Kategória Archívum: A nagyvilágról

12►

A Hüttelbergstrasse 26 szám alatt található házat Otto Wagner, a híres szecessziós építész (1841–1918) magának és családjának építette 1888-ban, a kor szokása szerint, nyári lak funkciót szánva az épületnek. 1895-től már egész évben itt élt, majd, miután gyerekei kirepültek, és túl nagy lett számára a villa, 1911-ben eladta a varieté-tulajdonos Ben Tiebernek. Wagner megszerezte a szomszédos telket, ahol egy egyszerűbb, kisebb házat épített magának.

Évtizedekkel később a már szinte feledésbe ment épületet jelképes, egy schillinges vételárért kapta meg a várostól a festő-grafikus-építész Ernst Fuchs, hogy újítsa fel, őrizze meg az utókornak a szecesszió e ragyogó emlékét.

A villa ma már nem lakóház, bár sokáig itt volt Fuchs műterme is. Privát múzeumként 1988-ban nyitotta meg kapuit az Ernst Fuchs-villa, akkor, amikor százéves volt. Fuchs, aki 1930-ban született Bécsben, ma Monte Carlóban él.

Ernst Fuchs alapítója és prominens tagja a fantasztikus realizmus bécsi iskolájának. Munkáiból itt található a világon fellelhető legnagyobb gyűjtemény. Világa áthatja az egész házat, a kifejezetten ide készített, nagyméretű képektől, figuráktól és objektektől az általa tervezett bútordarabokon és dekorációs anyagokon át a teraszon álló Eszter királynő bronz alakjáig.

http://www.alon.hu/szecesszios-tobzodas-es-sotet-mult-becs-peremen – részlet

12►

Az 1960-as évektől kezdve a Leopold negyedet – ahol hagyományosan lakóépületek álltak – alakították át fokozatosan Európai Negyeddé, amely Brüsszel történelmi központjának dél-keleti oldalán helyezkedik el. A legtöbb EU-s épület a Schumann tér környékén található kevesebb mint egy négyzetkilométeres területen. A térség tömegközlekedés szempontjából a Arts-Loi, a Trône és a Schumann metróállomások mentén fekszik a Royal Park, a Jubilee Park és a Leopold Park vonzáskörzetében. A számtalan irodaépület közül három komplexum emelkedik ki: az Európai Bizottság a Berlaymont épületben székel, az Európai Unió Tanácsa az ún. Justus Lipsius épületben kapott otthont, míg a Parlament az Espace Léopoldban ülésezik. Május 9-én egyébként Európa Napján a civilek is megtekinthetik az intézményeket belülről.
2007-ben az Unió Brüsszel vezetésével karöltve felvázolt egy jövőbeli bővítési tervet, amely a kerület újjászervezését is magában foglalná. Ennek keretében közel 220 ezer négyzetméternyi új irodaházat építenének, miközben a meglévő területet is hatékonyabbá tennék, vagyis a kisebb házak helyére kevesebb, de nagyobb ingatlanokat húznának fel. 2009-ben pedig a Rue de la Loi átalakítására kiírt pályázatot a francia Christian de Portzamparc építész vezette nemzetközi csapat nyerte meg. A cél az, hogy a terület sokkal „jellegzetesebb” és „emberibb” megjelenést kapjon. A Rue de la Loi a város egyik legforgalmasabb főútvonala, ami egy hatalmas csatornát képez Brüsszel központja és az autópálya-rendszer között. A tervek alapján az út forgalmát csökkentenék, villamos vezetne a belga főváros központjába. Az egyik oldalon magas épületek állnának, amelyek közül három toronyépület mintegy ikonikus épületként tőrne az ég felé, sőt, egy közülük Brüsszel legmagasabb épülete lenne. Mindemellett, mivel az ingatlanárak alaposan megszaladtak az Európai negyedben, az Unió Brüsszel két másik pontján is fejlesztéseket tervez, hogy az egészségesebb decentralizáció irányába lépjen. Az építkezések tehát szakadatlanul folynak, mint az egy igazi birodalomra jellemző.

A teljes cikk: http://realista.hu/news/details/127548

12►

A sörök háromemeletes fellegvára Brüsszelben

A Delirium Café, Brüsszel világhíres és Guinness-rekorder kocsmája (jobb szó híján) újraértelmezi a sörivást sörfogyasztássá, az alkoholizálást pedig művészetté. Körülbelül kétszáz négyzetméter áll a sörrajongók rendelkezésére, hogy kikérjék kedvencüket vagy kipróbáljanak valami újat. A szívszorítóan jó minőséghez pedig belga pénztárcához mérve meglepően normális árlista párosul – kocsmaveteránok és sörbajnokok igazi kihívása Brüsszel szívében.
Kis utcából nyíló sikátor alig észrevehető sarkán nyikorog a rózsaszín elefántos cégér. Végeláthatatlan, U alakú pultsoron sorakoznak szorosan egymás mellett a különböző matricákkal ellátott sörcsapok. A hely hangos és zsúfolt, semmi pucc vagy elegancia. A falakat és plafonokat különböző poszterek és megszámlálhatatlanul sok felragasztott söröstálca és kupak takarja, színes összevisszaságban. A régen kezelt faasztalok kicsik és kényelmesen körbeülhetők.
A kínálat mindent hoz: hatvan ország különböző söreit, kétszáz félét csapon, még kétezret üvegben. Az árak általában négy és tizenöt euró között mozognak, a legtöbb sör hét euró, ami nyugat-európai szemmel nézve valóban nem sok. A kiszolgálás követi a megszeghetetlen belga hagyományt: minden sört a márka saját poharában szolgálnak fel.
Bizonyos poharakért kauciót kell letenni a bárban, az egyliteres csizmás élvezetért például húsz eurót (a félliteres tizenöt euró). A sörválasztékot lehetetlen lenne felsorolni, ugyanis minden van itt: barna, világos, sötét, sötétebb, középbarna, szőke, halványszőke, fehér, enyhébb(nek tűnik, de erős), közepes, erős, nagyon erős, több maláta, kevesebb komló vagy fordítva, gyümölcsös, alsó, spontán és felsőerjesztésű…

A hely 2004. január 8-án Guinness-rekordot nyert a maga 2004 féle sörével, de azóta még bővült a készlet. Nevét az egyik legízletesebb belga sörről, a 8,5%-os Delirium Tremensről kapta, ami szintén díjat nyert: 2008-ban a világ legjobb sörévé választották. A beton és kerámia felületét ötvöző üvegen látható a kocsma cégérén is pózoló rózsaszín elefánt, amit állítólag a delirium tremens-rohamkor fellépő hallucinációk inspiráltak.
Minden este három emeleten zajlik a tömeges ivászat, a Delirium Tremens is hajnal négyig nyitva áll, a világ minden tájáról jött sörfogyasztók nagy örömére.

http://player.hu – Tillinger Zsófia írása – részletek

12►

Sör érkezik az első vágányra!

A csehekre mindig is jellemző volt egyfajta bűbájos, kedélyes humor (gondoljunk csak Jiří Menzel filmjeire), na meg természetesen a sör végtelen szeretete. Ha mindez még egy kis vasútmániával is társul, megszületik a Výtopna!
Három éttermet üzemeltet a cég Csehország területén, egyet Prágában, a gyönyörű Vencel-téren a Palác Fenix üzletházban, továbbá egyet-egyet Brünnben és Orlovában. A hely különlegessége, hogy az italrendeléseket vasúti szerelvények hozzák ki az asztalhoz. Láthatunk gőzösöket, dízeleket – köztük a Krauss-Maffei legendás V200-asát, és a villanymozdony-választékra sem lehet panasz. Amikor épp kevés a rendelés (van ilyen?), egy Coca-Cola feliratú szerelvény rója a köröket. Minden mozdony hangdekóderrel szerelt és mindegyiknek van saját cseh neve, amely az oldalán van feltüntetve. Szintén minden mozdonyban van mozdonyvezető figura, a pálya is teljesen valósághű, a jelzőkarok is működnek, egyetlen hiányosság a felsővezeték. A váltók állítása, az egész rendszer irányítása és a rendelésleadás természetesen számítógépes vezérléssel történik. Mit lehet zárszóként mondani? Kedves egészségünkre!

http://iho.hu

II. Rákóczi Ferenc, prágai emléktáblája a cseh főváros “budai oldalán”, a Hradzsin alatt áll.
Annak az egykori jezsuita rendháznak az épületén, amely 1690-1692 között szálláshelye volt, a Prágában tanuló II. Rákóczi Ferencnek (1676-1735).
A nemes ifjú azt követően került a Moldva-parti fővárosba, hogy a bécsi udvar elszakította családjától. Előzőleg Munkács várában élt édesanyja, Zrínyi Ilona mellett, megtapasztalva a hároméves császári ostrom minden keservét.

A Habsburgok a jezsuita atyáktól azt várták, hogy előkelő diákjukat idegenítsék el nemzetétől. Gyámja, Kollonich Lipót érsek pedig azt remélte, hogy Magyarország egyik legnagyobb birtokának örököse a szerzetesi hivatást választja. A történelem azonban rájuk cáfolt: a prágai Károly-egyetemet látogató magyarok leghíresebbikéből a kuruc szabadságharc vezére, az ország fejedelme lett.

Emlékét kétnyelvű bronztábla őrzi az egykori lakhely, a Malostranské tér 25. számú ház falán. Az 1×1,5 méteres táblát 1985 áprilisában avatták fel a két főváros vezető képviselői, számos érdeklődő és a Prágában tanuló magyar egyetemisták jelenlétében. Már akkor felfedezték a sajnálatos tévedést: Rákóczi nem a táblán feltüntetett évben, hanem egy esztendővel később született. A térnek e pontja azóta is kedvelt találkozóhelye diákjainknak, a cseh főváros magyar vendégei pedig immár hagyományosan itt helyezik el virágjaikat, koszorúikat.

| www.pragaclub.hu | www.pragaclub.com | www.hellopraga.hu |

12►

Alfons Maria Mucha (Ivančice, 1860. július 24. – 1939. július 14.) cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít.

Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. Művészetében a dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze: A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok, Napszakok. Eszmeileg 19. századi történelmi festészethez kötődik legnagyobb szabású ciklusa, a Szláv eposz, amely hatalmas olaj-tempera vegyes technikájú, vászonra festett képekből áll, stílusát tekintve azonban a szimbolizmussal rokon.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hotel Evropát vagy ahogyan sokan ismerik Grand Hotel Sroubeket István főherceg építette 1889-ben.

Nem sokkal az elkészülte után 1903 és 1905 között a kor két híres építésze Bedřich Bendelmayer és Alois Dryák szecessziós stílusban újjáépítették, így a szálloda azóta is ennek a két híres építésznek a kézjegyét viseli magán.
A belső terek kialakítása, dekorálása is e kor hangulatát idézi.
A Hotel Evropa több mint 100 éves fennállásával az egyik legértékesebb építészeti műemlék. Az egyedi belsőépítészeti kialakítások miatt a film világ is felfigyelt rá, így ne lepődjenek meg ha például a hotel kávézója sokaknak ismerős lesz, hiszen a híres “Mission Imposible” egyes jeleneteit is itt forgatták.

A hotel Prága szívében, közvetlen a Vencel-téren helyezkedik el. Így tökéletes kiindulópont a város felfedezésére,
hiszen rengeteg kulturális látnivaló csupán néhány perces sétával elérhető.

A szálloda közvetlen közelében számtalan söröző és étterem várja a kedves vendégeket, ahol megkóstolhatjuk a
híres cseh sört, vagy kipróbálhatjuk a helyi konyha remekeit.

http://www.szallasoutlet.hu

A Spanyolországban megjelenő európai művészeti folyóiratban már 2. alkalommal közölnek fotókat Bagyinszki Zoltán munkáiból.
A Lechner évfordulóhoz kapcsolódó remek cikk  Brunner Attila tollából olvasható !
A fotók száma ebben a Lechner Ödönt is bemutató számban: 10 db. Bzolitól.
A teljes  ismertető magyar nyelven is olvasható: (írta : Bunner Attila)

Lechnerszoveg
[google-map-v3 shortcodeid=”77d9d62c” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Barcelona{}textiles.png{}Barcelona” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A pompázatos barokk kastély ma Ausztria egyik legjelentősebb művészeti gyűjteményének számít, amely az osztrák művészet remekeit mutatja be a középkortól a jelenkorig.
A csodás épületegyüttes Savoyai Jenő herceg halála után Mária Terézia tulajdonába került, aki a császár galériát helyezte el benne. A XIX. század végén a trónörökös, Ferenc Ferdinánd lakhelyeként szolgált az épület. Az ellene elkövetett merénylet után tört ki az első világháború. 1919 óta az Osztrák Képtár található a Belvedere-ben.

A Felső-Belvedere az osztrák művészet legjelentősebb alkotásait mutatja be a középkortól a barokkon át egészen a jelenkorig. A világ legnagyobb Gustav Klimt-festménygyűjteménye, valamint Egon Schiele és Oskar Kokoschka mesterművei mellett a francia impresszionizmus és a bécsi biedermeier kiemelkedő alkotásai is helyet kaptak. A képtárban így nemzetközi összehasonlításokra is lehetőség nyílik. Az állandó kiállítás fénypontja a Felső-Belvedere Képtárban Klimt „Csók” és „Judith” című alkotása.
Az Alsó-Belvedere-ben és az Orangerie-ben (Narancsház) Savoyai Jenő herceg lakószobáinak és dísztermeinek pompája nyűgözi le a látogatókat, például a Groteszk teremben, a Márványgalériában vagy az Arany szobában. Az Alsó-Belvedere és az Orangerie kiállítótermeiben impozáns időszaki kiállítások tekinthetőek meg.

Az Augarten Contemporary, a Belvedere 2. kerületi kirendeltsége kortárs kiállításoknak ad otthont.

http://www.austria.info
[google-map-v3 shortcodeid=”44a2f6fa” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Prinz Eugen-Straße 27 1030 Wien{}palace-2.png{}Prinz Eugen-Straße 27 1030 Wien” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]