Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Fotó: Bagyinszki  Zoltán és Bagyinszki János

A vár létezéséről egy 1299-ben kelt irat számol be először, de feltételezhető, hogy már korábban is állt. Az 1241-42. évi tatárjárás hozott alapvető változást a magyar várrendszerben, a korszerűtlen, fa szerkezetű, rosszul védhető várak helyett számos kővárat építettek.
A térség a 13. században a második legjelentősebb hatalmi központ volt, Székesfehérvár után. Ez elsősorban stratégiai adottságainak volt köszönhető.
Csókakő is, mint akkoriban szinte az egész Vértes a Csák nemzetség fennhatósága alá került, amit 1326-ban más uralmakért cserébe Károly Róbert király szerzett meg tőlük. Később a vár Rozgonyiak tulajdonába került, akik a XV. század folyamán mintegy háromszorosára bővítették a várat, a felsővár köré megépítették az alsóvárat. A család kihalta után a vár többször váltott tulajdonost. Csókakő vára körül komoly védőgyűrű volt, mely mindenfajta külső erőnek addig könnyűszerrel ellenállt. A vár három oldalát meredek sziklafal védi, ezeket mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A 16. században azonban védelmi jelentőségét elvesztette, mert a török hódítók hatalmas túlerejével szemben már kicsinek számított az erődítmény.
A török hódoltság idején, mint Székesfehérvár előretolt megfigyelőhelye játszott szerepet. 1687 őszén szabadult fel, ám a későbbiekben már egyáltalán nem volt hadászati jelentősége. Pusztulása – ellentétben sok tárásával – nem a Habsburg várrombolási lázhoz köthető, itt csupán az enyészet dolgozott.
A vár 1691-től üresen állt. Később felismerték régészeti jelentőségét, ám komolyabb helyreállítás ekkor még nem történt. 1953-ban műemlékké nyilvánították, majd 1960-ban új feltárási és helyreállítási munkálatok kezdődtek, melyek sajnos három évvel később félbe maradtak. Csókakő vára életveszélyessé vált, ezen csak az 1995-ben megalapított Csókakői Várbarátok Társasága változtatott, megkezdve olyan munkálatokat, melyek még napjainkban is tartanak. A vár felújításának legutóbbi üteme 2014 tavaszán ért véget.

https://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/csokako-vara

12►

A szép és nemesen egyszerű Károlyi kastély Ybl Miklós által kiegészített átépített klasszicista romantikus épület. 1830-36 Pollack Mihály, 1845 Ybl Miklós.
Az impozáns, 107 szobás 2 szintes rezidenciának 100 m hosszú a főhomlokzata, a középen látható rizalit részt 6 ión oszlop és a háromszögletű timpanon díszíti.
Benne ismét a Károlyiak családi címere látható. Széleken valódi öntöttvas romantikus erkélyek találhatóak.
A debreceni Tóth Kiadó gondozásában. A 19-20 éve készült albumhoz 100 magyar kastély c., Batthyany Bálint az előszóban a következőket írta:
“Az itt bemutatott házak tulajdonosait kilakoltatták, összes vagyonukat elkobozták, emberi mivoltukat meggyalázták, bebörtönözték, vagy kitelepítették.
A házak, kastélyok árván maradtak, belőlük minden elmozdítható tárgyat elvittek, az intarziás parkettákon szöges bakancsok meneteltek…..”

Erről a szörnyűségről nem beszél a politika, nem tudja az ifjúság. Az 50-es évek tragédiáját megélték, tartással viselték az egykori történelmi családok tagjai.
Az elmúlt évtizedekben már újra a Károlyi család lakja a házat. / Gr. Károlyi László. A fóti kastély az említett kastélykönyv lapjain is megtekinthető.
A valaha 300 hektáros kastélypark a szocializmusnak köszönhetően sajnos elhanyagolt állapotban volt, van.
A szerző fotográfus büszkén emlékezik a kastély dísztermében szervezett reprezentatív kastély-fotó kiállítására.

A közeli fóti Római katolikus templom a romantika magyarországi talán legszebb alkotása – szintén a közismert építész, Ybl műveként valósult meg. Itt a honlapon érdemes fellapozni.

Bagyinszki Zoltán

12►

Több mint 300 éve várja az utazókat az egykori sóút mellett, a Kilenclyukú híd tövében ez a gyönyörű, nemrégiben felújított műemléképület, mely a világörökség részét is képezi.
Történetét, a vándorok életét, a pusztát felfedező nagyjaink alakját bemutató kiállítás látható az egykori vendégszobákban. Az ivóban hagyományos pásztorételeinket és a pusztában termett alapanyagokból – szürke marhából, rackából, gyöngytyúkból, mangalicából, halakból – sütött-főzött ínyencségeket kínálunk, melyeket jóféle magyar pálinkákkal és borokkal kísérhet az utazó.
A csárda tárt kapukkal fogadja az arra járót, családokat, barátokat, összeházasodni vágyókat, kicsi és nagy csoportokat akár 250 főig. A terasz, a tornác, a csárdakert és természetesen az épület belső terei is különleges hangulatot árasztanak. Egész évben érdemes betérni, a téli zord idő is barátságossá válik a gyönyörű és meleg cserépkályhák, levesek és tüzesítő italok társaságában.
Hagyomány, természetesség, nemes egyszerűség, pusztai ízek.

http://www.hortobagyicsarda.eu/?p=237

SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960) a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Művészete itt teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek ihlették. Műveiben költészetté emelte a hétköznapokat. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum.
A ház nemcsak a hagyományos értelemben vett múzeum, hanem több annál. Az alapítók célja az volt, hogy minél hűségesebben őrizzék meg és mutassák be a Szőnyi műveket és azt a miliőt, azt a környezetet, ahol a művek születtek. Így a múzeumlátogatóknak abban a ritka élményben lehet részük, hogy beléphetnek egy már nem létező világba, megismerhetik a műhely, a műterem nézőktől egyébként elzárt relikviáit, átérezhetik a hely szellemét. Abban a térben láthatják a képeket, ahol azok a legautentikusabbak: születésük színhelyén.

A múzeum állandó kiállításán a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai, a kiállítás sorozat címe: Egy raktár rejtett kincsei. Tanítványainak, pályatársainak munkáit a Tisztelet a Mesternek és A zebegényi művészkolónia sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók.

www.szonyimuzeum.hu

A világhírű halasi csipke városa sok napfénnyel és egész évben nyitva tartó termálfürdőjével várja a pihenni, gyógyulni váró vendégeit. A várost az 53-as főúton közelíthetjük meg, egyaránt közel van a kulturális központként ismert Kecskeméthez és Szegedhez, a népművészetéről híres Kalocsához, a híres és keresett hajósi pincesorhoz, Bugac-pusztához.
2016-ban a fürdő és annak környezete elnyerte a gyógyhelyi minősítést, amelyhez hozzájárult többek között az a tiszta, érintetlen környezet is, amelyben a fürdő található.
A város központjában, a városi kórház szomszédságában helyezkedik el a gyógyfürdő, valamint a kétcsillagos kemping. A kempingben tusoló, áramcsatlakozási lehetőség, telefon, WIFI-s internet, parkoló, étkezési, strandolási lehetőség biztosított.
A fürdőt minden korosztály igényét figyelembe véve alakították ki. A sportolni vágyókat fedett és nyitott úszómedencék, míg a gyógyulni vágyó és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket fedett és nyitott termálmedencék várják.
Minden korosztály igényét figyelembe véve az uszodacsarnokban 3 medencét alakítottunk ki: gyógyvizes termálmedence 36°C, felnőtt úszómedence 26°C, gyermek medence 31°C.
A 48 °C -os halasi vizet a ’80-as években nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Az alkálihidrogén-karbonátos, fluoridos és jódos hévíz összetételénél fogva reumatológiai megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére, műtétek utáni rehabilitációra, mozgásszervi betegségek (idült degeneratív ízületi és gerincbetegségek, gyulladásos betegségek nem aktív szakaszában, csontritkulás, húzódások, rándulások, ficamok, sportsérülések), ideggyógyászati megbetegedések, és perifériás keringési betegségek gyógyítására alkalmas, amihez a fürdő szomszédságában álló kórház orvosi felügyeletet, szakmai hátteret biztosít.

www.halasthermal.hu/bemutatkozas

Az iskolavárosban, a Hősök- kapuja mellett található Szegeden.
A szeretett főiskolámról- kicsit megkésve, de nagy tisztelettel emlékezem, az intézményről, az épületről a város közepén. / És a Béke tanszék megnyugtató hangulatára is.
Jó volt odajárni, jó volt okosodni általa, a tanáraink által. Szívesen gondolok vissza azokra a tanulós időkre az évfolyam társakra, barátokra, a vizsgákra. Néha a nagy félsz – a szorongásokra, mert azok is voltak.
A vonaton a vizsgákra menet még a könyv és néha a puska olvasgatással telt az idő, de hazafelé a sikeres vizsgák után már kellemes társaságban lazán, vidáman töltöttük az időt Gyuláig.
Én Földrajz szakos pedagógus és Okleveles népművelő – pr. szervező tagozaton végeztem anno, 4 évig vehettem-vettem részt a főiskolai képzésen. Sajnos a tanuló társak nevei, a névsor már teljes bizonytalanságot jelent számomra. Azért a tanár legendákra még emlékszem.
Az épület jellegzetes elegáns századfordulós – 3 szintes eklektikus, U alaprajzú épület, középen rizalittal, kupolával díszítve. Sajnos a nyári fotózás lehetősége nehézkes volt, az 1. képen szemből igyekeztem kibontogatni a központi jellegzetes részt a fák öleléséből, így jobban láthatóvá, szemlélhetővé téve az iskolát. A drón segítségét sajnos nem vehettem igénybe, mert még a vásárlása-alkalmazása csak a gondolatok világában létezik.
Sajnálom, hogy egykor nem készítettem képeket róla, a kisebb fákkal kevésbé takarva és a szép belsőivel, lépcsőházával együtt szerepelnie kellene a fotósorozatban.
Az egykor önálló főiskola azóta a Szegedi Tudományegyetem egyik karaként működik, Tanáraival, Tankönyvmúzeummal és remek iskolai könyvtárral végzi az oktatói, képzési feladatait- kiváló szellemi műhely a hazai diáktársadalom számára.

Bagyinszki Zoltán

1234►

A Tiszának a XIX. században történt szabályozása után az Alföld tekintélyes részén, így a Hortobágyon is a vizes élőhelyek a csapadékvizen kívüli természetes vízutánpótlásukat elvesztették. A folyószabályozásnak számos negatív következménye jelentkezett a mezőgazdaságban is, így egy újabb program keretében néhány évtizeddel később az Alföldön jelentős halastó-, rizstelep- és öntözött gyeprendszer kiépítését kezdték meg. Ekkor létesítettek halastavakat a Hortobágyon mintegy 6000 hektáron, melyek közül a Hortobágyi-halastó (más néven Öreg-tavak) kialakítása már az első világháborúban megkezdődött, kb. 2000 hektáros területen. A tórendszer kiépítése az 1970-es évek elején fejeződött be. A Hortobágyi-halastavat a Hortobágy legszikesebb, gazdálkodási szempontból legértéktelenebb területén, az ún. Csúnya-földön alakították ki, körtöltéses módszerrel, azaz mélyebb fekvésű szikes laposokat gátakkal vették körbe. Jelenlegi ismereteink szerint ezek a területek természetvédelmi szempontból a Hortobágy egyik legértékesebb területei közé tartozó szikes kopárok, szikes laposok voltak. A gátakat részben orosz hadifoglyokkal emeltették. A tórendszer eredetileg 17 medencéből állt, jelenleg – gátszakadások és egyes kisebb, elnádasodott tavak művelésből való kivonása révén – tíz tó üzemel. A tavak feltöltőcsatornáját, amely a Nyugati-főcsatornából ágazik ki, a halastavak kialakításával párhuzamosan építették meg.
A halastavak kialakításával egyes szikes vízállások területe jelentősen csökkent, míg mások meg is szűntek, mint a Zoltán-fenék, Nagy-fenék, Matyó-fenék, Ludas-rét és Vince-fenék. A Tonnás-csatorna (halastavi lecsapolócsatorna) megépítésével jelentősen romlott a Pap-ere és a Hosszú-fenék vízellátása, valamint a környező Máta-puszta vízháztartása is. Később a Hortobágyi-halastó a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került, és ettől az időszaktól kezdve számíthatjuk az extenzív, természetkímélő halászat kezdetét. Ezzel párhuzamosan alakította ki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Hortobágy-halastavi tanösvényt, majd 2006-ban a terület ökoturisztikai célú, bemutatását szolgáló kisvasutat adott át.

https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/hortobagy-halastavi-kisvasut/oldal/halastavak

Az időkerék visszaforgatva, 17 éve történt – meghallottam anno – Békéscsaba külterületén a pósteleki erdőben már régebben eltűnt Gr. Széchenyi Antal síremléke – mellette látható a híres pósteleki Széchenyi- Wenckheim kastély – az ő egykori lakóterük, a megye legfiatalabb kastélyépülete.
Megkerestem a fiaimmal a helyszínt, az erdő szélén egy domb tetején megtaláltuk a szétbarmolt – kirabolt síremléket ( “éljen a szocializmus….”). Amely igen szomorú képet mutatott.
Gondoltam az akkori tevékenységem és a Széchenyi család neve kötelez. Mint kastélyfotós gyulai művészetbarát elhatároztam visszaállítjuk tiszteletünk jeléül a síremléket.
Megkerestem két gyulai jó barátomat és kértem a segítségüket. Egy márvány keresztet kaptam Kovács József rk. plébános úrtól és Csőke Péter kőfaragó mester csapatával vállalta az elkészítését és a felállítását az erdőben.
A munka előrehaladtával megterveztem a 2003. évi ünnepélyes újra avatást is. Az emlékezésre az avatóbeszédre felkértem Gr. Nyáry Jánost a z akkori Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnökét, aki szívesen vállat a közreműködést. Meghívót készítettem, a sajtó segítségével kis reklámot hirdettem és kijelöltem az időpontot.
Megtörtént az emlékmű- síremlék visszahelyezése, felavatása (előtte a képek is mutatják a nem könnyű munkát kiváló minőségben elvégezték a szakemberek.) Tisztelet Gr. Széchenyi Antalnak.
Jó 10 évvel később Péterrel ismét megkerestük az emlékművet és gyertyát gyújtva tisztelegtünk a rekonstruált keresztnél, a történelmi előd síremlékénél.
A képek a honlapon megtekinthetőek: Pósteleki erdő – gróf Széchenyi Antal koszorúzás 2016. II. címen.

Bagyinszki Zoltán

Kiskunhalas múzeumában, városi képtárában őrzik a csodálatosan megkomponált, tragikus témájú Thorma János festményt és részleteit.
az aktuális hatalmas mű (3.5 m x 6.5 m) valósághűen ábrázolja az aradi 13 tábornok várbeli vesztőhelyi utolsó útját.
A nagybányai művész festményének megtekintése maradandó esztétikai és történelmi élmény volt- főleg azután ,hogy Aradon a helyszínem láthattam a tragikus egykori történelmi eseményt.
természetesen lélekben…
A kegyetlen Haynau vérbíró mellet Ferenc József császár, majd Magyarország megkoronázott királya sem mentesül a felelőség alól. hiszen soha egy gesztust nem tett felénk ,hogy megbánta a megtorlást, a 48-as magyar tábornokok kivégzését, azon tragikus tettek jóváhagyását. Furcsa az élet, ennek ellenére sokan vannak hazánkban akik viszont Ferenc József császárt jó uralkodónak fogadták el…..?!

Bagyinszki Zoltán

Itt a honlapon található a város múzeumának kiváló eredeti relikvia gyűjtemény képsora, amely a tábornokok személyes tárgyait és az elítéltek börtönéveiben készült alkotásait mutatja be.

Bagyinszki Zoltán

MVSZ. Sajtószolgálat Budapest