A szerző fotográfus az elmúlt évtizedekben egyik kedvenc –vonzó- várromját többször meglátogatta az évtizedek során. Legutóbb 4 éve, az előző fotósorozata 10 éve készült, akkor még csak romos állapotok voltak, de zajlottak a kutatások. Már dolgoztak a szakemberek. A fotográfus 10 év elteltével az idén meglátogatta ismét, a már gyönyörű és látványos hazai rekonstruált – gótikus reneszánsz várat-palotát. Álmában sem gondolta ezt a látványt…..
A 16.-17.századi iratok dokumentumok alapján idevarázsolt, 2015 decemberében átadott műemlék bekerült nálam a hazai leg-leg-legek sorába! A kápolnája elsőrangú lett.
A Perényi család életét- kapcsolódó történelmi eseményeket, korhű tárgyi kultúrát, bútorzatot, fegyvereket – lapidáriumot és igaz panorámát láthatnak a látogatók- de a szuszogót le kell küzdeni érte! Füzér megéri a látogatást, sőt kötelező.
Bagyinszki Zoltán
A Hegyköz környéke a meredek hegyoldalak és az erdőborítás miatt sokáig csak kis részben volt földművelésbe vonva, korai Árpád-kori történetéről kevés adat áll rendelkezésre. Vidékének első írásos emlékei a 13. századból származnak, ahogy a vár első említése is ekkorról való. Tágabb környezete a középkorban az Abaúj vármegyéhez tartozott. Nem kizárt, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja építtette (egyes források szerint a Füzéry család őse, Zaránd), de erre csak közvetett bizonyíték ismert, ahogy arra is, hogy a vár a tatárjárást megelőzően már állt. Egy 1264-ban kelt oklevél szerint a vár egykoron a nemzetség Kompolt ágának leszármazottja, bizonyos Vak Andronicus birtokában állt, aki azt II. Andrásnak adta el. Ha elfogadjuk az oklevél hitelességét, akkor ez azt jelenti, hogy András 1235-ben bekövetkezett halála előtt a vár tulajdonosa valóban Aba nemzetségből való lehetett, és hogy a vár 1235-re már mindenképpen állt. Ezt a feltevést erősíti, hogy az egyik gazdasági épület járószintjének 1997-es feltárásakor II. Eberhard salzburgi érsek egy 1200–1246 között vert friesachi dénárja került elő.
A feltételezések szerint Füzér vára a legkorábbi földesúri magánbirtokú kővárak egyike volt. Bár az igen költséges kővárépítést kevés nagybirtokos engedhette meg magának, az Aba nemzetségnek valószínűleg módjában állhatott. A 13. század második felében a várhoz tartozó birtok már szinte egész Hegyközt magába foglalta tizenegy faluval együtt.
A vár építési helyének kijelölésekor az országos jelentőség helyett inkább a nagybirtokosi önvédelmi szempontokat, azaz a vár védhetőségét, a várhegy meredekségét vették figyelembe. Fontos útvonalak feletti ellenőrzés fenntartására nem volt alkalmas, ugyanis ezek az útvonalak, például a Zemplén vármegye felől Kassára vezető út, távolabb estek tőle. A vár tehát valószínűleg nem stratégiai fontossága miatt került az Abáktól II. András birtokába. A birtokba vétel viszont abból a szempontból megfelelhetett a király céljainak, hogy ezzel a Füzértől délre eső, jövedelmező erdőispánságra is kiterjeszthette hatalmát.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
