1972-ben létesítették a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. Épülete a 19. században épült klasszicista stílusú felújított népi lakóház. Egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be. E házban a gazdálkodás eszközeitől kezdve a tisztaszoba berendezéséig mindennel megismerkedhetünk. Értékesek a ház fából faragott, festett virágokkal díszített, dátumozott bútorai.
Békéscsaba népi építészetére a helyi szlovákság által épített növényi motívumokat mintázó fűrészelt díszítésű előtornácos ún. podsztyenás lakóházak a jellemzők. A módos gazdák, már falazott előtornácú, népi klasszicizáló és népi barokk stílusjegyeket magán viselő lakóházai Békéscsaba szerte a XIX. század 60-as éveiben terjedtek el.
A Békéscsabai Szlovák Tájház műemléki épületében megrendezett kiállítás a szlovák módos gazdák XIX. század második felére jellemző lakáskultúráját mutatja be. A datált elő- és oldaltornácos népi lakóház, a 250 holdon gazdálkodó csabai szlovák gazda, Csankó András tulajdona volt. A téglaburkolatú, darulábas oldaltornácról, a gangról nyílik a ház centrális helyzetű helyisége, a téglaburkolatú pitvar. A pitvart cigányfal választja ketté, itt található a döngöltföldes padozatú kéményalja, konyhai eszközökkel, és a kemencékből kiáramló füst elvezetésére szolgáló nyitott kémény, mely a híres csabai kolbász tárolóhelye is volt. A pitvarból balra nyílik a tisztaszoba, mely mívesen faragott, festett bútorokkal (sarokpad, mennyezetes ágy, festett láda, bölcső) van berendezve. A pitvartól jobbra található a ház folyamatosan lakott helyisége a hátsó- vagy lakószoba, mely a családi élet igazi színtere volt. Innen a hátsó szobából nyíló kicsiny helyiség – kiskamra – a háztartási eszközök tárolását szolgálta. Az oldaltornácon továbbhaladva van a padlásfeljáró, pincelejáró és végül szintén az oldaltornácról nyílik a ház udvari végében álló tágas helyiség, a nagykamra. Funkciója szerint egyszerre szolgált éléstárul és a háztartáshoz szükséges, ritkább használatú eszközök tárolóhelyéül.
A műemlékvédelmi igényességgel helyreállított népi lakóépületben 1972-ben létrehozott tárlat, a XVIII. század elejét követő évtizedekben Csabán letelepedett szlovák jobbágyok leszármazottainak állít emléket. Bemutatja az újjátelepülést követő időszaktól máig lezajlott társadalmi-gazdasági változások eredményeként kialakult élet- és lakásviszonyaikat.
Forrás: wikipédia