bzadmin archívuma
Temesvár – Milleniumi templom
Ez Temesvár legnagyobb római katolikus temploma. 1896-1901 között építették, a magyarok e vidéki letelepedésének 1000 éves évfordulója tiszteletére. Ez a gyárnegyedi parókia második római katolikus temploma. Az első régebbi, 1726 körül épült a sörgyár közelében. Az új templom felavatásával egyidőben, a régit átadták a görög katolikus egyháznak, mert abban az időben híveik számára nem tudtak egy megfelelő templomot biztosítani. A hatalmas millenniumi templom neo-román és neo-gótikus stílusban épült Ybl Lajos tervei alapján. Tornyai 65 m magasak, a központi kupola 45 m, a legnagyobb harang 2 420 kg, orgonáját pedig Leopold Wegenstein temesvári mester készítette. A templom befogadó képessége 3000 lélek.
https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Catedrala_Millennium_m.htm
Krakkó – Magyar–Lengyel Barátság Napja. Tisztelet a két nép történelmi barátságának.
Krakkó – teljes nevén: Krakkó királyi főváros – Kis-Lengyelország székhelye. Az ország harmadik legnépesebb városa (2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km2.
A Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.
A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.
Krakkó történelmi központja, az Óváros, Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A 13. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma. A város izgalmas történetének további bizonyítékai a 14. századi erődítések maradványai, Kazimierz, déli részén a régi zsinagógával, a Jagelló Egyetem és a gótikus waweli székesegyház, a lengyel királyok nyughelye.
Az Óváros kialakulása Szemérmes Boleszláv fejedelem uralkodása idejére tehető. Krakkó 1257-ben megkapta a magdeburgi városjogokat, és ekkor alakult ki mai Óváros városszerkezete. A sakktáblaszerű beépítettség abban a korban, amikor a legtöbb városra a szűk, kacskaringós utcák voltak a jellemzőek, a legkorszerűbbnek számított. Krakkó virágkora Nagy Kázmér uralkodása alatt kezdődött, amikor a kereskedővárosnak már 10 000 lakosa volt, és tetőpontját a Jagelló-ház uralkodása alatt érte el. A virágkor végét a Wasa-dinasztia uralomra jutása jelentette, s a város elvesztette központi pozícióját. A tűzvészek, a járványok tovább gyengítették a helyzetét, sőt a nemzetközi kereskedelmi útvonalak eltolódása a kereskedelmet is megrendítette.
Krakkó főterének észak-keleti sarkában található a Mária-templom, ami a város főtemploma. Lengyelül teljes nevének jelentése: Legszentségesebb Szűz Mária mennybemenetelének temploma. Az 1290-ben kezdett építkezés több mint száz évig tartott. Ennek eredménye, hogy a háromhajós székesegyház egyszerre hordozza magán a gótika és a reneszánsz stílusjegyeit. Kívülről legfeltűnőbb jellegzetessége az épületnek, hogy tornyai eltérő magasak. Az alacsonyabb 69 m magas és harangtoronyként funkcionál. A magasabb 81 méter magas és őrtoronyként használták korábban. A legenda szerint a tornyok azért eltérő magasságúak, mert két testvérpár építette őket, akik egymással versengtek, hogy ki tud magasabb tornyot építeni. A versengésük gyilkosságba torkollott, amikor egyikőjük leszúrta bátyját egy tőrrel, hogy ne tudjon magasabb tornyot építeni. A legenda szerint a gyilkos tőr a Posztócsarnok bejáratánál van kifüggesztve. A gyilkosság után az életben maradt testvért szörnyű lelkiismeret-furdalás gyötörte, így végzett magával is. Később az alacsonyabb tornyot is befejezték a királyi udvar támogatásával.
Forrás: wikipédia
Bereck – Gábor Áron szülőháza és emlékműve – 2021. Március 15.
Berecken született Gábor Áron az ágyúöntő, 48-as szabadsághős és a háromszéki önvédelmi harc jeles tüzér őrnagya, 1814. november 21-én. Egykori szülőháza helyén álló házat emléktábla jelzi (103 szám), 1992-ben felavatott egész alakos szobra pedig a római katolikus templom közelében áll. E templom harangot nem öntötték ágyúvá 1848-49-ben, egy másik berecki harangot azonban igen.
(forrás: http://www.utazzerdelybe.hu )
Budapest, Gyula – 2021. Március 15-e tiszteletére!
Budapest, Gyula – 2021. Március 15-e tiszteletére!
Két emblematikus helyszíne- személyisége az 1848-as Magyar Forradalomnak.
Budapest, Nemzeti Múzeum és Gyula, Petőfi tér- a forradalmár költőnk Petőfi Sándor koszorúkkal szépen keretezett szobrával. Emlékezünk, koszorúzunk!
Fotó: Bagyinszki Zoltán és Rusznyák Csaba
Bagyinszki Zoltán
Budapest legmagasabb épülete, már 100 m felett – MOL torony
A Foster + Partners által tervezett irodaház lesz a MOL cégcsoport új székháza. A torony 28 emeletes, legmagasabb ember által igénybevehető része 120 méter magasságban lesz, erre fog ráépülni az épület teteje az antennákkal és egyéb műszaki részekkel együtt.
Így a torony körülbelül 143 méterrel a föld felett fogja súrolni az eget, ezzel Magyarország legmagasabb épülete lesz, habár a világon még nem számít hivatalosan felhőkarcolónak, csak az az épület, ami eléri a minimális 150 méteres magasságot, a tornyot legfeljebb mini-felhőkarcolónak lehet majd nevezni világ- és Európaszinten.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeged – Új Zsinagóga és az Izraelita bérház
A szegedi Új zsinagóga 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. 2017-ben 950 millió forintból felújították. Szeged város egyik legfontosabb műemléke, kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen komoly- és könnyűzenei koncerteket is tartanak benne.
A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900 és 1902 között épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag acélból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel (1854–1944) főrabbinak. A tervező Baumhorn Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.
A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak. A nagy szabad építési telek lehetőséget nyújtott a tervezőnek arra, hogy a templomot szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek állítsa be.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ó-Kígyós menti tocsogós réten.
Tegnap remek időnek tűnt, de irtózatosan hideg volt – jó fényekkel persze, fotóscsalogató időben indultam madarakat (vetési lúd és kis lilik rajok) fotózni.
Sajnos még mindig csak jó 400 mm –es objektívvel. Felkészültem , gondoltam mozgás, jó levegő , D vitamin és jó képek is jöhetnek.
Első megálló a kígyósi puszta volt, a tocsogós rét. Már messziről láttam a sűrű barna foltot az út menti övezetben.
Kiszálltam a kocsiból, lassan lehajolva elindultam a kézi állványommal – egylábú a madárkolónia felé, ahol irdatlan sok madár tolongott a sekély belvíz által keletkezett időszaki tóban.
No gondoltam ez az én időm lesz. Közelebb merészkedtem óvatosan, de nem takarásban, sajnos elrepültek, csak ezt a pár képet szinte 1 percen belül készíthettem.
Ez is a lőtávon kívüli lehetőség volt . Azonban jó repülős tömegképek sikerültek. Hihetetlen nagy rajban nyüzsögtek előttem – egy Drón jó lett volna, az egy másik történet lehetne.
Nem panaszkodunk ezt sikerült ott megoldani. A remény megvolt mert indultam tovább Kardoskútra a Fehér – tóhoz. Kár volt, mert ott csak remek felhőkkel és néhány magányos kócsaggal találkoztam.
Majd legközelebb ….. folyt köv.
Bagyinszki Zoltán
