Kategória Archívum: Délvidék

Az emlékművet 1896. szeptember 20-án avatták Zimonyban, azon a helyen ahol Hunyadiak egykori vára állt. A monumentális emlékmű reneszánsz stílusban épült, három toronnyal, mely közül a legmagasabb a 37 méteres középső torony. Ennek csúcsán egy bronzból készült, kitárt szárnyú turulmadár volt látható, csőrében karddal. A 4,5 méter szárnytávolságú madár alkotója Bezerédi Gyula szobrász volt. A két kisebb torony közötti párkányon az ülő Hungária kőszobra volt látható, két oldalán egy-egy kőoroszlánnal. Ennek alkotója Róna József volt.

Az épület falfelületét zománcozott tégla borította, rajta színdús majolika címerpajzsokkal, kovácsoltvas díszítéssel.

1924 pünkösdjére virradó éjszakán a Srnao-szervezet eltávolíttatta a csúcsáról a turulmadarat, ledöntötték Hungária alakját. Ma már csak a kilátótorony van meg

Forrás: kozterkep.hu

12►

Egyöntetű döntéssel felvették Szabadkát a szecessziós városok hálózatába, másik 22 város társaságába – értesítette a nyilvánosságot a Save Subotica egyesület.

A Réseau Art Nouveau Network szervezet január 25-én tartott évi közgyűlést Aveirben, Portugáliában, ahol egyöntetűen megszavazták, hogy Szabadka is kerüljön be a szecessziós városok hálózatába, amelynek olyan városok a tagjai, mint például Nagyvárad, Bécs, Brüsszel, Barcelona, Budapest, Helsinki, Ljubljana, Palermo, Havanna, Riga, Glasgow. Mindez azzal járhat, hogy több turista keresi fel a várost, konferenciákat szerveznek e témakörben, tapasztalatot cserélhetnek e városok szakemberei.

Szerdán nyílik meg a Városi Múzeumban Peter Schubert osztrák fotóművész A szecesszió csodás világa – építészeti részletek a Duna menti országokból című kiállítása. A szervező a belgrádi Osztrák Kulturális Fórum és a szabadkai Városi Múzeum, a megjelenteket Hulló István, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója köszönti, a kiállítást Nicolaus Keller, a belgrádi Osztrák Kulturális Fórum igazgatója nyitja meg.

Forrás: Vajdasági Magyar Szó  (tovább…)

Szabadka központjának több, máig meghatározó erejű épületét, így pl.
a monumentális Városházát, ill. a zsinagógát is tervező, hírneves,
fővárosi építész páros, Komor Marcell és Jakab Dezső 1907-ben
készítette el a kereskedelmi bank tervrajzait. Az ék alakú saroktelken
álló, “L” alaprajzú, három szintes, szecessziós stílusú épület nagy
belmagasságú földszintjére bankfiókot és éttermet helyeztek, míg az
emeleteken bérlakások kaptak helyet. A mozgalmas, aszimmetrikus
homlokzat síkját több, az első emeleten konzolosan kiugró felület töri
meg. A homlokzatokon gazdagon jelennek meg a Zsolnay-gyárból származó,
színes kerámiadíszek, különösen az emeleti ablakokat keretező sávban,
ill. a főpárkányon. Bankról lévén szó, a homlokzaton megjelenik a
funkcióra utaló, elmaradhatatlan méhkas-ábrázolás is. A Korzó felőli
főkapu, ill. a 2. emeleti ablakok növényi ornamentikája kalotaszegi
motívumokat alkalmaz.

A leírás Bede Béla: Magyar szecessziós építészet című munkája felhasználásával készült. Kiadó: Corvina, fotó Bagyinszki Zoltán
Forrás: http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=1768

Baumhorn Lipót a magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. 1860-ban Kisbéren született.

Baumhornnak azok a legsikerültebb és legkorszerűbb alkotásai, ahol a díszítő elemek kevésbé dominálnak és a sajátos hatást az épület nagy tömegében megjelenő tipikus keleti gyökerű formaelemek adják. A szecesszió határozott konstruktív vonulatának tekinthető a ceglédi, újvidéki, losonci, gyöngyösi és a budapesti Aréna úti zsinagóga.

Az épületegyüttes 1909-ben épült fel. A zsinagóga alaprajza centrális bazilika, négy csegelyen nyugvó kupolával. Jobb és bal oldalánál az iskola és a hitközség épülete található. Maga a zsinagóga számos koncertnek is otthont ad.

Forrás: wikipédia

12►

1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Raichle az Európát meghódító új stílusirányzat – az Art Nouveau világába való kirándulást két földszintes bérház építésével kezdi. E házak homlokzata és belső beosztása arra utal, hogy Raichle jól ismerte az európai városokban virágzó új stílust. Raichle már ezt megelőzően, a gimnázium és az Osztrák-Magyar Bank épülete esetében kifejezésre jutatta a bécsi szecesszió iránti érdeklődését, habár ezek az épületek főként barokk koncepcióról tanúskodnak.

Az elkövetkező években épült még jó néhány új stílusú építmény, első helyen a Raichle-palotával. A palota építésének körülményei máig sem tisztázottak. Ekkora idő távlatából szinte hihetetlennek tűnik, hogy Szabadkán felépülhetett egy ilyen palota, ez pedig főként alkotójának és tulajdonosának, Raichle Ferencnek köszönhető. Raichle-nek nem voltak mecénásai vagy szponzorai, hogy mai szóhasználattal éljünk. Abban az időben Európa-szerte a legjelentősebb építészeti alkotások többsége a patrónusok – nem ritkán az új eszmék iránt fogékonyabb nők – adakozó kezétől függött.

Raichle az egész palotaépítési vállalkozást maga állta. Talán ez volt az egyedüli módja annak, hogy saját belső művészeti törekvéseinek megfelelő épületet tervezzen. Kérdés azonban, hogy akadt volna-e erre más szabadkai vállalkozó. Másrészt lehetséges, hogy Raichle valamilyen módon rá volt kényszerülve erre, mivel első palotatervét elutasították.

A Raichle-palota a magyar szecesszió kivételes alkotását képezi, egyedülálló építményként emelve kb. tíz évvel az első új stílusú brüsszeli építmények felemelése után.

Forrás: wikipédia

A zentai Royal Szálloda 1910-11-ben épült Magyar Ede (1877-1912) szegedi építész tervei alapján, a régi “Magyar király” vendéglő helyén. Főhomlokzata a vajdasági kisváros főterére néz. A múlt század elején modernnek számító, egyemeletes szálloda elektromos világítással, vízvezetékkel, csatornázással és központi fűtéssel rendelkezett. A földszinten kávéház, bálterem, az emeleten szobák helyezkedtek el harmonikus egységben. A vertikális tagoltságú homlokzat, az elegáns manzárdtető, az impozáns belső terek a főtér emblematikus épületévé tették.

A szálloda két nagy felújításon esett át, melynek során sajnos minden alkalommal valamit elvesztett eredeti szépségéből. Az 1967-ben elvégzett első felújítás során kicserélték az egész enteriőrt, eltüntették a belső terek oszlopait, ornamentikáját, a nagy belmagasságokat, megváltoztatták a nyílászárók méreteit. A hotel mellé a keleti oldalon egy teljesen új szárny épült, melynek homlokzata nem követi a főépület architektúráját. A bálteremből már korábban moziterem lett, de szerencsére meghagyták eredeti formájában. A mozit nem régen bezárták, és fennáll a lehetőség, hogy újra visszakerüljön oda, ahová tartozik: a szállodához.

1990-ben az épület tetőszerkezete a tűz martalékává vált. A második felújítás során a tetőtér beépült, és hotelszobák kaptak elhelyezést az új tetőszerkezet alatt, mely az eredetihez képest leegyszerűsítve került visszaállításra. A manzárdtető a jelenlegi rekonstrukció során sem lett helyreállítva.

Forrás: epiteszforum.hu/node/12478 (Vatai István építész )

Amikor a XX. század elején felújították a Palicsi gyógyfürdőt, az új, pihenésre és szórakozásra szánt épületek tervezőinek az volt az elképzelése, hogy a fürdőhelyre egy díszbejáraton jussanak be a látogatók, egy faragással díszített kapun, amely tulajdonképpen a palicsi Víztorony.

A Bagolyvár az egyik legszebb palicsi épület. Vermes Lajos, Szabadka neves sportmunkása, a Palicsi Olimpiai Játékok kitalálója és megszervezője építtette, mégpedig a célból, hogy itt helyezzék el azokat a sportolókat, akik eljöttek Palicsra vetélkedni.

A valamikori fürdőhelyi társalgó (Kúrszalon), szándékosan úgy lett tervezve, hogy keresztül kelljen haladni rajta, és senki számára ne maradjon közömbös. Valamikor a monumentális bálterméről volt híres, mégis a két tágas, tóra néző terasz képezi ennek a létesítménynek a legjellegzetesebb részét. A felújítás után új tartalommal bővült, korszerű tanácskozási központtá vált.

Az egyik legenda szerint a Palicsi-tó a Pannon-tenger maradványa, egy másik szerint egy Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett, aki ott legeltette nyáját. A tó régen keletkezett forrásvízből, annak ellenére, hogy a vize nagyobbrészt a völgyet feltöltő csapadékokból származik. A víz összegyűlt a környező területekről, kimosva a nátrium kloridot, és ilyen módon a tó vize sós lett.

Már a XVIII. század végén ismeretes volt, hogy a tó vize és iszapja gyógyhatású. A szabadkai orvosok 1837-ben fürdő kiépítését javasolták a tóparton. 1845-ben a Fürdőépület mellett, amely néhány kabinból állt, felépült a Nádas vendéglő is. Ez képezte az alapját a későbbi fürdőhelynek és gyógyfürdőnek.

Telepítése még 1840-ben kezdődött. A park ma 19 hektárnyi területen fekszik, és egyedülálló hangulatát a természeti értékek és az építészeti örökség ötvözetének köszönhetjük.

Forrás: www.palics.hu