Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Bóly – Batthyany-Strattmann-Montenuovo kastély
1848-49-es magyar szabadságharcot leverő tábornoktól az ÁVÓ-s verőlegények rémtettében a teljes megsemmisülésig: a herceg Montenuovo família története…
I. Napóleon második neje Mária Lujza osztrák császárleány, aki a francia császár bukása után az olaszországi Párma hercegségét kapta. Ide követte őt gróf Adam von Neipperg osztrák császári tábornok, akitől a Montenuovo hercegi család sarjadzott: nőül ment a grófhoz; gyermekeik a Neipperg tükörfordítását, a Monte Nuovo nevet kapták és melléje az osztrák hercegi rangot. Az első herceg részt vett 1848-49-ben a magyar szabadságharc leverésében. 1850-ben megnősült, egy magyar grófnőt, Batthyany-Strattman Juliannát vezette oltárhoz. Ezzel a házassággal a Baranya megyei (Német)Bóly uradalmát és a Batthyany-kastélyt kapta meg nászajándékul. A hercegné egy neoromán–neogót stílusú temetkezési kápolnát építtetett. Fiúk, a második herceg, Montenuovo Alfréd, a teljhatalmú főudvarmester. Kastélya a Bécshez közeli Margarethen am Moos, ma is a leszármazottai lakják. Az ő fia lett az utolsó, 3. Monteunovo Nándor herceg, aki igaz magyar érzelművé vált és költözött a Batthyany-birtokra, Bólyra. Feleséget is magyart választott: neje Solymossy Ilona bárónő. Az első világháborúban 50 hónapon át harcolt, részt vett a véres limanowai ütközetben. A háború után mintagazdaságot hozott létre a birtokon, ahol rokfort fajtájú tehenészete is híres volt. Mindent modernizált és gépesített: gőzekét, kévekötő gépet, traktorokat vásárolt; major lakóit is kiszolgáló víztornyot építtetett; telefonhálózatot alakíttatott ki; egy központi kútból pedig egy gőzgép szivattyúzta az ivóvizet, mely minden istállóba csővezetéken jutott el. A felsőház tagjaként nem szavazta meg a zsidótörvényeket és a háborúból való kilépést sürgette. Ezért a nyilasok letartóztatták és Dachauba, a náci koncentrációs táborba került. Kiszabadulása után visszatért Magyarországra; 1945 után a herceg minden földjét elvették. 1951-ben rendszer elleni tevékenység vádjával perbe fogták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Márianosztrára hurcolták, de már másnap meghalt egy állítólagos tüdőgyulladásban. Valószínűleg ÁVH-s verőlegények halálra verték. Vele férfi-ágon kihalt a Montenuovo hercegi család. Emlékét őrzi a Helytörténeti kiállítás, a békáspusztai majorság. Kastélya ma értelmi sérült emberek otthona. Nevét őrzi a városi Szakközép- és Szakiskola. És a család utóélete? Özv. Montenuovo Nándorné 1987.-ben örökbefogadta unokáját és férjét: báró Kübeck Alajost; így a házasságukból született gyermekek családi neve: báró Kübeck-Montenuovo.
Deák Zoltán
“A Baranya Megyei kastély épület 1807- ben készült el, amelyet egy vadászkastély helyére építettek copf stílusban szolid díszítőelemek háromszögletű timpanon felhasználásával- a kor stílusára jellemzően.
Emeletes téglány alaprajzú úri lak látványos kocsifelhajtóval, oldalépülettel és elöl a kerítésnél kapusházzal készült. Egyedi megoldás, közvetlen a kerítés előtt létesült biztonsági árokrendszer.
Egykori remek, fényűző berendezése Napóleon palotájából származik amiből még néhány eredeti darab a szekszárdi megyei múzeumban megtekinthető.
A kastélyt 27 hektáros, hatalmas – de elhanyagolt park övezi, benne dendrológiai értékű hatalmas faegyedekkel. Nem látogatható intézmény, kovácsoltvas kapun át kívülről a főhomlokzat felől tekinthető meg.”
Idézet Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c. albumából. 1999.
Rétimajor-halastavak – Igazi hazai ritkaság: Indiai lótusz
A belföldre, szép hazánk tájaira “kényszerült” fotográfus rövid, de tartalmas programjaként került a lencséje elé a virágcsoda.
Villány-Bóly-Palkonya után tegnapi ráadás volt számunkra.
Egy valódi finom Ázsiából származó szépség-sort kerestünk, (sajtóinformáció keltette fel az érdeklődést.)
nehezen de megtaláltuk tegnap dél körül (Dunántúlon-Mezőföld) Cecétől É-ra kb. 7 km letérve. A nagy tórendszer elején van Rétimajor.
Jobbra kanyarodása táblánál és a Nepomuki Szent János szobornál kell jobbra fordulni betérni a múzeum mellett a parkolóhoz . ott az autó marad- és indulás jobb felé ismét.
A fűzfák menti kis csatornához, mintegy 50 m –es szakaszon látható a hatalmas levelű és magas szárú Indiai lótusz . Talán még egy helyen megtalálható itt a majorban.
Kicsit már a virágzás vége felé érkeztünk – sajnos. Azonban még lehetőségem volt a szépséges, gyermekfej nagyságú impozáns virág megörökítésére.
Tudományos nevén: Nelumbo nucifera
A levelek alatti világ, a szárak dzsungele is érdekes látvány volt. A furcsa megbarnult lyukacsos egykori ringatózó virágbibék ?! Kicsit csökkentették az esztétikai élményemet.
Itthon néztem a NETEN, a szegedi Fűvész-kertben is van egy védett szép állomány, de ez természetesen kint van az életben.
Bagyinszki Zoltán fotográfus.
Szeged – Beregi ház
Idézet a Magyar szecessziós építészet c. útikönyv lapjairól.
(Bede Béla szerkesztésében Bagyinszki Zoltán fotóival- ahol 225 szecessziós stílusú épület került bemutatásra a történelmi Magyarország területéről).
“Kótay Pál műépítész alkotása-tervei alapján készült az épület 1902-1903 között. A kétemeletes sarok lakóház kiváló állapotban áll ma is.
Az épület homlokzatán sárga piros téglák változatos mintái, a Lechner-féle magyaros népies motívumok láthatóak. A legömbölyített sarokrészre kétszintes erkélyek kerültek.
Felettük hagymakupolás saroktoronnyal-ennek mintázata a szűrrátétekre emlékeztet. Falfelületükre míves terrakotta és sgrafittó népművészeti elemek és virágdíszek kerültek.”
A fotós évtizeddel később újra elkészítette a már rekonstruált 3 szintes szépség képsorozatát , gyönyörű részleteivel- sajnos a belsők most is elmaradtak – mivel a lépcsőház zárva volt, bejutásra sajnos nem volt lehetőség. Talán 10 év múlva ismét próbálkozom majd Szegeden.
Bagyinszki Zoltán
Martonvásár – Beethoven múzeum – 250 éve született a kiváló zseni, a géniusz, a “mester!”
Martonvásár ma a hazai Beethoven-kultusz központja. A kastélyban működő Beethoven Emlékmúzeum fenntartója a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja.
Az múzeum a kastélyparkban található.
Az angolkert övezte martonvásári kastélyhoz jeles kultúrtörténeti emlékek fűződnek. A XIX. század első éveiben több alkalommal is itt járt Ludwig van Beethoven, aki barátságban állt a zenerajongó Brunszvikokkal. A nagy zenei géniusz több remekművét (köztük az Appassionata-szonátát) ajánlotta a Brunszvik testvéreknek, akik zenéjének ihletett tolmácsolói voltak. Beethoven szívéhez különösen Jozefin állt közel, akiben sokan a titokzatos “Halhatatlan Kedves”-t látják.
(forrás: http://www.martonvasar.hu)
A Brunszvik-kastély Martonvásáron, Fejér megyében található.
Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került. Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.
1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt. A kastély építése 1783–1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6–7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872–1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.
Beethoven és a Brunszvik család
Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára többször megfordult a kastélyban. 1799-ben özvegy Bruszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani. Az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett. 16 napig foglalkozott Beethoven a lányokkal. A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t , amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethoven-t Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest – Nemzeti Összetartozás Emlékműve I.
fotó: Junior Bagyinszki Zoltán –Budapest.
Az emlékmű-árok a Parlamenttel szemben, az Alkotmány utca végénél kapott helyet és száz méter hosszan, lejtősen vezet le a trianoni öröklánghoz. Két oldalában gránitfalon sorakoznak a Trianon előtti utolsó statisztika szerinti összeírásnak megfelelően a települések nevei. Az 1913-as listában szereplő 12,485 település nevét úgy vésték fel a falakra, hogy azok különböző betűméretéből tudni lehet, a nagyobb betűvel írott települések nagyobb lélekszámúak voltak. Az elhelyezésnél csak arra figyeltek, hogy egymáshoz közeli települések ne kerüljenek a falra egymás mellé és egyforma „sorsolási” eséllyel kerüljön a falra határon inneni és túli név is.
Mivel az Országházat a Kossuth téren semmilyen építmény nem „veszélyeztetheti” láthatóságában, árnyékolással vagy arról való figyelemeltereléssel ezért az emlékhely egyáltalán nem emelkedik ki a földszintből, hanem onnan indulva lehet lesétálni az öt méter mélyen elhelyezkedő, majdnem kocka alakú gránittömbhöz, annak belsejében ég az örökláng. A gránittömb hét részre van szétvágva, de ha ezt előre nem tudja, magától nem veszi észre a látogató; csak azt, hogy pici réseken tud bekukucskálni a lánghoz. A hét rész a hét jelen szomszédot jelképezi, a közép és az örökláng pedig Magyarországot. A gránitkockát körül lehet sétálni, majd újbóli százméteres séta és falnézegetés után elérjük a földszintet. A felszínen kétoldalt egy-egy sávban remélhetőleg tuják fognak nőni, az emlékhely végénél, ahol a mélyben az örökláng van, a felszínen egy összevissza tördelt macskakő borítású „tető” zárja le a kompozíciót.
Az emlékhely a Trianon100 eseménysorozathoz kapcsolódóan került kialakításra, lényegében ez lett volna a korona a rendezvények és alkotások sorában. Az építmény el is készült június 4-re, de a vírushelyzet miatt nem adták át, elhalasztották azt augusztus 20-ra. A mai ünnepélyes megnyitón Orbán Viktor mondott beszédet.
Történészek még sokáig fognak vitatkozni azon, hogy ez az 1913-as településnév-gyűjtemény mennyire helyénvaló. A VálaszOnline-nak nyilatkozó történész szerint 1913 előtt az Országos Községi Törzskönyvbizottság a történeti Magyarország településneveit hatalmi szóval magyarította. Ezzel azt az érzetet keltették, mintha a magyar etnikum lett volna domináns a Kárpát-medence minden szegletében a történelem folyamán.
A sokszor indokolatlan (helyenként erőszakos) magyarítás több kárt okozott, mint hasznot, ugyanis a trianoni döntés után „vissza is kaptuk” azt keményen az új szomszédoktól. Az utódállamok felhatalmazva érezhették magukat, hogy saját nyelvükre fordítsák a települések nevét, vagy rosszabb esetben töröljék, átírják azokat.
Az emlékhely mai látogatói, úgy tűnik, igen keveset foglalkoznak a történelemmel és csak nézelődnek. Néhányuk megjegyezte, hogy „Orbán megint átadott valami trianonost”, egy kisfiú pedig hiába kérdezgette apukáját, hogy egy-egy település hol van, az nemigen tudott válaszolni. A külföldieknek gőze nincs, hogy éppen egy vadiúj emlékműbe sétáltak be, sehol, semmilyen tájékoztató nincs kihelyezve, semmilyen nyelven (talán később). Van ugyan egy applikáció, amellyel kikereshető, hol és melyik település neve található meg a falakon, de azt is annyira elrejtették a földön a bejárat jobbján, hogy előre tudni kell, hol keresse az ember.
www.szabadmagyarszo.com/2020/08/20/atadtak-a-nemzeti-osszetartozas-emlekhelyet-budapesten
Nógrádkövesd – Vasúttörténeti kiállítás
Az elmúlt évtizedekben többször jártunk erre gépkocsival, érthetően elkerülte a figyelmünket eddig a kiállítás. Szanda vára viszont nem!
Egy patika tisztaságú vasútállomás a falu közepén, Nógrádban– végre, gratulálok. Egy szép ipartörténeti bemutatóval, relikviákkal valódi eszközökkel, egykori menetrenddel-állomásépületek, alagutak fotóival. Itt érdemes megállni.
Egykori szűkebb hazám büszke is lehet rá. Fél évszázada nyaranta többször utaztam a vonalon (Galgagutára) a kiskacsa nevezetű gőzös pöfögve húzta a szerelvényt Aszód–Balassagyarmat között.
Bagyinszki Zoltán
Szeged – Virág Cukrászda ma
A Virág cukrászda Szegeden, a Klauzál téren, az ún. Új Zsótér-ház földszintjén található. Nemcsak cukrászda, hanem étterem is.
Neobarokk stílusú épülete a szegedi nagy árvíz előtt épült, 1873-ban. A cukrászdát 1874-ben nyitották meg, Allemann és társa cukrászdája néven. Az 1880-as évektől Árvay Sándor a tulajdonosa. 1922-ben Virágh Géza temesvári cukrász és testvérei vásárolták meg és tették híressé; a belső teret rokokó stílusúra alakították. 1928-ban a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert cukrászkülönlegességeivel. Gyakran reggelizett itt József Attila, aki az egyik tulajdonos barátja volt.
Neve az államosítás után változott Virághról Virágra. A közelben található a hozzájuk tartozó Kis Virág cukrászda is. Mind a két cukrászdát 2010 tavaszán bezárták és sorsuk hosszú ideig bizonytalan volt.
2010-ben Szeged város önkormányzata a kulturális értéket jelentő Virág cukrászdát meg szeretné menteni ezért, elővásárlási jogával élve, 275 millió forintért megvásárolta az ingatlant, és kérte az ingatlanok kiürítését. A bérlő a kérésnek nem tett eleget. Az ügy a bíróság elé került. A bíróság szakértőt rendelt ki.
2016. június 3-án újra kinyitott, megszépített, de főként eredeti állapotában.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeged – Dankó Pista cigányprímás emlékműve
Zenésznek ritkán készül szobra, ezért ez a szobor külön érdekes. Dankót hivatásának teljes vértezetében látjuk itt, miközben hegedűjét pengeti. A zenei géniusz elmélyült pillanata jelenik meg. Az emlékművek elnagyolt ábrázolását meghazudtolóan bensőséges és a művész alkatának megfelelő, azzal összhangba lévő a szobor megformálása. Mikor készültem a találkozásunkra, megnéztem Dankó korabeli fotóit, és egészen ezidáig azt hittem, hogy ez egy eszményített alak, de nem! Dankó Pista így nézett ki! Ez egy portré hű szobor. Olyan szobor készült, ami a korban teljesen szokatlan volt: tapintható közelségben van az alak. Fantasztikusan szép erezetű, csipkézett, zseniális részletgazdagsággal van megoldva a háttérben elterülő, az alakot megtámasztó vadrózsabokor. A kicsit rózsaszínes, tört fehéres műemlék gyönyörűen vésett, szépen faragott. A másfeles életnagyságú emlékmű ruskicai márványból készült, és habár az idő nem tudta kikezdeni a nemes anyagot, a vandálok már néhányszor igen. Sajnos ez a szobor volt sokáig a legtöbbet megrongált emlék. Előszeretettel törték le a hegedű nyakát, amit nagyon költséges volt helyreállítani, persze ez többször is megtörtént. Most már úgy van megcsinálva, hogy lehetetlen megrongálni! Egy acél stift van benne, így már letörhetetlen – jelenti ki a helytörténész. Minden részlet a kabát gombjától, a hegedű húrjaiig hihetetlen komponáltan jelenik meg, ami a szobrász zsenialitását tükrözi. Habár a szobor főnézetre van hangolva, hátulról is érdemes megnézni. Az alak kissé kilépő mozdulata és elegáns egzaktsága a romantikusan lobogó talapzattal gyönyörűen van felvezetve. Bármilyen furcsa is a kifejezés, úgynevezett „beszélő talapzatot” látunk ennél a szobornál, amit a neobarokk szobrászat talált ki. Ennek jellemzője, hogy a figura jelentőségére és életművére már a talapzat is utal: mintegy narratívaként teszi értelmezhetővé azt.
Margó Ede szobrászművész Hunyadi János, Szigligeti Ede , Kossuth Lajos szobrai mellett kiemelkedő műve a Dankó Pista cigányprímás alkotása.
„Húzd rá, cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!”
Dr. Tóth Attila
tanár, művészeti szakíró