Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. II. – Kalocsai Érsekség

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Sopron 100.

Határon belül - 93.000 km2

Sopron és a környék 8 települése dacolva a Trianoni tragikus kényszerű döntéssel népszavazáson (előzetesen helyi sikeres harcokkal, fegyveres ellenállással.)
Magyarországhoz követelte a jövőjét – ennek ma van 100 éve – “Sopron a leghűségesebb város”.

Egykor 7107 nagy-szótöbbséggel maradt magyar település, a ma több mint 60.000 lakosú megyei jogú város.
Sokszor jártam a városban, sok értéke, építészeti emléke van főleg a reneszánsz és a barokk világa jellemző, de van a római korból, a gótikából, a romantikából is bőven látványosság, igazi fotós úti cél.
Azonban nem ez a legfontosabb soproni érték ami jellemzi, hanem a történelmi ellenállása a “rongyosok kicsiny, de bátor hadseregének” sikere, majd a Trianon kori népszavazás – amikor is a voksoknak köszönhetően visszacsatolták a területet Magyarországhoz. Nem sokon múlott ,hogy a fotókon látható szépségek Ausztriához kerültek volna. Mindig nagyon fáj a szívem amikor Burgenlandban fotó sétálok…. van miért.
Sopron belvárosának vonzó turisztikai látványosságai, múzeumai, műemlékei, a közeli dombokon termő szőlőből évszázadokon át készült a Soproni Kékfrankos mind jelentős vonzerő.
Az aktuális trianoni évforduló december 14 fontos dátum a magyar történelemben: Akkor egy maroknyi soproni polgár, egyszerű emberek, katonák, diákok összefogása révén fegyveres ellenállásuknak köszönhető a siker- a sajnos kevésbé ismert RONGYOS GÁRDÁNAK!
1921-ben Ők megtagadták a város átadását, több mint másfél hónapos ellenállást tanúsítottak- ez kényszerítette ki a népszavazást (Magyar Nemzet: Pilhál György-Gyáva népnek nincs hazája írja cikkében).
Azért feltétlen említésre méltó még a hős Balassagyarmat (honlapomon megtekinthető) és Susa falu hősiessége az Ózd melletti kisfalu is megtette a magáét. Itt az északi határainknál a bátorság és a tetterő –némi haditechnika is segített, a cseheket futamították meg, sikerrel.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. I. – Esztergom

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Fekete-Fehér világ

Határon belül - 93.000 km2

Budapest – Háros Duna szakasz

Budapest


Fotó: Bagyinszki János

Nyírbátor – Római Katolikus Minorita Templom 1479.

Határon belül - 93.000 km2

A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A másik év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Egyhajós, hosszú szentélyű, teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. 1493-ban meghal Báthori István és az V. Báthori István által 1603-ban írt végrendelet alapján ide temetik el. (lásd a “Kripták és temetők” cikknél!) A XVI. század közepén Báthori György, az akkori földesúr az új vallás híve lett és ezek után a Rómához hű maradt szerzetesek, akik a kolostorban laktak és a lelkipásztori munkát végezték, mind nehezebb körülmények közé kerültek. 1587-ben súlyos csapás éri a templomot. Feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. Az útikönyvekben található leírások szerint Petraskó oláh vajda vezetésével rombolták le a templomot. Nos, ez nem igaz, mert az említett oláh vajda 30!! évvel a támadás előtt, 1557. december 26-án meghalt!!!! Lásd az alábbi oldalon! Bár az oldal románul van írva, de a születési és az elhalálozási dátumot így is meg lehet érteni. Az egy későbbi kutatás témája lesz, hogy ki volt a titokzatos támadó, mert a Petraskó féle változatot örökre el kell felejteni! A kriptákat feldúlták, minden értéket elraboltak, sőt az elhunytak csontjait is kivonszolták és szétszórták. A támadás után a templom romokban álltt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszünése után, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére van gróf Károlyi Sándor. 1718-ban már készen van a templom ideiglenes tetőzete, lapos fagerendás mennyezettel. 1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, a régi gótikus boltozat helyén. A gótikus mennyezetből csak a diadalív maradt meg! 1725 október 4-én szentelik fel újra a templomot, 1749-ben pedig Gersei Pethő Rozália költségén befedik újra a templomot és a tornyot. Az elliptikus előcsarnokot a XVIII. sz. második negyedében építik meg. A XVIII. és a XIX. században sokan temetkeznek a templomba, közöttük Krucsay János, Pexa Imre és Jósa István, akik az oltáraik alatt pihennek. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang. 1890-ben a helyreállítás megtörtént, de a torony csak lapos fedést kapott és a harangok a templom mellé kerültek haranglábra. A templomot a “Hit és Egészség” úniós projekt keretében 2010-2011-ben felújították. Az oltárok közül a főoltár, Krucsay-oltár és a Pócsi oltár restaurálását végezték el, a torony gótikus sisakot kapott, így templomunk jelen pillanatban a térség legmagasabb épülete. A templom restaurálási munkálatai 2011. május 14-én befejeződtek, így templomunk immár teljes pompájában várja a kedves látogatókat, az imádkozni és áhitatra vágyókat.

http://nyirbatorrkminorita.hu/

Rudabánya – egykori vasércbánya / ma 60 m mélységű bányató II.

Határon belül - 93.000 km2

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/

Rudabánya – egykori vasércbánya / ma 60 m mélységű bányató I.

Határon belül - 93.000 km2

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/

Hajós – Zsolnay stációk

Határon belül - 93.000 km2

A közeli érseki központ Kalocsa mellett található Hajóson, a Rk. templom szomszédságában a Zsolnay kerámiából készült Stáció.
A 14 állomás valamennyi szoborfülkéjében szépséges mázas színes domborművek jelenítik meg Krisztus szenvedését, a keresztút állomásait.
Az értékes műalkotás megtekintésre érdemes – magam vagy 5 alkalommal jártam már Hajóson, többször a világhírű Pincefaluban, vagy a kastélyban töltöttem az időt.
Csak most kaptam információt, hogy van még egy vonzó különlegesség a közelben, amit feltétlen látni kell – ajánlom önök számára is – Élőben…..

A hangulatos kis parkban találhatóak a Zsolnay domborművek, kissé komikus és felháborító volt számomra a perspektíva látványa.
A szemben-dombon lévő szobor együttes szélső középső “ képromboló alkotása “ a szoci víztorony sajnos része a műemléknek, a látványélménynek.
Mielőbbi áthelyezése ajánlatos volna, szerintem elkerülhetetlen. A kiretusált közeli képen látszódik a különbség.

Tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Kalocsa – Szent István herma

Határon belül - 93.000 km2


A kalocsai Érseki palota kincstárának legféltettebb kincse látható a fotókon, a Szent István herma – ereklyetartó.
A nem régen megnyílt Érseki látogatóközpont sok érdekessége mellet valóban impozáns, felbecsülhetetlen érték látható.
Amelyből 3 db. készült, Kalocsán, Zágrábban és a Székesfehérváron őrzik őket. Győrben és Nagyváradon a Szent László herma látható.
Ez az ötvös remek Budapesten készült 120 évvel ezelőtt : majdnem 50 kiló ezüst, 1.5 kg arany és persze a díszítő drágakövek hozzá.
Legalul középen a püspöki címer látható. A részlet gazdag “mellszobor” kimunkálása igazi mestermű.

Bagyinszki Zoltán