Brüsszel (Belgium)

A nagyvilágról

Brüsszel (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Stad Brussel) város Belgium és Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye. A várost nem szabad összekeverni a Brüsszel Fővárosi Régióval, amely Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít, és amelynek Brüsszel városa csak egy része.

A város neve eredetileg Bruocsella volt, ami később Broekzele lett (Broeklanden aan de Zenne, vagyis szó szerinti fordításban „település a mocsárban”).

A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. A középkorban (a 7. századtól) a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt.

Látnivalók

Az Atomium emlékmű a brüsszeli Heysel parkban. A kilenc gömbből álló építmény acélból készült és a vas tércentrált köbös kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. (Érzékeltetésképpen, ez nagyjából akkora lépték, mintha egy 0,1 mm-es porszemcsét Föld méretűre növelnénk.) Ez a látványos épület az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült el, és annak egyik fő attrakciója volt. 1956 márciusában André Waterkeyn tervei alapján kezdték meg az építését, és eredetileg csak a kiállítás fél éves időtartamára szánták. Az expo ideje alatt azonban akkora népszerűségre tett szert, hogy a város vezetése a véglegesítése mellett döntött.

A Grand-Place (franciául) vagy Grote Markt (hollandul) a belgiumi Brüsszel városának főtere. A főtéren található a városháza épülete, amelyet a céhek épületei vesznek körbe, mint például a Broodhuis (holland, franciául: Maison du Roi), a kenyérsütők céhének épülete, ma a városi múzeum. A tér, Brüsszel egyik legfontosabb turisztikai látnivalója, az óváros középpontja, 1998 óta az UNESCO világörökségének része.

A Manneken Pis (a holland nyelv brabanti nyelvjárásában pisilő emberke, kiejtése kb. maneken pisz Manneken Pis) Brüsszel egyik jelképe, egy kis bronz szökőkút-szobor, amely egy, a kút medencéjébe vizelő kisfiút ábrázol. Az 58 cm magas szobor a Stoofstraat (rue de l”Etuve) és az Eikstraat sarkán, a főtérhez közel található. Hasonló szobrok más belga városokban, Geraardsbergenben, Hasseltben és Gentben is vannak, valamint az észak-franciaországi Broxeele faluban, amelynek neve azonos eredetű Brüsszelével. Folyamatos vita tárgya, hogy melyik Manneken Pis a régebbi – a brüsszeli vagy a geraardsbergeni. A szobrot több legenda övezi, közülük a leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett (most Neder-over-Heembeek). A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát. Bizonyos alkalmakkor a szobrot jelmezbe öltöztetik, természetesen úgy, hogy mindennapi feladatát elvégezhesse. Először 1698. május 1-jén II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Spanyol Németalföld kormányzója öltöztette fel egy brüsszeli céh ünnepélye alkalmából. Ruhatára, amelyet a főtéren található városi múzeum őriz, ma már több mint hétszáz különböző öltözéket tartalmaz, köztük futballmezeket, egyenruhákat, de akadnak tréfás darabok, például Elvis Presley és Miki egér jelmez is. Kabátja 25, nadrágja 26 centi hosszú. A Manneken Pisnek hivatalos öltöztetője is van, a brüsszeli Jacques Stroobants, akinek a felesége már vagy kétszáz ruhát készített a szobornak. Amíg hazánk tölti be az Európai Unió elnöki posztját, havonta más magyaros népviseletbe bújtatják. Jelenleg piros huszár-egyenruha van rajta, februárban matyó öltözéket fog viselni. A ruhákat előre meghatározott „menetrend” szerint cserélik, amelyet a Manneken Pis barátai nevű nonprofit szervezet állít össze. Az öltöztetési ceremóniát gyakran rézfúvós zenekar kíséri. Amikor az öltöztetés befejeztével újraindítják a fiút, előfordul, hogy a nagy nyomás miatt a vízsugár messzebbre visz és a közel állókat lespricceli, a közönség általános derültségére.

Az 1951-ben alakult Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) intézményeinek az alapító országok megegyezése szerint Brüsszelben lett volna a székhelyük. Azonban az akkori belga miniszterelnök (Joseph Pholien) a vallóniai iparvárost, Liege-t javasolta. A kialkudott kompromisszum értelmében az intézmények székhelye Luxembourgba került volna, itt azonban nem volt az összes képviselő befogadására alkalmas ülésterem, ezért a ESZAK parlamenti közgyűlésének székhelye az Európa Tanács strasbourgi ülésterme lett, míg az ügyvivő testületek Brüsszelben dolgoztak.

1957-ben a három európai intézmény összevonásával és a római szerződés aláírásával megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK), amelynek központja Brüsszel lett, bár a pénzügyi, jogi intézmények és a Számvevőszék Luxemburgban maradt. Derek Prag brit konzervatív EP-képviselő 1989. januári jelentését követően hivatalosan is elfogadták a parlamenti működés Brüsszelbe történő részleges áthelyezését, a parlament munkájának ésszerűsítése és a Bizottsághoz és a Európai Tanácshoz való fizikai közelség érdekében. Az Európai Tanács 1992-es edinburgh-i ülésén született megállapodás értelmében az Európai Parlamentnek Strasbourg a hivatalos székhelye, évi tizenkét plenáris ülést tartanak itt, míg a többi tevékenység (bizottsági és képviselőcsoporti ülések, egyéb ülések) helyszíne Brüsszel. Ezt a megállapodást hivatalosan az 1999-es amszterdami szerződés rögzítette.

A 2011 első felében Magyarország látja el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Tanácsnak a soros elnöki feladatait. A fél évig tartó magyar EU-elnökség lebonyolítása a második Orbán-kormány feladata. A magyar elnökség a harmadik elnöki trojka utolsó tagja, a belga elnökség előzi meg és egy új trió első tagjaként a lengyel elnökség követi 2011 második felében. A soros elnökséget első alkalommal ellátó Magyarország nem csak a trió tagjaival, hanem a lengyel adminisztrációval is összehangolja elnökségi prioritásait.

Az elnökségre való felkészülést a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkársága irányítja, melyet Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője vezet. A magyar elnökség három szóvivője Bakos Piroska, Polner Gergely és Hajdú Márton.

Forrás: wikipédia

Vélemény, hozzászólás?