Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Szentes – Napfény műterem / Fotográfiai múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda (a múzeum ipartörténeti bemutató helye) az ország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai ill. más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.

Fridrich János, az edelényi születésű fényíró mester 1905-ben építette fel az egykori Görög Udvar-ban napfény-fotográfiai műtermét. Miskolci, kassai és szombathelyi vándorévek után a Hertzl-Hegedűs-féle piactéri műteremben volt segéd, majd mestere halála után azt vezette tovább “Hegedűs utóda”-ként. Már kisinas korában kiütközött képzőművészeti hajlama, és egész életében jó közepes amatőr szinten rajzolt és festegetett is. Művészi ereje a a fotográfia kompozíciójának megrendezésében rejlett. Különös tehetsége volt a hatásos apró részletek megválasztásában is.

http://www.szentes.hu/?page_id=1001

Csongrád – Gimnázium

Határon belül - 93.000 km2

Iskolánk szecessziós stílusú régi épületében 1920 óta gimnáziumi oktatás folyik, amely 1989-ben a tanulói létszám növekedése miatt új szárnnyal bővült, majd a 2001-ben átadott kollégiumi épület tovább javította tárgyi feltételeinket. A gimnáziumi oktatás a kezdetek óta alapprofilja intézményünknek, amely az évek során a változó igényekhez alkalmazkodva többféle képzéssel egészült ki. 2013-ban újult meg a Csongrádi Természettudományos Diáklaboratórium, ami a környező iskolák számára régiós tanulókísérleti központként működik, saját diákjaink számára pedig a tehetséggondozás sokoldalú gyakorlatorientált színtere.

http://www.bjg.hu/index.php/csongradi-batsanyi-janos-gimnazium-es-kollegium/

Kunszentmárton – Hidak, vizek és templomok

Határon belül - 93.000 km2

Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járás központja. 1807-ben lett először város, majd a cím elvesztése után 1986-ban ismét megkapta a rangot. A Körös folyó kanyarulata mentén fekszik.
A Hármas-Körös bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik. A megye és az Észak-alföldi régió legdélebbi városa. Budapesttől 132 kilométerre, Szegedtől 76 kilométerre, Szolnoktól és Kecskeméttől 50 kilométerre, Szarvastól és Szentestől pedig 25 kilométerre található. Teljesen sík területen , az Alföld nagytájon belül, a Közép-Tisza-vidék és a Maros-Körös-köze kistáj találkozásánál helyezkedik el. A Körös egyik kanyarulatához igazodva épült ki a város. A Tiszazug központja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csongrád 2. – Tisza menti halászfalu

Határon belül - 93.000 km2

Hungarikum a rejtőzködő Belsőváros több mint 300 éves védett lakóház csoportja.
37 nádtetős öreg ház látható a hangulatos girbe gurba utcákon.
Nagy szerencse hogy elkerülték a külföldi befektető- vásárlók, így megmaradt a maga egységes, értékes csendességében.
Láthatók itt: lakóházak, szálláshelyek, múzeumok, alkotóházak, a közeli templommal az ország 2. legnagyobb legértékesebb műemlék együttes- népi építészeti értéke. / az első és legnagyobb az Hollókő.
Említésre és felkeresésre való még Szigliget és Magyarpolány épületegyüttese is.

Bagyinszki Zoltán

Csongrád 1. – Tisza menti halászfalu

Határon belül - 93.000 km2

Hungarikum a rejtőzködő Belsőváros több mint 300 éves védett lakóház csoportja.
37 nádtetős öreg ház látható a hangulatos girbe gurba utcákon.
Nagy szerencse hogy elkerülték a külföldi befektető- vásárlók, így megmaradt a maga egységes, értékes csendességében.
Láthatók itt: lakóházak, szálláshelyek, múzeumok, alkotóházak, a közeli templommal az ország 2. legnagyobb legértékesebb műemlék együttes- népi építészeti értéke. / az első és legnagyobb az Hollókő.
Említésre és felkeresésre való még Szigliget és Magyarpolány épületegyüttese is.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Vas utcai Felső kereskedelmi iskola II. szec. építészeti részletek

Budapest

A Vas utcai volt a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. A telek kedvezőtlen adottságai, a szűk utca miatt már az 1909. júliusi vázlattervek is olyan L alaprajzú épületet mutatnak, amelynek utcai homlokzata a széleken emelkedő két lépcsőházi tömb közötti részen hátra van húzva, hogy több fény jusson az alsó szintek termeibe. Itt még a jobb oldali lépcsőházi tömeg az erőteljesebb, mert ez foglalta volna magában az egyaránt két emelet belmagasságú tornatermet és dísztermet is.
Az 1909. szeptemberi tervváltozat már nagyjából a megépült változat tömegét mutatja, de a két lépcsőtorony közül a bal oldalit bagolyfigurákkal övezett kupola, a jobb oldalit pedig földgolyó koronázza. Az 1910 júliusában jóváhagyott változat már egészen közel áll a megvalósulthoz. Az ez évben megkezdett építkezés 1912-re jórészt be is fejeződött, de kisebb belső munkák még a használatbavételi engedély 1913. januári kiadása után is folytak.
A homlokzat középrésze az AEG Peter Behrens tervei szerint 1909–1911 között épült berlini Kismotorgyárának hatását mutatja. A függőleges hangsúlyt erősítik a lépcsőtornyok állóhasábjain és azok hosszú ablaksávjain túl a berlini mintára manzárdemelettel lezárt középrész négy szintet átfogó, lépcsőzetesen előreugró tégla lizénái is.
A lépcsőtornyok aljában nyílik az ókori Kelet építészete által ihletett, bélletes fő- és mellékbejárat. A sima kőfelületeket népművészeti inspirációjú domborműsávok ellenpontozzák, amelyekben a kereskedelem, a közlekedés és az ipar néhány modern jelképe is feltűnik. A belső részleteket, így az előcsarnok és a lépcsőház díszítőfestését, a folyosók falait burkoló terazzó lapok mintáit, a ruhatári rácsok és a meg nem valósult ivókút motívumait vagy a tantermek ajtóinak festett díszítését a népművészet ihlette.

http://lajtaarchiv.hu/muvek/fovarosi-viii-keruleti-felso-kereskedelmi-iskola-1909-1913/

Borsi várkastély 2019. – II. Rákóczi Ferenc szülőhelye

Felvidék

A határ mentén Borsi település II. Rákóczi Ferenc szülőhelyeként ismert, a várkastély a Bodrog mellett található.
Emlékezzünk mi is – EMLÉKÉV az idei !
ÉPÜL- SZÉPÜL- RENOVÁLJÁK. BOCSI- BORSI, RENOVÁLJUK a kiemelt történelmi műemlékünket.
Ami sajnos szintén a határ túloldalán maradt !
Ez nézőpont kérdése, még jó hogy hagyják – gondolom a Visegrádi négyek miatt, hiszen bevettük őket – ennyi akkor jár nekünk is.Köszönjük.

Talán átadásra kerül az idén – megszépül a várkastély dolgoznak rajta a magyar szakemberek- tudtommal magyar finanszírozással.
A mai technológiák segítségével szerintem 1 év és kész ,továbbá még egy év a belső design, a múzeum berendezése, ezt is mi megcsináljuk majd, de honnan szerezzük be az eredeti, eredetinek tűnő emlékeket , tárgyakat ??? no mindegy megoldjuk, ez a mi problémánk- remek szakembereink vannak.

Február végén jártam ismét Borsiban 3-4. alkalommal – örömmel láttam a munkásokat “Dobri Gyen”- t köszönve hangosan, igazán kellemetlen volt mert ők magyarul köszöntek vissza.
Részemről bocsánatkérések közepette szégyenkezve informálódtam. Éppen ebédszünet volt – szerencsémre kaptam lehetőséget pár képet készíteni, amit örömmel tettem, láttam halad a dolog .
Hamarosan a cserepezik az egyik legfontosabb reneszánsz Rákóczi emlékünket, még nem fotogén, az idő se kedvezett a fotográfus számára, de alakul formálódik a középkori értékünket.
A csodálatos ( viharos sorsú szobor ) Rákóczi emlékmű teljes pompájában a helyén van, a kő talapzata-posztamense jó szándékú magyar vállalkozók segítségével szépült meg.- köszönjük. / Tisztelegve, koszorúkkal díszítve.
Szeretném hinni hogy a sok eltérítő XXI. századai technika, az idegenszívű médiák és az érdektelenség ellenére lesznek majd látogatói.
Tokajból a borvidékről csak egy ugrás, néhány km és már a határ mentes Borsiban van a Kedves Honfitársam. Égészségére a 6 puttonyos Bor-si-t, mindkettő nagy érték!

Bagyinszki Zoltán

Erdőbénye – Béres szőlőbirtok és pincészet

Határon belül - 93.000 km2

Talán meglepetéssel szolgál, hogy a Béres név, mely a Béres Cseppel vonult be a köztudatba, most egy más arcát mutatja meg. Vagy talán nem is annyira meglepő ez?

Azt valljuk, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető: mindkettő valódi hungarikum. Hungarikumot szolgálni, értékeit, hírnevét, rangját építeni megtisztelő, nemes és egyúttal felelősségteljes feladat. Erre vállalkoztunk, amikor a világ ezen páratlan részén, Tokaj-Hegyalján, a festői Erdőbényén 2002-ben birtokot vásároltunk és pincészet kialakításába kezdtünk.

Célunk a kezdetektől az volt, hogy a Birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből származó szőlőből modern szemlélettel és eszközökkel Tokaj-Hegyalja rangjához méltó, nagy borokat alkossunk. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy ezt a célt elértük: a kiváló talajadottságoknak, a mikroklímának, hozamkorlátozásnak és a hozzáértő, kíméletes feldolgozásnak köszönhetően már az első, 2003-as évjáratból igen szép, ígéretes borokkal mutatkozhattunk be, melyeket azóta is további sikerek követnek hazánkban és külföldön egyaránt. A „Minden cseppje Béres” jelmondatunk azt szeretné közvetíteni, hogy a borászatunkat is jellemzik a megszokott béreses értékek: a minőség, a megbízhatóság, a kitartás.

A Béres Szőlőbirtok fiatalos, lendületes borászat, igazi színfolt Tokaj-Hegyalján. De nemcsak mi, hanem Erdőbénye is fiatalos lendületet vett az elmúlt években: egymást érik a hangulatos és színvonalas fesztiválok, mint például a hegyikerékpározás szerelmeseinek rendezett Drótszamár Fesztivál vagy a már hagyománynak számító augusztusi Bor, mámor…Bénye gasztro- és kulturális fesztivál. A programokhoz jó szórakozást, a borokhoz jó egészséget kívánunk!

http://www.beresbor.hu/beres-hitvallas.html

Budapest – Morlin bérház, üzletház

Budapest

Az 1880-as évek végén Korb Flóris és Giergl Kálmán is Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd 1894-től 1906-ig társulva közösen terveztek számos épületet. Legjelentősebbnek ezek közül a budapesti Zeneakadémiát tartják. A szecesszió újításaival kapcsolatba hozható első épületük a Morlin üzlet- és bérház, amelynek kétszintes üvegportálja mögött az utcára néző üzletek nyíltak. A tervezők a főhomlokzat második és harmadik emeleti részén aszimmetriát hoztak létre a bal oldali falszakasz közepének hátratolásával. Ezáltal a homlokzat síkjában két oldalon keretező pillérek, felül boltív jött létre. Az aszimmetriát a bal oldali részt lezáró torony hangsúlyozza, amelynek oromzata a szecesszióhoz köthető kialakítású. A visszafogott Zsolnay-kerámia díszítés a szerkezeti elemek vonalát követi.

https://gyujtemeny.imm.hu/szecesszios-epiteszet/morlin-haz-budapest-kossuth-lajos-utca-10/695?sa=1

Budapest – Auguszt cukrászda

Budapest

Az első Auguszt cukrászda 1870-ben nyílt a mai Dózsa György téren, majd az alapító 1881-es halála után az özvegy vezette a családi vállalkozást, amelyet 1901-ben fia, Auguszt József vett át. Ő nyitotta meg 1907-ben a Krisztina téri főüzletet, ahol a selyemtapéták, velencei csillárok, vörös márvány lapú mahagóni bútorok között fogyaszthatta a közönség a finom teákat, süteményeket, drazsékat, pralinékat, csokoládékat, a télen is árusított fagylaltokat. A Hidegkúti úton nyitott, japánkerttel ellátott teraszos Auguszt Pavilon Budapest kedvelt uzsonnázó-vacsorázó helye volt a nyári szezonban a húszas-harmincas években.

A cukrászda a háborúban súlyosan megrongálódott, az újjáépített helyiségekben Auguszt Elemér folytatta az ipart 1947-től az 1951-es államosításig. Helyén a mai napig az önkormányzati tulajdonban lévő, bérlő által üzemeltetett Déryné cukrászda működik. Auguszt Elemér 1956-ban a Fény utcában nyitott újra önálló kis cukrászdát, amely az utóbbi években kibővült, és ifj. Auguszt József vezetésével viszi tovább a családi hagyományokat. 1993-ban Auguszt Olga kikölcsönözte a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumtól a Krisztina téri egykori üzlet megmaradt berendezését, amely ma a Kossuth Lajos utcai cukrászdájában látható.

https://hvg.hu/magyarmarka/20050325auguszt