Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

ÉRD (Magyarország)
Magyar Földrajzi Múzeum (2030 Érd, Budai út 4.) kertjében Antal Károly teljes alakú Csoma kőszobra. Készült: 1942-ben. A Magyar Földrajzi Társaság és a Turáni Társaság megbízásából, Cholnoky Jenő kezdeményezésére. Felirata: Példája, hogy nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna(Eötvös).
Felavatták: 1984-ben
Forrás: Dr. Kubassek János: Kőrösi Csoma Sándor szobra Érden, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. sz., 11-18. oldal, Érd, 1985.

Kubassek János: A Himalája magyar remetéje, 288 old.

Bagyinszki Zoltán

Érdekes fotós faladat adatott számomra a közelmúltban:
Corvina Kiadó- Bede Béla szerkesztésében készült egy könyv, az útikönyv sorozat keretében hazai népi mesterségeket –népművészeket – népi iparművészeket és érdekes, lassan letűnő szakmákat mutat be.
Néhányan még űzik e mesterségeket, megtanulták a mesterfogásokat és jelen vannak a hazai “piacon” kiállításokon. Legtöbbjük sikerrel képviseli Magyarországot a nemzetközi bemutatókon is.
Az Alföld és Budapest területén fotóztam a különleges ( csodálatos, kreatív, villámgyors…..) kézügyességgel megáldott alkotókat, mestereket, művészeket. A végén kértem őket agy portré elkészítésére – általam.
A képek egy része a megjelent könyv lapjain is láthatóak a szakmát művészeti ágat bemutató fotókkal együtt. Egy szubjektív válogatással szeretnék tisztelegni előttük.
A munka közben elkapott pillanatok- a szerszámaik, vagy az alkotói kéz képei is érdekesek úgy mint az átszellemült arcok látványa. Beszélgetés közben kiderült, valamennyi művész, mester, igazi személyiség, a leg-legje a szakmának,
Az előállított “termékeik” műalkotásként értelmezhetőek, legtöbbjük a modern otthonokat díszítve visszahozzák a régmúlt korok emlékeit.

Bagyinszki Zoltán

Esztergom három jelentős egyházi könyvtárral rendelkezik, melyek mindegyike nagyságban és tartalomban is számottevő, unikális történeti értékekkel rendelkezik. A nagy múltú Főszékesegyházi Könyvtár – közismert nevén Bibliotéka -, a prímások hagyatékát őrző Érseki Simor Könyvtár mellett az egyházi felsőoktatást szolgáló Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára is méltó elhelyezést nyert a Szent Adalbert-központban és vált kutathatóvá.

A könyvtár története szorosan összekapcsolódik a magyar papnevelés-papképzés közel fél évezredes történetével. A török elől Nagyszombatba menekült az esztergomi érsekség, ezért Oláh Miklós 1566-ban -a tridenti zsinat határozata alapján- ott alapította meg első magyar papképző intézményként a szemináriumot. A könyvtár alapítására is ezt az évszámot tekintjük érvényesnek, így a Hittudományi Főiskolával és az Érseki Papnevelő Intézettel együtt az eredeti intézmény jogutódjának. A könyvtár letétként kezeli az Érseki Papnevelő Intézet gyűjteményét, így biztosítva a folytonosságot, az alapítói szándék továbbvitelét, a jelenlegi papképzés tudományos hátterét. A hajdani nagyszombati szeminárium második alapítójának Pázmány Pétert tekintjük, aki nagyobb épületben működtette tovább az általa Szent Istvánról elnevezett szemináriumot. Ennek az örökségnek átadására hivatott a jogutód intézmény, könyvtára pedig a mai igényeknek megfelelő felsőoktatási könyvtárként biztosítja a képzési-kutatási szakirodalmi feltételeket.

http://www.eszhf.hu/konyvtar/index.php?id=a-konyvtar-tortenete

Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.

A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.

A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

De milyen kosár? Corvina Kiadó – Bede Béla szerkesztette népművészet mesterei témakör sok Bagyinszki fotóval készült.
A könyv okán bejárva az Alföld településeit sok mesterrel, csodás kezű és szenvedélyű alkotóval hozott össze a feladat.
Néhány felvétel Gregor Balázs szalmafonó népi iparművészről készült a Tisza mentén. Erre a falura szokás mondani az Isten háta mögött található…
Csendes szerény ember, de a keze az ujjai azok precízen folyamatosan dolgoznak – készítve a mesterműveket, a kiállítási és használati tárgyakat.
Nagyon precíz mozdulatok. segítik a végtermék a minőségi szépségek formagazdag elkészítését. Erre nem mondhatjuk: 3-4 év után eldobható és csere.
A képsor végén látható öreg poros pupulykó több mint 40 éve készült már -állapota ma is tökéletes.
Balázs bácsi szimpatikus egyéniség ez az élete, a természetes anyag megformálása tárgyalkotó népművészé alakította.
Örültem a találkozásnak, további jó egészséget és sok sikert kívánok a munkájához.

Bagyinszki Zoltán

Sárbogárdon egy tájház várja azokat a látogatókat, akik érdeklődnek a helyi paraszti kultúra és a település helytörténete iránt. A népművészeti kiállítás hátteréül korabeli bútorok szolgálnak.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/sarbogardi_tajhaz/

Bp-től 75 km-re, Nógrád megyében, Szirákon épült fel kb 1748–ra a Sziráki Kastély, melynek helyén már II. Géza idejében erődítmény jellegű ispotály állt.
A mai kastélyszállót – a természet lenyűgöző és kikapcsoló közelségén, valamint a számtalan programlehetőségen kívül – különlegessé teszi, hogy valaha a Teleki család tulajdonában állt. A kastélyt egy öt hektáros őspark veszi körül. Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelte.
Nem sokkal később a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte, de királyfalvi Roth Tamás újjáépíttette és bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába került. A századfordulón a Degenfeldeké volt. A 2. világháborúban (főleg a fosztogatások miatt) jelentősen megrongálódott. 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került; ezután állapota jelentősen tovább romlott. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta szálloda.
Ma 4 csillagos wellness kastélyszálló. Sok növényritkaságot felvonultató parkja védett. Az épület romantikus hangulata ideális helyszínt adhat esküvőknek, családi rendezvényeknek, de ha csupán a hétvégi kirándulásunkhoz keresünk egy kellemes szállást, akkor is érdemes ide ellátogatni, ugyanis a park területén lovagló-, tenisz-, teke- és lőpálya várja az itt megszálló vendégeket. A kastélyt övező hatalmas, öthektáros ősparkban pedig kellemes sétákat tehetünk, vagy az előbb említett szabadidős tevékenység valamelyikének hódolhatunk.

Kastélytörténet: Az első írásos emlékek 1219-ből valók, mely okmányokban arról olvashatunk , hogy ezen a helyen egykor a Johannita lovagok ispotálya állt. Az ispotály erődítmény jellegű lehetett, amely 300 éven keresztül működött. Ezt igazolja a kastély alatt húzódó, részben feltáratlan pincerendszer, a már feltárt, részben jól felismerhető zömök falak és alacsony boltívek.

http://www.elmenyekvolgye.hu/kastelyok/177-sziraki-teleki-degenfeld-kastely

A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt. Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak.

A Bercel Kastély Budapesttől 65 km-re, a Cserhát lábánál, gyönyörű erdős-dombos, nyugodt és csendes környezetben található. A kastély a Kállay család tulajdonában volt a századfordulón. A Kállay család egykori kastélyában a helyi önkormányzat évtizedeken keresztül általános iskolát működtetett, majd 10 éve, egy francia és magyar magánszemélyekből álló társaság álmodta meg a zártkörű tréninghelyszín gondolatát, mely máig töretlen sikerrel működik.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=553

Fotóséta a derecskei almáskert virágzó alma és meggy fái között.

Bagyinszki Zoltán