Kategória Archívum: Délvidék
Palics – Tó, fürdő
Amikor a XX. század elején felújították a Palicsi gyógyfürdőt, az új, pihenésre és szórakozásra szánt épületek tervezőinek az volt az elképzelése, hogy a fürdőhelyre egy díszbejáraton jussanak be a látogatók, egy faragással díszített kapun, amely tulajdonképpen a palicsi Víztorony.
A Bagolyvár az egyik legszebb palicsi épület. Vermes Lajos, Szabadka neves sportmunkása, a Palicsi Olimpiai Játékok kitalálója és megszervezője építtette, mégpedig a célból, hogy itt helyezzék el azokat a sportolókat, akik eljöttek Palicsra vetélkedni.
A valamikori fürdőhelyi társalgó (Kúrszalon), szándékosan úgy lett tervezve, hogy keresztül kelljen haladni rajta, és senki számára ne maradjon közömbös. Valamikor a monumentális bálterméről volt híres, mégis a két tágas, tóra néző terasz képezi ennek a létesítménynek a legjellegzetesebb részét. A felújítás után új tartalommal bővült, korszerű tanácskozási központtá vált.
Az egyik legenda szerint a Palicsi-tó a Pannon-tenger maradványa, egy másik szerint egy Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett, aki ott legeltette nyáját. A tó régen keletkezett forrásvízből, annak ellenére, hogy a vize nagyobbrészt a völgyet feltöltő csapadékokból származik. A víz összegyűlt a környező területekről, kimosva a nátrium kloridot, és ilyen módon a tó vize sós lett.
Már a XVIII. század végén ismeretes volt, hogy a tó vize és iszapja gyógyhatású. A szabadkai orvosok 1837-ben fürdő kiépítését javasolták a tóparton. 1845-ben a Fürdőépület mellett, amely néhány kabinból állt, felépült a Nádas vendéglő is. Ez képezte az alapját a későbbi fürdőhelynek és gyógyfürdőnek.
Telepítése még 1840-ben kezdődött. A park ma 19 hektárnyi területen fekszik, és egyedülálló hangulatát a természeti értékek és az építészeti örökség ötvözetének köszönhetjük.
Forrás: www.palics.hu
Zimony – Szecessziós lakóházak
A városban, Belgrád közvetlen szomszédságában, a legdélibb magyar települések egyik városában viszonylag sok szecessziós épület található a főúton (Glavna u .) és letérve a mellékutakon is. Érdemes sétálgatni és felfedezni az egykori polgári települést.
A Duna partján – Szentendréhez hasonlóan dombos, pincékkel-vendéglőkkel – halsütödékkel tarkított hangulatos városrész alakult ki.
Itt felsétálhatunk a Hunyadi emlékműhöz – ahonnan remek panorámában gyönyörködhetünk.
Bagyinszki Zoltán
Gombosi Duna híd
A Dunán Gombosnál 1910-ben építették a 650 méter hosszú hidat, díszes pillérekkel, hat tartóoszloppal, ez a híd volt a Duna egész hosszán a hetedik. Ezen a hídon folyt a vasúti, a szekér és a teherforgalom is.
Forrás: hhrf.org
Szabadka – Zsinagóga
A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagógát 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját. Építészei Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek voltak, akik az épületet a szecesszió, a magyar szecesszió stílusában álmodták meg. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A századforduló Szabadkáján 3400 izraelita élt, a zsinagóga átadásakor hitközségi elnökük a neves író, dr. Milkó Izidor volt.
A zsinagóga a magyar szecesszió jegyeiben épült. A magasan kiemelt kupola a zsidó egyetemesség szimbóluma, amely a keleti ötvösség gazdagságában kidolgozott lanternával, illetve a hatágú csillaggal zárul. Ez a motívum az Örökkévalóval fennálló és meg nem szűnő kapcsolatot is jelenti. A négy kisebb kupola a világ négy égtájának a kifejezője. A beltér kialakításában többszintű stilizált növényi illetve geometriai díszítőelemeket láthatunk.
Forrás: wikipédia
Feketetó – Kilenclyukú híd
Cs. Simon István, e táj krónikása, egyik írásában említi, hogy Rózsa Sándornak rokonsága volt a faluban és egy látogatás alatt a zsandárok majdnem megszorították, de az Aranka hídjáról a vízbe ugratott és elszökött. Ez a híd, mely ugyanolyan, mint a jóval nagyobb hírű hortobágyi kilenclyukú híd, ma is áll – pár évvel ezelőtt fel is újították.
A mi hidunk közel száz évvel idősebb a hortobágyinál – a szájhagyomány török híd néven (is) emlegeti –, de valójában semmi köze a törökökhöz. Kalapis Zoltán szerint a híd a Szeged-Temesvár postaút megnyitása idején készült; ezzel hidalták át az Aranka szittyós-lápos árterületét.
Forrás: vmmi.org
Újvidék főtere
Újvidék város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa. Manapság Szerbia második legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben helyezkedik el. A Vajdaság lakosságának kb. 10%-a él itt. Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal szemben.
Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a neogótikus katolikus templom is.
Forrás: wikipédia
Szabadka – Városháza
Szabadka legreprezentatívabb épülete a méreteinél fogva akár parlamentnek is beillő, szecessziós városháza, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján Nagy Ferenc és Kladek Lukács vállalkozók helybeli cége épített fel mindössze két év alatt (1908-1910).
Forrás: wikipédia