Magyarország legnagyobb régészeti parkja az ókori római Gorsium maradványait mutatja be. Az eredeti formában rekonstruált maradványok jól áttekinthető képet adnak az ókori város életéről és történetéről.
A II-IV. században virágkorát élő római város, Gorsium romjai Tác község határában kerültek napvilágra. 1958 óta a Fitz Jenő vezette folyamatos ásatások során a városközpont java részét sikerült feltárni.
Gorsium – Herculia már ma is a legnagyobb régészeti park a Kárpát-medencében. A további ásatások révén (a település a hozzátartozó külső negyedekkel, temetőkkel beépítetlen közterületen fekszik), az egész város feltárásával és bemutatásával egy magyarországi Pompejit fog a látogatók elé tárni.A múzeum kerekes székkel közlekedők számára részben akadálymentesített.
Feltárás és Floralia
A feltárt területet – ahol hatalmas helytartói palotát, oszlopokkal tagolt üzletsort, ókeresztény bazilikákat, freskókkal díszített épületeket, a tartományi császárkultusz és tartománygyűlés reprezentatív csarnokait és szentélyeit láthatjuk – őrtornyokkal tagolt városfalak vették körül. A jelentékeny épületek mellett közfürdőt és vízvezetéket, kövezett utcákat és tereket is rekonstruáltak.
Az ásatások a szentkerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folynak. A szentkerület egy része, és a fölötte kialakult IV. századi városközpont mellett feltárták a Sárvíz mellett fekvő kikötőt, a déli városrész néhány épületét és egy temetőt, amelyben 380 és 430 között temetkeztek.
A népvándorlás korában is fontos hely volt az egykori Gorsium, erről tanúskodnak a feltárt germán és avar temetők. A leletek közül külön említést érdemel Septimius Severus császár üdvözlő felirata 202-ből és a számos kis bronzplasztika három értékes Venus-szoborral.
A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavaszi szezonnyitáskor – az antik Floralia ünnepén, április 28., május 3. között – ünnepi játékokat, a nyár folyamán a Ludi Romani – Gorsiumi Nyári Játékok alkalmával színházi előadásokat tartanak.
Gorsium története
A Sárvíz menti homokos síkság kétezer év kultúráját őrizte meg számunkra. A kelta őslakosságú Gorsium város nevét egy III. századi útleírásból, az Itinerarium Antoniniből ismerjük. Gorsium elődje az 500 lovasból álló római katonai tábor volt, amelyet Kr. u. 46-47 között hoztak létre. Miután Traianus császár 106-ban győzelmesen fejezte be a dákok ellen folytatott háborúkat, a Pannónia központjában, fontos kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében fekvő Gorsium a császárkultusz és a tartománygyűlés székhelye lett. A város fejlődése Hadrianus császár uralkodása idején teljesedett ki.
A népek háborújában a virágzó település kétszer pusztult el, és kétszer kelt új életre. Első újjáépítése a markomann háborúk után, Septimus Severus császár segítségével történt 202 körül. A szarmaták pusztító háborúja (260) után Diocletianus császár helytartói székhellyé tette. A nevét ekkor Herculiára változtatták. A fellendülés a 370-es évekig tartott. Ezután a katonai építkezések megszűntek, egyre több földművelő barbár telepedett a környékre, gyakoribbá váltak a hun portyázások. A lakosság védettebb helyekre költözött. A város még folytatta küzdelmét a fennmaradásért, mégis lassanként elnéptelenedett.
Germánok, longobárdok, avarok váltották egymást a tájon. Gorsium-Herculia történetét ezután a népvándorlás korának viharai határozták meg, de lakott hely maradt a honfoglaló magyarok korában is, erről a török időkben elenyészett, Föveny néven emlegetett középkori magyar település nyomai tanúskodnak.
http://vendegvaro.utazom.com