Nagyszombat környéke már a kelták és a rómaiak előtt is lakott volt. Várossá IV. Béla király emelte 1238-ban. Nagy Lajos király is szívesen tartózkodott a városban, itt is halt meg. Zsigmond király árumegállítási jogot adott Nagyszombatnak, s mivel a város szombati napon tartotta heti vásárait, magyar neve innen ered. A város jelentősége a mohácsi vész után még inkább fokozódott, ugyanis az esztergomi érsekség és káptalan 1543-ban ide tette át székhelyét és 1822-ig itt maradt. Nagyszombat ezzel az ország egyházi központjává lett. Pázmány Péter itt alapította meg az egyetemet, mely a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem őse.
Keresztelő Szent János temploma (Egyetemi jezsuita templom)
A templom kora barokk stílusban épült a 17. században. Remekművű stukkói sokáig készültek. Giovanni Rosa olasz mester 1639-től tizenhat éven át csinálta, de csak utóda, Pietro Antonio fejezte be őket 1700-ban. Ez volt az első Pazar díszítésű barokk egyházi épület a mai Szlovákia területén. Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a közel 20 m magas, 14 m széles fából készült főoltár, amelyet az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak. A négyszintes oltárt hatalmas méretű szoboralakok díszítik.
Forrás: www.posonium-a-z.sk