Kategória Archívum: Délvidék

Bács város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév.
Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.–14. században a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Később török közigazgatási székhely.
A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom.
A várat Szent Pál templom közelében, a Mosztonga nevű folyón keresztül közelíthetjük meg. A vár a mohácsi ütközet után, 1526. októberében török kézre került, de 1687-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II. Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever.
A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.
1941-1944. újra Magyarország része lett, 1945-ben pedig visszakerült Jugoszláviához. Ekkor német lakosságát kitelepítették, s helyükre szerbeket költöztettek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bács, Szerbia{}castle-2.png{}Bács vára- romja” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Csantavér település a Vajdaság északi részén, az Észak-Bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban fekszik.

A név eredete:
1462-ben említik Chontafeyer néven. Később Csontafejér, majd Csantavér. Valószínűleg személynévi eredetű (Csantafehére) vagy ,,csontfehér” a jelentése.

A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. Február 16.-án az akkor Csongrád megyei Chontafeyer falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. A mohácsi vészt megelőzően Csantavér rendszeresen szerepel a Csongrád megyei dézsmajegyzékben Chontafeyer néven.

A falu a XVI. században virágzó település lehetett, mert lakói a kalocsai érseknek 1521-ben 21 pénzt fizettek.

A törökök 1543-ban átszervezik a magyar közigazgatást, és Csantavér a Szegedi járáshoz kerül. A török idők alatt a falu és környéke folyamatosan elnéptelenedik, illetve csak gyér délszláv népesség lakott a környéken, melyek a Balkánról húzódtak fel az elmenekült magyar lakosság helyére. Utolsó adatunk a török időkből a XVII. század közepéről származik. Ekkor már minden jel arra mutat, hogy megkezdődött a falu gazdasági hanyatlása, és elérkeztek a végpusztulás első jelei is. A zentai csata után Csantavért már csak puszta néven említik, annyira elnéptelenedett.

Csantavér jelképe a templom:

A neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték az 1815-ben épült régi templom helyén.

A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája már több kilométer távolságból látható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú és 34,5 méter széles hajója, valamint mennyezetének belső kiképzése monumentális és harmonikus építészeti egységet alkot.
(Forrás: tormamarti.blog.xfree.hu)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csatanvér, Szerbia{}synagogue-2.png{}Csantavér – Páduai Szent Antal Bazilika” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Az emlékművet 1896. szeptember 20-án avatták Zimonyban, azon a helyen ahol Hunyadiak egykori vára állt. A monumentális emlékmű reneszánsz stílusban épült, három toronnyal, mely közül a legmagasabb a 37 méteres középső torony. Ennek csúcsán egy bronzból készült, kitárt szárnyú turulmadár volt látható, csőrében karddal. A 4,5 méter szárnytávolságú madár alkotója Bezerédi Gyula szobrász volt. A két kisebb torony közötti párkányon az ülő Hungária kőszobra volt látható, két oldalán egy-egy kőoroszlánnal. Ennek alkotója Róna József volt.

Az épület falfelületét zománcozott tégla borította, rajta színdús majolika címerpajzsokkal, kovácsoltvas díszítéssel.

1924 pünkösdjére virradó éjszakán a Srnao-szervezet eltávolíttatta a csúcsáról a turulmadarat, ledöntötték Hungária alakját. Ma már csak a kilátótorony van meg

Forrás: kozterkep.hu

12►

Egyöntetű döntéssel felvették Szabadkát a szecessziós városok hálózatába, másik 22 város társaságába – értesítette a nyilvánosságot a Save Subotica egyesület.

A Réseau Art Nouveau Network szervezet január 25-én tartott évi közgyűlést Aveirben, Portugáliában, ahol egyöntetűen megszavazták, hogy Szabadka is kerüljön be a szecessziós városok hálózatába, amelynek olyan városok a tagjai, mint például Nagyvárad, Bécs, Brüsszel, Barcelona, Budapest, Helsinki, Ljubljana, Palermo, Havanna, Riga, Glasgow. Mindez azzal járhat, hogy több turista keresi fel a várost, konferenciákat szerveznek e témakörben, tapasztalatot cserélhetnek e városok szakemberei.

Szerdán nyílik meg a Városi Múzeumban Peter Schubert osztrák fotóművész A szecesszió csodás világa – építészeti részletek a Duna menti országokból című kiállítása. A szervező a belgrádi Osztrák Kulturális Fórum és a szabadkai Városi Múzeum, a megjelenteket Hulló István, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója köszönti, a kiállítást Nicolaus Keller, a belgrádi Osztrák Kulturális Fórum igazgatója nyitja meg.

Forrás: Vajdasági Magyar Szó  (tovább…)

Szabadka központjának több, máig meghatározó erejű épületét, így pl.
a monumentális Városházát, ill. a zsinagógát is tervező, hírneves,
fővárosi építész páros, Komor Marcell és Jakab Dezső 1907-ben
készítette el a kereskedelmi bank tervrajzait. Az ék alakú saroktelken
álló, “L” alaprajzú, három szintes, szecessziós stílusú épület nagy
belmagasságú földszintjére bankfiókot és éttermet helyeztek, míg az
emeleteken bérlakások kaptak helyet. A mozgalmas, aszimmetrikus
homlokzat síkját több, az első emeleten konzolosan kiugró felület töri
meg. A homlokzatokon gazdagon jelennek meg a Zsolnay-gyárból származó,
színes kerámiadíszek, különösen az emeleti ablakokat keretező sávban,
ill. a főpárkányon. Bankról lévén szó, a homlokzaton megjelenik a
funkcióra utaló, elmaradhatatlan méhkas-ábrázolás is. A Korzó felőli
főkapu, ill. a 2. emeleti ablakok növényi ornamentikája kalotaszegi
motívumokat alkalmaz.

A leírás Bede Béla: Magyar szecessziós építészet című munkája felhasználásával készült. Kiadó: Corvina, fotó Bagyinszki Zoltán
Forrás: http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=1768

Baumhorn Lipót a magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. Több évtizedes alkotói tevékenysége nagy részét zsinagógák tervezése és építése tette ki. 1860-ban Kisbéren született.

Baumhornnak azok a legsikerültebb és legkorszerűbb alkotásai, ahol a díszítő elemek kevésbé dominálnak és a sajátos hatást az épület nagy tömegében megjelenő tipikus keleti gyökerű formaelemek adják. A szecesszió határozott konstruktív vonulatának tekinthető a ceglédi, újvidéki, losonci, gyöngyösi és a budapesti Aréna úti zsinagóga.

Az épületegyüttes 1909-ben épült fel. A zsinagóga alaprajza centrális bazilika, négy csegelyen nyugvó kupolával. Jobb és bal oldalánál az iskola és a hitközség épülete található. Maga a zsinagóga számos koncertnek is otthont ad.

Forrás: wikipédia

12►

1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Raichle az Európát meghódító új stílusirányzat – az Art Nouveau világába való kirándulást két földszintes bérház építésével kezdi. E házak homlokzata és belső beosztása arra utal, hogy Raichle jól ismerte az európai városokban virágzó új stílust. Raichle már ezt megelőzően, a gimnázium és az Osztrák-Magyar Bank épülete esetében kifejezésre jutatta a bécsi szecesszió iránti érdeklődését, habár ezek az épületek főként barokk koncepcióról tanúskodnak.

Az elkövetkező években épült még jó néhány új stílusú építmény, első helyen a Raichle-palotával. A palota építésének körülményei máig sem tisztázottak. Ekkora idő távlatából szinte hihetetlennek tűnik, hogy Szabadkán felépülhetett egy ilyen palota, ez pedig főként alkotójának és tulajdonosának, Raichle Ferencnek köszönhető. Raichle-nek nem voltak mecénásai vagy szponzorai, hogy mai szóhasználattal éljünk. Abban az időben Európa-szerte a legjelentősebb építészeti alkotások többsége a patrónusok – nem ritkán az új eszmék iránt fogékonyabb nők – adakozó kezétől függött.

Raichle az egész palotaépítési vállalkozást maga állta. Talán ez volt az egyedüli módja annak, hogy saját belső művészeti törekvéseinek megfelelő épületet tervezzen. Kérdés azonban, hogy akadt volna-e erre más szabadkai vállalkozó. Másrészt lehetséges, hogy Raichle valamilyen módon rá volt kényszerülve erre, mivel első palotatervét elutasították.

A Raichle-palota a magyar szecesszió kivételes alkotását képezi, egyedülálló építményként emelve kb. tíz évvel az első új stílusú brüsszeli építmények felemelése után.

Forrás: wikipédia

A zentai Royal Szálloda 1910-11-ben épült Magyar Ede (1877-1912) szegedi építész tervei alapján, a régi “Magyar király” vendéglő helyén. Főhomlokzata a vajdasági kisváros főterére néz. A múlt század elején modernnek számító, egyemeletes szálloda elektromos világítással, vízvezetékkel, csatornázással és központi fűtéssel rendelkezett. A földszinten kávéház, bálterem, az emeleten szobák helyezkedtek el harmonikus egységben. A vertikális tagoltságú homlokzat, az elegáns manzárdtető, az impozáns belső terek a főtér emblematikus épületévé tették.

A szálloda két nagy felújításon esett át, melynek során sajnos minden alkalommal valamit elvesztett eredeti szépségéből. Az 1967-ben elvégzett első felújítás során kicserélték az egész enteriőrt, eltüntették a belső terek oszlopait, ornamentikáját, a nagy belmagasságokat, megváltoztatták a nyílászárók méreteit. A hotel mellé a keleti oldalon egy teljesen új szárny épült, melynek homlokzata nem követi a főépület architektúráját. A bálteremből már korábban moziterem lett, de szerencsére meghagyták eredeti formájában. A mozit nem régen bezárták, és fennáll a lehetőség, hogy újra visszakerüljön oda, ahová tartozik: a szállodához.

1990-ben az épület tetőszerkezete a tűz martalékává vált. A második felújítás során a tetőtér beépült, és hotelszobák kaptak elhelyezést az új tetőszerkezet alatt, mely az eredetihez képest leegyszerűsítve került visszaállításra. A manzárdtető a jelenlegi rekonstrukció során sem lett helyreállítva.

Forrás: epiteszforum.hu/node/12478 (Vatai István építész )