A Sajó mentén meghúzódó Ónod település legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára, az ónodi vár.
Az ónodi vár alaprajza egy tállyai építőmester 1662-es rajza és egy Karlsruheban talált hadmérnöki rajz alapján ismert. A vár alaprajza négyszögletes, sarkain egy-egy ó-olaszbástyával. A négyzet oldalainak hossza 70×70 méter. Bejárata a déli oldalon található. A helyreállított délkeleti bástyán kívül a falak és bástyák alapjai, helyenként több méter magas szakaszai maradtak fent.
A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd az erődítményt fokozatosan lebontották. A gróf Török család köveinek felhasználásával emelt a faluban kastélyt, majd a római katolikus templom építéséhez használták fel. A kőbányászatot csak a 19. század közepén tiltották meg. Nagyban hozzájárult pusztulásához a Sajó is, melynek 1845-ös és 1855-ös árvizei a falakat alámosták, gyengítették.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”f86aa001″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Ónod{}castle-2.png{}Magyarország, Ónod” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]