönbözőbb szakmai és szórakoztató programok, rendezvények megrendezésére.

A Himnusz-kiállítás ötlete nem véletlenül fogalmazódott meg, hiszen közismert tény, hogy a magyar nemzeti himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc – a terem névadója – Gyulán született. A kiállítás témakörét tovább gondolva tervezzük kialakítani a Kastély zenei életét, elhatároztuk egy olyan rendezvénysorozat életre keltését, amely a himnuszokat szerző zeneszerzők munkásságát mutatja be az érdeklődő közönségnek Ezekkel a programokkal a Kastély bekapcsolható a gyulai kulturális rendezvényekbe.

A kiállítást és a hozzá kapcsolódó zenei programokat továbbfejlesztve aztán más területeken is szervezhetők a nagyközönséget érdeklő és megérintő programok. Terveink között szerepel a himnuszok szülővárosait összefogó hálózat létrehozása, melynek kapcsán rendszeresen alkalmat nyújtanánk az egyes városok bemutatkozásának a Kastélyban szervezett rendezvényekkel. A kulturális programok mellett értelemszerűen teret nyitunk a gazdasági kapcsolatok erősítésének, hangsúlyozva a fenntartható fejlődés jelentőségét. Ezzel olyan programokat tudunk a Konferenciateremben lebonyolítani, melyek az élet számtalan területén megalapozhatják a térség nemzetközi kapcsolatainak szélesedését.

Forrás: gyulavarikastely.hu

12345►

Az épületek listája:

1
Teodor Papp síremléke Román ort. temető 3. parcella 8. sírhely

2
volt Polgári Leányiskola – ma bezárt intézmény , az Alföldi- tégla- szecessziós építészet remekműve. Pfaff Ferenc tervei szerint épült.

3
Kapus-híd az Élővíz-csatornán. 1816-ban épült Bodoky Mihály tervei szerint téglából készült – a maga nemében a 2 ívnyílású híd hazánk egyik legnagyobb mérnöki létesítménye.

(tovább…)

123►

1. Gyulai Polgári Leányiskola – a bezárt I. sz. Ált. Iskola, Kossuth L. u. 24.
2. Komló szálló – rekonstrukció alatt, Béke sgt. 6.
3. Békés megyei Takarékpénztár – KÖRKÖVIZIG , Városház u. 26.
4. Czincár ház – Zöldkereszt, Eötvös u. 2.
5. Stéberl ház – Harruckern Középiskola kollégiuma, Béke sgt. 14-16.
6. Miskucza Péter hentes üzlete és lakóháza – Magyarországi Románok Orsz. Önkormányzata, Eminescu u 1.
7. Marosán gyertyaöntő háza – Háromszög kocsma, Vár u. Pomutz u. sarok
8. Lakóház – Közjegyző, Bodoky u. 1.
9. Pfaff ház , Scherer F. u. végén a hídnál
10. Lakó és üzletház – Százforintos bolt, a Hétvezér utca 5.
11. Royal Mozi, Béke sgt. 10.
12. Városi Takarékpénztár – Fregatt étterem, Városház u. 1.
13. Stéberl villa – Bagolyvár – Húskombinát, Béke sgt. 50.
14. Weisz villa – Civil Szolg. Központ, Béke sgt. 67.
15. Gazdaköri székház ( 48-as Függetlenségi Kör ) – FIDESZ székház,
48-as utca 11.

A századforduló ( XIX.-XX. század) ismertebb építészei, tervezői :
Mende Valér, Pfaff Ferenc, Székely László, N. Szabados József

01 Almafák a Jókai dombon, olaj, vászon, 35×47
02 Cigánylány, olaj, vászon, 70×55
03 Pozsonyi emlék, olaj, vászon, 85×110
04 Korpusz, olaj, vászon, 110×95
05 Parasztfej, olaj, vászon
06 Feleségem portréja, vászon, olaj, 60×50
07 Házak a fák között, karton, pasztell, 65×50
08 Nagybányai emlék, farostlemez, olaj, 97×102
09 Laposbányai táj, vászon, olaj, 65×97
10 Tájkép boglyával, karton, pasztell, 70×50
11 Lampionvirágos csendélet, pasztell, karton, 50×70
12 Felsőbányai teli vázlat, pasztell, 50×60
13 Taj boglyával, pasztell, papír, 50×70
14 Kani fák napfényben, pasztell, karton, 50×70
15 Virágcsendélet, olaj, vászon, 60×70
16 Református templom a Kiscinteremből, olaj, vászon, 60×70
17 Teli táj fával, olaj, vászon, 70×50
18 Pusztuló város, pasztell, papír, 50×65
19 Behavazott vadgesztenyefa, pasztell, papír, 50×65
20 Piros kaktusz, vegyestechnika, 65×50
21 Behavazott fa, pasztell, karton, 65×50
22 Művész az ablakban, olaj, vászon, 110×97
23 Zazarparti táj református templommal, pasztell, 50×65
24 Nyugdíjasan pasztell, 70×50
25 Műemlékház pasztell, 50×60
26 Téli táj napsütésben, pasztell
27 Természet ritmusa, pasztell, 50×60
28 Téli táj, pasztell, 50×70
29 Hótakarító, pasztell, 65×50
30 Zöldsapkás önarckép, tempera, 65×50
31 Téli vázlat, pasztell, 35×50
32 Muskátlis csendélet, vegyestechnika, 70×50
33 Bohócfej, olaj, farost, 60×33
34 Felsőbányai vízió, pasztell, 50×65
35 Prometeusz, olaj, 65×35
36 Kék önarckép, olaj, vászon, 70×60
37 Tél felsőbányán, olaj, vászon, 90×105
38 Élni (akarás), olaj, farost, 110×80
39 A templom, olaj, farost
40 Felsőbánya nyáron, olaj, vászon, 60×70
41 Lakatos utca télen, karton, pasztell, 30×37

A nagybányai alkotót Feledy Balázs, a Budapesti Vigadó Galéria igazgatója mutatta be a közönségnek.

A nagybányai festőművész, Véső Ágoston képeiből nyílt kiállítás az elmúlt héten csütörtökön a Kohán Képtárban. A Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., valamint a Gyulai Alkotókör által szervezett tárlat megnyitóján dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Feledy Balázs művészeti író, a Budapest Vigadó Galéria igazgatója mutatta be a Munkácsy-díjas alkotót.

A polgármester köszöntőjében elmondta, a magyar festészet és Nagybánya neve már a 20. sz. elejére összeforrt, ami az 1896-ban alakult művésztelep generációkon átívelő történetének volt köszönhető. E tradíciót a művész – ahogy az személyes hitvallásából is kiderül – következetesen és tudatosan igyekszik erősíteni. Véső Ágoston szobrásznak készült, de érdeklődése a festészet felé fordult, és később a fotográfia is bekerült művészi kelléktárába. Élete első, csoportos kiállításán 1953-ban vett részt Nagybányán, azóta számtalan tárlaton mutatkozott be Európa-szerte. Gyulán először 1982-ben tekinthették meg alkotásait. A mostani kiállítás jó példa lehet arra, hogy hogyan lehet egy színvonalas állandó tárlatra egy kiváló időszakos kiállítással még több látogatót csalogatni – hangzott el a beszédben.

Feledy Balázs nyitó beszédében kifejtette, Véső Ágostont a hűség festőjének nevezhetjük, hiszen mindvégig hűséges maradt a festészethez és Nagybányához. Művészetének minden témája ide köti őt, kivételesen erős ez az identitástudat nála. Festészetében nagy jelentősége van annak, hogy eredetileg szobrásznak készült, hiszen a tér iránti érzékenység máig központi szemléleti attribútum nála. Az alkotóra – aki stílusában és technikájában is sokoldalú művész – rendkívül erősen hat a táj és a gondolat. Képi világában óriási szerepet kap a geometrikus szerkezet; piktúrájában jelen van az európaiság és a magyarság, a tradíció és az innováció, a fegyelmezettség és a felszabadultság – derült ki a beszédből.

Az igazgató beszédét követően a nagybányai művész köszöntötte a gyulai közönséget, majd Perlaki Attila és Szilágyiné Nyemcsok Adrienn előadása zárta a rendezvényt.

A tárlat június 15-ig tekinthető meg a Kohán Képtárban.

Forrás: gyulaihirlap.hu

12►

A Bodoky-major Gyula város külterületén található az Élővíz – csatorna gyulai határában, a vasúti híd melletti nagyobb területen. Bal oldalon, ma még a fóliatermelés helyszíne.

A nyár folyamán, vízen kenuval közelítettük meg és akkor készült egy fotósorozat a látnivalókról.

Rendkívül szép gazdag- változatos dendrológiai értékeket rejtő zöldterület, hatalmas régi fákkal, kiszáradt patakmederrel, bokrokkal, cserjékkel egyetemben.

Szép kirándulóhely is lehetne belőle….. Elkészült erre vonatkozóan egy turisztikai hasznosítási elképzelés – beadott pályázat:
Nemzetközi jurta jellegű tábor az ősi magyarságra – hagyományainkra, korai történelmünkre emlékeztetve. Újabb városi unikum , vendégcsalogató érdekesség.

A névadó tiszteletére, a régióban végzett mérnöki tevékenységére emlékezve a városközpontban 2 évvel ezelőtt emléktáblát is avattak.
bővebb ismertető az alábbiakban olvasható.

Bagyinszki Zoltán (tovább…)

A gyulai Megyei Bíróság épülete Wagner Gyula tervei alapján 1899-ben készült el. A szabálytalan ötszög alakú telken, két- illetve háromszintes, szabadon álló, eklektikus stílusú épület F alaprajzú együttest alkot. A lépcsőház teknőboltozatát Veress Gusztáv békéscsabai festőművész által készített festmény és stukkódísz borítja.

Három utca által határolt, szabálytalan ötszög alaprajzú telken, szabadon álló, két- illetve háromszintes, tagolt tömegű, eklektikus stílusú, cseréptetős épület áll, mely a lemenő épületrészekkel ‘F’ alaprajzú együttest alkot.

A főépület eredetileg három belső udvart zárt körbe, a főutcai és a kerti homlokzatai közép – és sarokrizalitokkal tagoltak: a főhomlokzat 35 tengelyes (3+3+5+3+7+3+5+3+3), a kerti 13 tengelyes (1+11+1). A K-i sarokrizalit oldalhomlokzata 5 tengelyes. A rizalitok váltakozva ugranak előre, illetve emelkednek a homlokzat fölé. Azonos magasságú, ablakokkal áttört lábazat, fent öv- és teljes koronázó, részben konzoltagos főpárkányzat fut körbe a homlokzaton. A rizalitokat változó kiosztású, pillértagos balluszter zárja le, a pillértagokat gömb és palmettás akrotérionok díszítik.

A héttengelyes középrizalit két szélső, kilépő tengelyének élei armírozottak, melyeket felül kupola koronáz. Három ablaksoruk eltérő nagyságban, egy és három osztatú kiképzésben áll. Az alsó szinten armírozott kereteléssel, a középső szinten díszített mellvédmezőre állítva, szalagkerettel, középre húzott timpanonnal képzett szemöldökpárkányzat látható, míg a felső szint hármas ívben záródik, és zárókövekkel osztott.

Öt középső tengelyének ablakzónája Colosseum-motívumos, korinthoszi fejezetű pilaszterekkel tagolt, az ablakok félköríves – záróköves archivoltja vállpárkányról indított, szemöldökmezejét ornamentális és szoborfejes stukkók díszítik, kis könyöklőpárkányos mellvédmezőiben ívesen metszett faltükrökkel.

A középtengely földszintjén álló kapu szintén Colosseum-motívumos, ívmezőjében rozetta díszekkel, a fal mentén toszkán fejezetű pilaszterekkel keretezett, felette az övpárkány szintjén balluszteres, pillértagos erkéllyel, amelynek súlyát az előrelépő két-két, ugyancsak toszkán oszlop tartja a pilaszterek tengelyének megfelelő kiosztásban. Az erkélyről a díszterembe az ablakzóna alatt ajtó nyílik.

A két öttengelyes rizalit nagyjából azonos architektúrájú, ugyancsak Colosseum-motívumos, de ion fejezetes pilaszterekkel képzett, ablakainak mellvédmezői és szemöldökmezői stukkó díszesek. Az északi rizalit középtengelyében félköríves záródású, záróköves kapu van.

A sarokrizalitok szintén azonos kiképzésűek: toszkán fejezetű pilaszterekkel, a fő nézeti oldalon, a sarkok mentén páros pilaszterekkel. Ablaknyílásai egyenes záródásúak, szalagkeretesek, stukkódíszes mellvédmezővel, konzoltagos szemöldökpárkánnyal.

Az összekötő, háromtengelyes zónák ablak keretezései megegyeznek a sarokrizalitok ablakaival, de elmaradnak a pilaszterek. Az alsó szinten minden zónában konzoltagos, könyöklőpárkányos ablaknyílások törik át a kváderesen képzett homlokzat síkját.

A kerti homlokzat középtengelyében egyenes záródású ajtó nyílik lépcsős feljárattal.

A hátsó udvari homlokzat ugyancsak rizalitokkal megmozgatott, minden szinten egyenes záródású, szabályos kiosztásban álló, szalagkeretes ablakokkal tagolt. Az alsó szinten valamennyi ablak mellvédmezőre állított, míg a felső szinten a rizalitokon csak könyöklőpárkányokkal képzettek. D-ről a hetedik tengelye előtt lépcsős feljáró húzódik, kovácsoltvas mellvéddel, szélfogóval.

A háromszintes lemenő szárnyak egyszerűen képzettek, szabályos kiosztásban álló, konzoltagos, könyöklőpárkányos ablakokkal megnyitottak. Az északi homlokzat középső szakasza visszaléptetett. A hátsó udvaron a börtönudvart magas kőfal választja el a bíróság udvarától.

Az udvarban újonnan épített garázs és tároló épületek állnak.

A főépületet a sarokrizalitok között, téglapilléres, kovácsoltvas kerítés határolja.

Forrás: műemlékem.hu

A volt árvaház, ma Göndöcs Benedek szakközépiskola központi épülete.
Első lakói azok közül kerültek ki, akik az 1873-i kolerajárvány során vesztették el szüleiket.
Infó: Gyula és környéke útikalauz

Wenckheim Krisztina grófnő esküvője emlékére 100 ezer forintos alapítványt hozott létre, a megyei árvaház építésére, ami Gyulán került megépítésre. Ez az épület is Ybl Miklós tervei alapján készült el, 1874. októberében birtokba is vették. A Gyulai Nőegyletnek 45 éven át volt az elnöke. Havonta átlagban 80 személyt támogatott különböző összegű pénzekkel. Támogatta még az özvegyeket, betegeket, időseket, az iskolás gyerekeket ruházta, az idős szegény nők részére menhelyet hozott létre, amit Stefánia Menhelynek nevezett el. Krisztina grófnő 1919-ben megvásárolt egy házat, ott állították fel a népkonyhát. 1891-ben az árvaház részére 3 hektár kertet vásárolt. Az intézmény fennállásának 25. évfordulójára egy kápolnát építtetett. Az adományok sorából nem szabad kihagyni az 1857. évben a gyulai kórház ágyalapítványára adott 1500 forintot. A férj W. Frigyes, 1899-ben a kórház részére 1500 forintot adományozott. Emléküket a kórház falán egy márványtábla őrzi.”
Forrás: wenckheim.hu