A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca-patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát. Középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút is.
Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A faluhoz tartozó Tótipusztán 1871-ben egyedi és kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak. A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik. A honfoglalást megelőzően avarok lakták. A falu a szlávoktól kapta nevének első formáját – „Uzra”. Első írásos említése 1009-ből származik, a pécsi püspöki alapítólevélből. Ozorát, az egykori jobbágyfalut az Ozorai nemesi família birtokolta, akik a XIV. század végére férfiágon kihaltak. A birtokot Luxemburgi Zsigmond király engedélyével Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg, aki 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz, aki kezdetben kereskedőként került Magyarországra, majd Zsigmond király szolgálatába állt. A kiváló katonát a király 1404-ben kinevezte temesi ispánná, így rá hárult, a gyakran betörő törökkel szemben a déli határvonal védelme. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett, és ő felügyelte az arany- és sóbányákat is. 1416-ban engedélyt kapott erősség építésére. A lovag, akit a magyarok Ozorai Pipóként emlegettek, szülővárosából hívott építészeket, kőfaragó mestereket és főúri pompával rendelkező várkastélyt építtetett. Halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett a várkastély birtokosa, aki tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. 1491-ben Habsburg Miksa zsoldosai vették be a várat, 1537-ben Török Bálint fosztotta ki az épületet, 1545-ben a budai pasa csapatai támadták meg, majd birtokolták 140 évig. 1686-ban a Habsburg katonaság foglalta el, később az Eszterházyak birtokaihoz tartozott. A volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor. Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét (Ozorai ütközet) Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr- csapatai előtt letette a fegyvert. 1905-ben aratósztrájk színhelye. 1994-ben a „Virágos városok és falvak” versenyén Ozora a „falu” kategóriában első helyezést ért el. 1995-ben Európa-díjat kapott. 2003-tól egyhetes képzőművész tábor működik, és a művészek által a falunak adott grafikák, festmények az intézményeket díszítik.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából