„… Erkel Ferenc oly feladat megoldásának szentelte életét, amely genieknek sem sikerülhet egy csapásra. Új stílt teremteni az operának, nem egy embernek, csak hosszú időszaknak, sokak törekvésének lehet munkája. Erkel Ferenc e téren ma is egyedül áll. Alig, hogy előzői voltak s utódok eddig nem támadtak. Ilyenkor a méltányosság: kötelesség…. Erkel félig-meddig a komikus, félig-meddig a heroikus opera stílusát követte, s nem feledte el a stílusnak a magyar szabást megadni. A magyar ritmus minduntalan fel-felüti magát, néha mintha magyar népdalt hallanánk; de nem hagyhatjuk emlitetlenül, hogy a tempó s az ütemek egyformasága bizonyos egyhangúságot szül… a Névtelen hősök hosszabbra nyúlik, mint akár egy Wagner-opera.” (Péterfy Jenő az Egyetértés lap hasábjain)