Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A másik év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Egyhajós, hosszú szentélyű, teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. 1493-ban meghal Báthori István és az V. Báthori István által 1603-ban írt végrendelet alapján ide temetik el. (lásd a “Kripták és temetők” cikknél!) A XVI. század közepén Báthori György, az akkori földesúr az új vallás híve lett és ezek után a Rómához hű maradt szerzetesek, akik a kolostorban laktak és a lelkipásztori munkát végezték, mind nehezebb körülmények közé kerültek. 1587-ben súlyos csapás éri a templomot. Feldúlják, felgyújtják a templomot és a kolostort. Az útikönyvekben található leírások szerint Petraskó oláh vajda vezetésével rombolták le a templomot. Nos, ez nem igaz, mert az említett oláh vajda 30!! évvel a támadás előtt, 1557. december 26-án meghalt!!!! Lásd az alábbi oldalon! Bár az oldal románul van írva, de a születési és az elhalálozási dátumot így is meg lehet érteni. Az egy későbbi kutatás témája lesz, hogy ki volt a titokzatos támadó, mert a Petraskó féle változatot örökre el kell felejteni! A kriptákat feldúlták, minden értéket elraboltak, sőt az elhunytak csontjait is kivonszolták és szétszórták. A támadás után a templom romokban álltt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. 1717-ben, a török hódoltság megszünése után, egy Erdélyből, Baksafalváról származó minorita szerzetes, Kelemen Didák kezdi meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére van gróf Károlyi Sándor. 1718-ban már készen van a templom ideiglenes tetőzete, lapos fagerendás mennyezettel. 1722 és 1724 között készült el a barokk boltozat, a régi gótikus boltozat helyén. A gótikus mennyezetből csak a diadalív maradt meg! 1725 október 4-én szentelik fel újra a templomot, 1749-ben pedig Gersei Pethő Rozália költségén befedik újra a templomot és a tornyot. Az elliptikus előcsarnokot a XVIII. sz. második negyedében építik meg. A XVIII. és a XIX. században sokan temetkeznek a templomba, közöttük Krucsay János, Pexa Imre és Jósa István, akik az oltáraik alatt pihennek. 1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang. 1890-ben a helyreállítás megtörtént, de a torony csak lapos fedést kapott és a harangok a templom mellé kerültek haranglábra. A templomot a “Hit és Egészség” úniós projekt keretében 2010-2011-ben felújították. Az oltárok közül a főoltár, Krucsay-oltár és a Pócsi oltár restaurálását végezték el, a torony gótikus sisakot kapott, így templomunk jelen pillanatban a térség legmagasabb épülete. A templom restaurálási munkálatai 2011. május 14-én befejeződtek, így templomunk immár teljes pompájában várja a kedves látogatókat, az imádkozni és áhitatra vágyókat.

http://nyirbatorrkminorita.hu/

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/

A közeli érseki központ Kalocsa mellett található Hajóson, a Rk. templom szomszédságában a Zsolnay kerámiából készült Stáció.
A 14 állomás valamennyi szoborfülkéjében szépséges mázas színes domborművek jelenítik meg Krisztus szenvedését, a keresztút állomásait.
Az értékes műalkotás megtekintésre érdemes – magam vagy 5 alkalommal jártam már Hajóson, többször a világhírű Pincefaluban, vagy a kastélyban töltöttem az időt.
Csak most kaptam információt, hogy van még egy vonzó különlegesség a közelben, amit feltétlen látni kell – ajánlom önök számára is – Élőben…..

A hangulatos kis parkban találhatóak a Zsolnay domborművek, kissé komikus és felháborító volt számomra a perspektíva látványa.
A szemben-dombon lévő szobor együttes szélső középső “ képromboló alkotása “ a szoci víztorony sajnos része a műemléknek, a látványélménynek.
Mielőbbi áthelyezése ajánlatos volna, szerintem elkerülhetetlen. A kiretusált közeli képen látszódik a különbség.

Tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán fotográfus

A kalocsai Érseki palota kincstárának legféltettebb kincse látható a fotókon, a Szent István herma – ereklyetartó.
A nem régen megnyílt Érseki látogatóközpont sok érdekessége mellet valóban impozáns, felbecsülhetetlen érték látható.
Amelyből 3 db. készült, Kalocsán, Zágrábban és a Székesfehérváron őrzik őket. Győrben és Nagyváradon a Szent László herma látható.
Ez az ötvös remek Budapesten készült 120 évvel ezelőtt : majdnem 50 kiló ezüst, 1.5 kg arany és persze a díszítő drágakövek hozzá.
Legalul középen a püspöki címer látható. A részlet gazdag “mellszobor” kimunkálása igazi mestermű.

Bagyinszki Zoltán

Tisztelgő koszorúzás volt a hétvégén a meggyilkolt Gróf Tisza István miniszterelnök síremlékénél.
Emlékező gondolatok: Kovács József országgyűlési képviselő és Lázár János országgyűlési képviselő, a geszti Tisza-kastély felújítási munkálatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
Szép őszi vasárnapon, október 31- én meglátogattuk és koszorút helyeztünk el a magyar történelem egyik legnehezebb időszakában regnáló ország-vezető családi síremlékénél, Geszten.

1918 ban, október 31-én Budapesten felfegyverzett katonák orvul meggyilkolták Magyarország akkori miniszterelnökét Gróf Tisza Istvánt. Elhangzott nagyon valószínű sok minden másként / pozitívabban alakulhatott volna az elmúlt századi történelmünkben, ha Gróf Tisza István miniszterelnök életben és hivatalában marad. Sajnos nem így történt, ezt követően jöttek a szomorú politikai változások, majd a Trianoni békediktátum.
Reményeink szerint jövőre elkészül-befejeződik a településen található Tisza kastély renoválása (és a kiállítás), a családi kriptával együtt így látogatott történelmi emlékhellyé válhat a jövőben.
Bővebben a család kiemelkedő történelmi személyiségeiről, politikusairól a fotón lévő emlékhely tábla ad további információt.

Bagyinszki Zoltán

II. Különleges volt– a kis szigeten található 6 m magas kilátó Poroszló alatt a nádas rengetegben -pazar kilátással a vízre, a nádas országra,a szárnyait szárítgató kormoránokra.
Az É-i parti Ökocentrum érdekes toronycsúcsa a strand és a tanösvény kicsit az urbanizációt jelentette a természet közepén. A hullámos fehér kerékpáros híd hívogatott a jövőre vonatkozóan.
Kora délelőtt azért hideg volt a fedélzeten, pedig beöltöztünk- később a napsütés oldotta a hőérzetünket. A csodálatos fények, az őszi színek inspirálták a fotóst, kattogott a fényképezőgép.
Több mint 500 fotó készült az út folyamán. Azért a végén jó volt érezni a talpam alatt a stabil kikötői szárazföldet.
Sok sok + jelzőt elmondtunk utunk során, a természet szépségét dicsérvre az ártéri erdők pompás sárga színvilágát látve. Köszönjük Sándornak, a biztonságot sugárzó kapitánynak a szépséges kirándulást, a mesterséges tó bemutatását – eltökélve, hogy ide hamarosan több napra is visszatérünk. Fürdeni, hajózni, bicajozni, evezni, madarakat fotózni és elfogyasztani az igazi Tiszai halászlevet.

Bagyinszki Zoltán

Sokszor jártam már a Hortobágyon, alig a tőle É- ra található Tisza- tónál , ebből kiindulva szervezetünk október végénegy csónakos -vezetett vízitúrát hazánk 2. legnagyobb tavára, annak a 127 km2 területnek a középső részére –a Poroszlói medencébe.
Tiszafüredi kikötő a nagy-Tisza, a poroszlói a híd, és vissza a kis – Tiszán 3.5 óra, 24 km fért bele az aktuális fotós túránkba.
A természet kedves volt hozzám, csodálatos tobzódó színes forgószínpad köszöntött minket: horgászok , turisták és madarak társaságában jártuk a tükörsima víz felületét.
A halkan dörmögő csónakmotorral szerelt eszköz szépen siklott a vízen. Alattunk az 1 m –től a 27 m mélységig változott a Tisza vízmélysége. Különleges volt a sok irányjelzőtábla a vízi labirintusok útvesztőjében. Bizony itt könnyű eltévedni a messziről jött embereknek.
Láttuk és fotózhattam a hódvárat, hód rágta termetes fatörzseket, a függőcinege fészket, a szűk nádas utakat, az öblítő csatornákat a zsilipekkel – a hatalmas hidakat, a széles méltóságteljes Tiszát és a még nagyobb vízfelületű középső “tengerrészt” is. A Vízimadarakból főleg hattyúk, kárókatonák és a récék kisérték utunkat.

Bagyinszki Zoltán

Igazán kemény, céltudatos, szuper, magyar ember volt, szerencsésnek tartom magam, hogy Gyulán egyszer találkozhattam, beszélgethettem a világhírű organikus építésszel.
Magyarország és a Kárpát-medence hála…. bővelkedik épületcsodáiban. Budapesten kevés, Makón és Csengeren számos házat tervezett a mester. Talán leghíresebb műve a Sevillai Világkiállítás Magyar Pavilonja – a 7 toronnyal. Sajnos vajúdik a budapesti hatalmas templomterve, amely talán Gaudi épületéhez is hasonlítható.
Lehetne akár impozáns emléktemplom is a z elhunyt COVID – os magyar emberek emlékére. Életműve- organikus építészeti hagyatéka szerencsére jelentős hatással van a fiatalabb magyar építész nemzedékünkre is.
Sokfelé megfordultam fotográfiai munkám közben, ahol láttam műveit – mindig megörökítettem azokat. Tiszteletére, az évforduló kapcsán készítettem egy válogatást, segítve Makovecz Imre épületeinek népszerűsítését.

Bagyinszki Zoltán