Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapest- Parlament, egy kávé a Vadászteremben

Budapest

Köztudottan kávé ínyenc vagyok- szeretem a jó kávét a finom illatát és a kapcsolódó extra
környezetet hozzá – híres helyszínt hozzá – ez is nagyon fontos. Immár 2 hete az Astóriában kávéztam az is méltó, kiváló környezet volt – ja és fotóztam is természetesen.
– a képek a honlapon láthatóak.
Térjünk vissza a világ egyik legszebb országházába. Annak is a Vadász termébe- a korabeli 1902-BEN KÉSZÜLT MŰVÉSZET-Lyka Károly írásából idézek:

“ AZ ÚJ MAGYAR ORSZÁGHÁZA FALFESTMÉNYEI”

Hosszú esztendők művészi munkája áll immár készen a Dunaparton: a magyar országháza, a mely nagyvonalú, nyugodt, imponáló alakjával uralkodik a hosszú Dunasoron. Sok-sok hullám hömpölygött lefelé, mióta e nagyarányú gót palota alapjait lerakták. Sok munkás kéz működött közre, hogy elkészüljön. Szépítették, csinosították, miként az oltár elé induló fehér menyasz-szonyt. S most, hogy végre elkészült, egyik elsőrendű látnivalója a fővárosnak.

Szívesen üdvözöljük azokat, a kik e Steindl mester alkotta nagy palota szépítésén sikerrel fáradoztak, így első sorban a freskófestő gárdát, s élükön a nemes művészi munkában megőszült Lotz Károly mestert, – a kik művészetük egész erejét idehozták, íme a névsor : Dudits, Jantyik, Krenner, Kriesch, Lotz, Spányi, Vajda. E hét művész mindegyike nagy falterületet kapott, hogy rája fessék a magyar nemzeti múlt egy-egy fényes jelenetét. Ha végig sétálunk a főbb helyiségeken, mindenütt találkozunk keze járásukkal.”

Meghívást kaptam egy konferenciára. Most úgy gondoltam pihenek figyelek, nem viszek magammal fényképezőgépet. Szerencsére a történelmi konferencia büfé szünete itt volt kitalálva , nagyon helyesen. Kedves barátom hozta magával a kis gépét, kapacitál, hogy fotózzak nyugodtan- kijelentettem – köszönöm nem, ma nem szeretnék- tanulni informálódni jöttem. Az elhatározás csak addig tartott amíg megittam a kávét, közben nézelődtem és átkoztam magam, hogy nem hoztam a gépet magammal. így kénytelen voltam elkérni Tőle és egy ismeretlen kis géppel automata üzemmóddal – rossz fényviszonyokkal párosulva nagyon gyorsan felvételeket készíteni – mert a program folytatódott. – ezt tudtam kihozni….. és otthon a program segítségével megjavítgatni, “megvilágosítani”- így sikerült a talán bemutatható állapotot.

Igazán fotós élmény – valódi trófea volt a Vadászterem gazdagon díszített terme, a történelmi nemzeti kultúránkból vett részletekkel , híres várainkkal a balatoni halászattal és a budai vadászattal. A hatalmas falképek lenyűgözőek – főleg, hogy egy kivételével mindegyik helyen megfordultam, fotóztam.

A falakon lévő hatalmas képek mellet értékes a kézzel készült csodás falburkolat- a nemes fa beépítése, a az ólomüvegablakok továbbá a világítótestek sokasága, szépsége. Az egész terem (az egész Parlament)olyan volt mint egy igazi múzeum. Talán eddigi képalkotó pályafutásom leggyorsabb feladatmegoldását sikerült realizálnom.

Egy igazán finom fekete- kávé kíséretében.

Bagyinszki Zoltán

Miskolc – Alsóhámor-Molnárszikla

Határon belül - 93.000 km2

A hámori mészkősziklák közül a leghíresebb a Molnár-szikla. Nemcsak, mert gyönyörű kilátás nyílik innen Lillafüredre, hanem mert egy szomorú legenda kötődik hozzá. Túraútvonal vezet ide a Csanyik-völgyből. A valamikori kallómolnár lányát feleségül akarta venni egy gazdag földesúr. A szép molnárlány azonban őszinte szerelemmel szerette a malom fiatal molnárlegényét.
Amikor a molnár megparancsolta a lányának, hogy legyen a gazdag kérő felesége, a két fiatal úgy határozott: ha egymáséi nem lehetnek, akkor inkább a halált választják. Kézen fogva mentek fel a közeli, félelmetes sziklafal tetejére, és a szédítő mélységbe vetették magukat. A szomorú sorsú szerelmesek emlékére nevezik ma is Molnár-sziklának a mészkőfalat, és az ő emléküket őrzi a tetőn álló kereszt.

http://miskolc.hu/turizmus/latnivalok/lillafured-es-kornyeke/molnar-szikla

Miskolc – Lillafüred-Szent István barlang

Határon belül - 93.000 km2

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkő képződmények teszik feledhetetlen élménnyé.
Az üreg középső-felső triász mészkőben, a Fehérkői Mészkő Formáció kőzetösszletében alakult ki. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba.A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.

http://bnpi.hu/oldal/szent-istvan-barlang-135.html

Budapest – Astória kávéház és étterem

Budapest

Az Astoria Szálló Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája, Az 1914-ben megnyíló hotel a legelegánsabb, drága, exkluzív szállodák közé számított, többször volt történelmi események helyszíne. Jelenleg is Budapest egyik legpatinásabb szállodája, főleg külföldi turisták a vendégei. Az Astoria (hivatalos nevén: Danubius Hotel Astoria City Center) a Danubius Hotels Group szállodalánc tagja.
Az Astoria szálloda története a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de akkoriban még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában megnyitotta műhelyét. Az Unger család is gyarapodni kezdett, amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek. Napjainkban a szálloda melletti Magyar utca neve emlékeztet az Unger családra. Miután a Hatvani kaput lebontották, mellette 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó, mely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált, politikusok, művészek találkozóhelyévé. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki a fogadó melletti házban lakott 1844 októbere és 1845 januárja között. Itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amelyről az Astoria falán ma emléktábla tanúskodik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Astoria mindig is emblematikus hely volt, és maga az állam reklámozta napi szinten azzal, hogy a Déli Krónika utáni sokmilliós hallgatottságú sávban minden hétköznap innen közvetítették a Ki nyer ma? zenei vetélkedőt, egészen 2007-ig.

https://nullahategy.hu/jatek-muzsikaszo-es-kaveporkoles-tiz-percben-az-astoria-kavehazrol/

Bátonyterenye – Palóc-tájház

Határon belül - 93.000 km2

Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.

https://www.programturizmus.hu/partner-paloc-tajhaz-batonyterenye.html

Szilvásvárad Orbán – ház, néprajzi múzeum

Határon belül - 93.000 km2


A palóc népi építészet e szép példája az Orbán-ház, mely jelenleg helytörténeti, őstörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont. Az Orbán- ház, mely a falu központjában található, számos, változatos kiállítást kínál a látogató számára. Az épület 1880 körül épült, mint múzeumi kiállító hely pedig 1983-ban nyílt meg. Itt volt látható a Bükk Természeti Képe című állandó kiállítás, amelyben a hegység csaknem 300 millió éves története volt megtekinthető. A kiállítás hat termen keresztül mutatta be a földtörténeti emlékeket, melyek mellett helyet kaptak a nemzeti park botanikai és zoológiai értékei is, illetve sok helyi lakos munkája is bemutatásra került. Megtekinthető volt már itt kézműves kiállítás, szobrászati bemutatás, fotókiállítás, faragott tárgyak szemet gyönyörködtető kiállítása.

https://www.szilvasvarad.hu/muzeum/orban-haz

 

Tiszakécske, Tisza-parti termálfürdő

Határon belül - 93.000 km2


A Szabó Család már több mint 30 éve vesz részt a Tisza-parti Gyógy-és Élményfürdő üzemeltetésében, 1999 óta mint tulajdonos. Gondos irányításuk alatt a fürdő több ütemben került felújításra, melynek során minden igényt kielégítő, modern gyógyászati központ, szaunavilág és új medencék épültek, a családosok kedvére pedig játszógaléria és több generációs modern játszótér került kialakításra. A régi medencék, a fürdő főbejárata szintén megújultak. A strand közvetlen szomszédságában lévő kemping, mely a fürdő szerves részét képzi, szintén a Szabó család tulajdonában van és már több mint 25 éve fogadja az új és visszatérő vendégeket.

http://www.tiszapartifurdo.hu/hu/furdo/magunkrol?sid=hoqdvl22erl18ab21veilu6bj4

 

Budapest – Szabadság – híd a Dunán

Budapest


A Szabadság-híd (Ferencz József-híd, Fővám téri-híd) Budapest legrövidebb hídja, amit 1896-ban, a főváros negyedik hídjaként és harmadik közúti átkelőjeként adtak át.
A XI. kerületi Szent Gellért tér és az V. – IX. kerületi Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. Az átkelő az Erzsébet-hídtól délre, a Petőfi-hídtól északra található, a Duna 1645,3 folyamkilométerénél.
A Margit-híd 1872-es átadása után a hídvámokból származó bevételek tovább növekedtek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk alapján, amikor a hídvámokból befolyó éves bevétel meghaladja a 650 000 forintot, a többletet negyedik híd építésére kell fordítani (a harmadik fővárosi híd az Összekötő Vasúti híd volt). Ez 1890-ben következett be, majd 1893-ban a XIV. törvénycikk végül további két híd, a Fővám téri (a mai Szabadság-híd) és az Eskü téri (a régi Erzsébet-híd) hidak építését rendelte el.

http://legjobb.network.hu/blog/legjobb-klub-blogja/a-szabadsag-hid-tortenete

 

Budapest – Dohány utcai Zsinagóga II. belső képek-részletek

Budapest


A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor olyan legjelesebb mérnökei, mint pl. Hild József klasszicista stílusban nyújtották be javaslatukat. Végül – ma sem tudni, pontosan milyen megfontolásból – Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig öt esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott az 1991-ben kezdődött, és 1996-ban lényegében lezárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828–1903) volt, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy 2009-ben a templom születésnapját is éppen szeptember 6-án ünnepelték meg.) A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található. Az elülső árkádsor lebontásával képzett kis tér az ő nevét viseli. A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak elhunyta alkalmából is. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Budapest – egykori Modern és Breitner áruház

Budapest


Tervezők: Révész Sámuel és Kollár József – 1912.

Amikor még Bruckgasse 679 házszámot viselte a telek, akkor Eger városa 1842-ben építtette fel az emeletes házra a második emeletet Pollack Mihály építésszel. A Heves megye „fővárosától” 1891-ben vette meg a házat Unger Gyula nagykereskedő.
1891-ben pár hónapig itt élt dr. Jaroszinsky Witold (1836-1898) orvos, író, a Gazety Polskiej újságírója, dr. Thomka Samu (1866-1902) fülspecialista orvos, aki saját kezével vetett véget emeleti lakásában az életének, valamint Diamant Samu szűcs és szőrmekereskedő, akinek Dánra átkeresztelt gyermekei 1929-ben alapították meg a világhírű újpesti Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt.-t. A cég híres szabadalma volt a Pannofix.
Szintén az emeletes házban élt Samek Sámuel óranagykereskedő és Vértessy Ferenc miniszteri titkár, a Mátrai Helyi Érdekű Vasút Rt. képviselője. A Ház aljában működött 1912-től 1928-ig Wikus Károly cukrászüzlete. Miután Ebner József eladta tulajdonát 1908-ban Stern Alfréd, Modern Móric és Breitner L. Zsigmond (1862-1914) posztó-nagykereskedőknek, ők 1910-1912 között egy 5 illetve egy 6 emeletes szecessziós stílusú üzlet és lakóházat építtettek fel a ház helyére Révész Sámuel és Kollár József terve alapján.

http://urbface.com/budapest/a-modern-es-breitner-uzlet–es-berhaz