Fotó: Bagyinszki Zoltán és Bagyinszki János
Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Sajógömör II. Mátyás király és a kapanyél..
A történet az ismert és tisztelgő népmese a honlapon a Sajógömör címszó alatt olvasható.
Immár jó 20 éve jártunk errefelé –a határ másik oldalán a Felvidéken, akkor egy gyerekkori barátom ((F. Jancsi) aki még velünk volt-ma már sajnos nincs, e pár képpel rá szeretnék emlékezni.
Sajógömörben , a kis csendes faluban a szobor az emlékmű teljes pompájában várta ismétlő látogatásom- Holló Barnabás alkotásaként 1912-ből. Talán a tavalyi Mátyás emlékév okán megtisztították – lásd előző képsoromat www.bagyinszki.eu ami diáról készült még Nagy és szeretett királyunk személyiségi jogait sértő, szörnyű állapotban.
Megsüvegeltük a legnagyobb uralkodónk jól sikerült bronz emlékművét. Nosztalgia, történelem és fotósélmény , ami késik nem múlik – most jutottunk el ide .
a két Bagyinszki. Közben megtudtam hogy ide kötődik Czinka Panna hegedűvirtuóz is, néhány kép az Ő emlékművét is bemutatja.
Bagyinszki Zoltán
Sajógömör III. Czinka Panna szülőhelye, emlékműve
Sajógömörön született Czinka Panna virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás, sírja is a faluban van.
Zenészcsaládból származott, nagyapja és apja II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez, és annak két fivérével megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vált magyar cigányzenekar.
A közvéleményben gyakran úgy él a neve, hogy II. Rákóczi Ferenc zenésze volt. Ez Jókai Mórnak ‘köszönhető’, aki Szeretve mind a vérpadig c. regényében így szerepelteti, pedig csak 1711-ben született, 1772-ben halt meg. Viszont kuruc egyenruhában Európa szerte terjesztette a kurucdalokat.
Halálának 220. évfordulóján, 1992-ben szép ünnepség keretében szobrot állítottak neki Gömörön, a kastéllyal szemben, ahol Petőfi 1845. május 28-án megszállt.
https://www.kozterkep.hu/~/15448/Czinka_Panna_Sajogomor_1992.html
Betlér Andrássy kastély II. Emlékezés
Immár sokadik alkalommal voltam Betlérben, vagy Betlér felé….. Most a fények rám köszöntöttek és ismét megállásra kényszerítettek a kék ég háttérrel együtt, végre elkészülhetett a főhomlokzati Betlér fő képe. Az egykori diaképek sajnos elhasználódtak és tönkrementek.
Nekem a “kastélyokkastélyamúzeumrezidencianumeróegycsodatörténelemaminden” a témában.
2019. március közepén egy órát töltöttem, töltöttünk a tesóval a parkban, körbejárva az épületet a régi fotós és múzeumi, ágyús élményeket felelevenítve.
Emlékezve a z indulásra, valószínű itt érintett meg a témakör, itt Betléren és Krasznahorkán fél évszázada dőlt el a kastély és várfotós Bagyinszki Zoli élete, életútja, kötelezettsége.
Talán a gyökeres impozáns öreg fa a legjellegzetesebb emlék marad számomra a 65. életévemhez közeledve. Köszönjük- köszönöm!
Bagyinszki Zoltán
Süvete – rotunda
Maga a település valószínűleg az északi gyepűvidék fokozatos kiterjesztésekor lett állandóan lakottá. Annyi bizonyos, hogy a 13. században vára is állott, a falutól északra lévő Mutyen-hegy egyik gerincén, Múrik néven tartja számon a szakirodalom. Birtoklásáért a vidék urai, a Záchok és az Ákosok nemzetsége között évekig harc folyt, végül 1272-ben a Záchok kapták meg a birtokjogot. Valószínűleg ekkorra datálható a süvétei körtemplom, a rotunda építésének kezdete is. A szakirodalom szerint 1280 és 1290 közt festhették ki. Még az sem kizárt, hogy a Zách család alapította, s talán az ő temetkezőhelyükként is szolgált, de erre egyelőre nincs bizonyíték.
Az Arany János által balladában is megírt Zách Feliciánnak Károly Róbert király ellen elkövetett merénylete után a birtokokat elkobozták, és Jolsva vára tartozékaiként a király rendelkezett velük. Hogy ebben az időben történt-e az az átépítés, melynek eredményeként a süvétei rotunda európai ritkasággá vált, kérdéses, de nagyon valószínű. Talán az eredeti alapítványozó minden emlékét el kellett tüntetni, és emiatt építették át a templomot. Az égetett téglából készült, a falu akkori lakosságához képest nagy méretű körtemplom belső terét egy gótikus boltívvel osztották ketté, egyedülálló belső teret alakítva ki ezáltal.
https://ujszo.com/regio/suvete-rotunda-a-falu-folott
A belső fotókat a felvidéki Görföl Jenő fotográfustól kaptuk. köszönjük.
Budapest – Vakok Intézete
Mozgásjavító Általános Iskola, teljes nevén Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon egy Budapest 14. kerületében működő intézmény. Épülete a régi Zsidó Vakok Intézete.
1903-ban a zsidó származású gyermektelen Lovag Wechselmann Ignác építész feleségével, Neuschloss Zsófiával végrendeletet tett egy gyengénlátó gyermekek tanítását és gondázását végző intézmény számára. Wechselmann meghagyta, hogy a létrejövő intézetnek fele-fele arányban kell felvennie zsidó és nem-zsidó származású rászorultakat.
A Zsidó Vakok Intézetének – részben szecessziós, részben art décóra jellemző – vörös téglaépülete Lajta Béla (1873–1920) tervei szerint 1908-ban készült el. A Galambos Jenő készítette két kovácsoltvas oszlopfő eredetileg örökmécsesként szolgált. A bal oldali (‘kosos’) oszlopfő belső oldalán a felirat: „A vak gondolatát égi atyjára irányítsa”, a jobb oldalon lévő (‘halas’) oszlopfőn ugyanez: „Isten adja a szemnek a látást”. Galambos munkája a kovácsoltvas dísz is, így az állatmotívumokkal, Braille-írásos bibliai és klasszikus magyar idézet-táblákkal díszített kerítést.
Az épület az 1920-as évektől a siketnémák intézete lett. 1944-ben gettó volt, a háború után pedig egy általános iskolát telepítettek a falai közé. Az 1950-es években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet. Az eredeti épület háta mögé az 1960-as években hozzátoldott tömböt a 2000-es években elbontották, és egy modern, az épülettől építészetileg is függetlenül álló építményre cserélték. Az egész Lajta-épület felújítása még várat magára.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ragály – Ragályi-Balassa kastély
Felvidékhez kapcsolódó É-i területen sok bájos kis kastély, kúria található – egy szép példát tárok a z olvasók elé Ragályról.
Mintegy 20 éve fotóztam egy készülő kastélykönyvünk számára az épületet, kerülve a fájdalmas lepusztult állapot bemutatását, lásd a képeken / Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c. Mikes Kiadó Kft. fotó, szerkesztés, szövegkutatás –írás: Bagyinszki Zoltán. A míves 3 nyelvű album előszavát gr. Károlyi György írta Párizsból.
Örömmel fordultam autómmal a napokban 2019. március közepén a falu feletti dombra a kastély előtti parkolóhoz ahol lehangoló látvány fogadott, nincs változás.
De van rosszabb a helyzet, ami a képeken látható. A kis ékszerdoboz szomorú külsővel fogadja látogatóit, a részletek még árulkodnak egykori pompájáról.
A kastélykönyv lapjáról pár érdekes adat segít az ismeretszerzésben. Javaslom elolvasni. A környező egykori park hatalmas fái dendrológiai értékkel bírnak.
Anno nem, most sikerült bejutnom az épületbe is a PM. Hivatal, múzeum é s könyvtár / rendőrség található a megtekintésre érdemes belső terekben – viszonylag jó állapotban.
Csak remélni tudom ,hogy a következő állami kastély program biztosítja a műemlék számára a rekonstrukció lehetőségét és arra nem kell újabb 20 évet várni.
Bagyinszki Zoltán