Magyarirtás Köröstárkányban 1919 tavaszán
1919 nagypéntekén Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása után előretörő román félkatonai alakulatok a középkort idéző barbár és véres magyarirtást hajtottak végre. Az eset mindmáig kimaradt mind a magyar, mind a román történelemkönyvekből.
1919. április 18-án, nagypénteken elkeseredett harc folyt a térségben. E küzdelemben Köröstárkány népe példátlan hősiességgel vett részt. Férfiak, asszonyok vállvetve harcoltak a magyar szabadságért. A román túlerő miatt a harcoló magyar alakulatok kénytelenek voltak visszavonulni.
Másnap a románok békés szándékot színlelve közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Szakota, volt kristyóri jegyző géppuskákat rejtett el a szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Percek alatt halomra lőtték a fegyvertelen magyar lakosságot.” A református templom előtti téren 91 áldozata lett a tömegmészárlásnak. A szomszédos Kisnyégerfalván szintén kivégeztek 17 magyart. Itt szomorúfűz jelzi a gyilkosság színhelyét.
A köröstárkányi öldöklés alatt a szomszéd román falvak lakosai is megjelentek, és rabolni kezdtek a jómódú magyar faluban. A három napig tartó szabad rablásban teljesen kifosztották a falut.
A gyalázatos gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetőben lévő sírkövekről a román hatalom lekapartatta az 1919. április 19-ét, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkereszt ugyanazzal a dátummal. Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a vérengzésnek.
Népszámlálás adatai:
Köröstárkány: 2002-ben 1188 fő, 97,9% magyar, 2,1% román
Nagyszalonta: 2011-ben 17042 fő 58,1% magyar, 38,8% román
Forrás: Erdélyi Napló