A városban, Belgrád közvetlen szomszédságában, a legdélibb magyar települések egyik városában viszonylag sok szecessziós épület található a főúton (Glavna u .) és letérve a mellékutakon is. Érdemes sétálgatni és felfedezni az egykori polgári települést.
A Duna partján – Szentendréhez hasonlóan dombos, pincékkel-vendéglőkkel – halsütödékkel tarkított hangulatos városrész alakult ki.
Itt felsétálhatunk a Hunyadi emlékműhöz – ahonnan remek panorámában gyönyörködhetünk.
Bagyinszki Zoltán
A Dunán Gombosnál 1910-ben építették a 650 méter hosszú hidat, díszes pillérekkel, hat tartóoszloppal, ez a híd volt a Duna egész hosszán a hetedik. Ezen a hídon folyt a vasúti, a szekér és a teherforgalom is.
Forrás: hhrf.org
A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagógát 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját. Építészei Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek voltak, akik az épületet a szecesszió, a magyar szecesszió stílusában álmodták meg. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A századforduló Szabadkáján 3400 izraelita élt, a zsinagóga átadásakor hitközségi elnökük a neves író, dr. Milkó Izidor volt.
A zsinagóga a magyar szecesszió jegyeiben épült. A magasan kiemelt kupola a zsidó egyetemesség szimbóluma, amely a keleti ötvösség gazdagságában kidolgozott lanternával, illetve a hatágú csillaggal zárul. Ez a motívum az Örökkévalóval fennálló és meg nem szűnő kapcsolatot is jelenti. A négy kisebb kupola a világ négy égtájának a kifejezője. A beltér kialakításában többszintű stilizált növényi illetve geometriai díszítőelemeket láthatunk.
Forrás: wikipédia
Cs. Simon István, e táj krónikása, egyik írásában említi, hogy Rózsa Sándornak rokonsága volt a faluban és egy látogatás alatt a zsandárok majdnem megszorították, de az Aranka hídjáról a vízbe ugratott és elszökött. Ez a híd, mely ugyanolyan, mint a jóval nagyobb hírű hortobágyi kilenclyukú híd, ma is áll – pár évvel ezelőtt fel is újították.
A mi hidunk közel száz évvel idősebb a hortobágyinál – a szájhagyomány török híd néven (is) emlegeti –, de valójában semmi köze a törökökhöz. Kalapis Zoltán szerint a híd a Szeged-Temesvár postaút megnyitása idején készült; ezzel hidalták át az Aranka szittyós-lápos árterületét.
Forrás: vmmi.org
Újvidék város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa. Manapság Szerbia második legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben helyezkedik el. A Vajdaság lakosságának kb. 10%-a él itt. Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal szemben.
Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a neogótikus katolikus templom is.
Forrás: wikipédia
Forrás: wikipédia
Fotó: Kalapáti Zoltán Temerinből
Megemlékezés a tömegsírnál
Kedden, mindenszentek napján délután igen nagyszámú részvevő jelenlétében a nagytemetőben levő tömegsírnál huszonkettedszer emlékeztek a második világháború utáni magyarellenes megtorlások áldozataira.
A temerini köztestületek, a magyar pártok és civil szervezetek megemlékezésének és koszorúzásának keretében Szungyi László esperes atya felszentelte a hat márványtáblát, amelybe az áldozatok nevét vésték. (tovább…)
A (Doroszlói) Szentkút: a délvidéki római katolikus hívek által látogatott Mária-kegyhely Doroszló faluban (Szerbiában, Vajdaságban).
A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található. A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna (korábban Mosztonga) között terül el.
A kegyhely középkori elnevezése Bajkút volt. A török hódoltság idején elnevezése ismeretlen. Doroszló újratelepítése és az első csodás gyógyulás után jelentősége megnövekszik és a délvidéki tájakon Szentkút néven válik ismertté. (tovább…)
