Az ásatás során a palánkrendszer nyomaira és egyéb tárgyi leletekre is bukkantak a régészek.
Értékes információk és tárgyi leletek kerültek felszínre a gyulai vár külső védrendszerének régészeti feltárásán. Az ásatások során a kutatók, egyebek mellett rábukkantak a palánkrendszer harmadik bástyájának pontos helyére, de sikerült információkat gyűjteniük a külső várvonal két építési periódusáról is. A kutató árkokat április 3-án a nagyközönség is megtekinthette, ahol Liska András, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum régésze számolt be az eredményekről.
A Gyulai Hírlapnak a régész elmondta, a napjainkban is látogatható téglavár csupán a szíve volt az eredeti gyulai várnak, hiszen a középkorban ezt egy nagy kiterjedésű, több védvonalas, földből és fából készült erődítési rendszer vette körül.
– Ez a rendszer a Fehér-Körös egy természetes félszigetére épült, a téglavár pedig a terület észak-keleti peremén helyezkedett el. Írásos forrásaink szerint a palánkot az 1530-as években kezdték építeni a természetes folyókanyarulat mentén, és közvetlenül a török ostrom előtt már teljes egészében elkészült. A kutatás célja az volt, hogy kiássuk a védelmi vonal testének egy szeletét, illetve információt gyűjtsünk a várárok kiterjedéséről és mélységről is – tájékoztatta lapunkat Liska András.
GYULAI HÍRLAP • Fekete Cintia – részlet
http://www.gyulaihirlap.hu/106215-a-harmadik-bastya-helyet-is-megtalaltak-a-gyulai-k