Szarvas város Békés megyében található, a Szarvasi kistérség központja.
Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt Körös partján.
Megközelíthető közúton a 44-es főúton, vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Halászlak és Sirató között található.
A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi a települést Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, mikor IV. (Kun) László király több rendeletét is Szarvashalomról keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtok-viszályaira vonatkozókat.
1566 után a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.
A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, kit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 18.-19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.
Szarvas a Dél-Alföld gyöngyszeme. Életében meghatározó szerepet tölt be a csaknem 30 kilométer hosszú Körös-holtág,(Holt-Körös,) mely hazánk ötödik legnagyobb állóvize. A Körös-kultúra leleteinek tanulsága szerint a ma 18 ezres település környéke az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Szarvas neve először Anonymus krónikájában fordul elő „Mons Cervinus”, azaz Szarvashalom alakban.
A ligetes hullámterek, a víz fölé hajló öregfüzek, az egyedül álló mocsári cédrusok, a vidék gazdag élővilága, a természetvédelmi területek hihetetlen szépségének varázsával ajándékozza meg a pihenni, felüdülni vágyókat.
Az idelátogató, a Holt-Körös partján a csendet, a jó levegőt, a nyugalmat, a háborítatlan vízparti idillt kapja.
A várost a tavasszal, nyáron, valamint ősszel megrendezésre kerülő turisztikai nagyrendezvények színesítik. Minden évben megrendezésre kerül az Amatőr Fogathajtó Bajnokság, a Körös Napok Nyári Művészeti Fesztivál, az Aratónap Ezüstszőlőben, a Suttyomba Népzenei Fesztivál, Szarvas Város Napja, Szent István Nap, a Horgásznap és Halászléfőző Verseny, illetve a város legnagyobb turisztikai és gasztronómiai élményét kínáló Szarvasi Szilvanapok.
Szarvas város igazi nemzetközi hírű látványossága a „Pepi-kert” néven ismert, a -Körös holtágának partján, 84 hektáron elterülő Szarvasi Arborétum, amely Magyarország legnagyobb és leglátogatottabb növénygyűjteménye.
A Holt-Körös partján, az Arborétummal szemben áll az a jelképes szélmalom, ami a Trianon előtti Magyarország földrajzi közepét jelöli. Az emlékhelyhez a Holt-Körös gátján vezet, az 1100m hosszú Történelmi Emlékút, amely történelmünk meghatározó sorsfordulóit fából készített szobrokkal jeleníti meg.
Forrás: wikipédia, korosok.hu