Nyíregyháza Hősök terén áll az eklektikus stílusban tervezett Megyeháza, melyet 1891-1892 között építettek Alpár Ignác budapesti műépítész tervei alapján.
A ma is kifogástalan állapotú műemlék épület homlokzatán Szabolcs vezér és az államalapító István király szobrai láthatóak, melyek Kallós Ede szobrászművész alkotásai. A megyeháza gazdagon dekorált épületplasztikákban és egyéb díszítményekben, ezek Verán József kezének munkáját dicsérik.
Az épület felújítása 1983-ban kezdődött meg és az Egyház utcai homlokzat kivételével nemrégiben fejeződött be. A felújított megyeháza az épület stílusához szépen illeszkedő világítótesteket, csillárokat kapott, melyek tervezője és készítője Abramjan Dávid nyíregyházi iparművész volt. A bejárat feletti ablak tervezője és kivitelezője Mezősi Eszter nyíregyházi iparművész. A belső teret díszítő alkotások a megyében élő művészek munkái.
A nyíregyházi szecessziós és eklektikus stílusú Nyírvíz-palota Papp Gyula és Szabolcs Ferenc építészek tervei szerint épült 1910-1912-ben.
Az impozáns külsejű épület oromzatán az ősfoglalkozásokat, vagyis a halászatot és a földművelést szimbolizáló, férfi- és női alakkal ábrázoló mozaikkép látható. Az épület nyíregyháza egyik legpatinásabb épülete, amely a korának egyik legmodernebbike is volt, építészetileg és városképileg is egy maghatározó épület.
Az épület lépcsőházának díszes ablakait, a lift a függő-folyosó lengő ajtóinak maratott üvegeit, valamint a homlokzat csodálatos díszítését Róth Miksa neves üvegműves készítette, akit nemzetközileg is elismert üvegművesként tartottak számon.
A Nyírvíz-palota kupoláján valaha volt kitárt szárnyú rétisas egy nyíregyházi bádogosmester munkája volt. Sajnálatos módon a sast 1956-ban leszerelték, és utána nyoma veszett, azonban néhány éve pótolták.
Nyíregyházán gyönyörű környezetben, Sóstógyógyfürdő területén a Sóstói tó partján áll az 1911-ben, eklektikus stílusban épült Krúdy Szálló, amely ma Vígadó.
Az impozáns szálló épülete egy valaha földszintes vendégfogadó helyére épült, amely a nyíregyházi fürdőhely társasági életének egyik jelentős központi helyévé vált. Az épület terveihez Pollack Mihály, majd Feszl Frigyes Pesti Vigadójának épülete jelentette a mintát a tervező Pazár István építész számára. A szálloda, majd később a vigadó Krúdy Gyuláról kapta a nevét, ugyanis az író Sóstói paradicsom szerelmese volt. A Krúdy Vigadó épülete a sóstói tó partján idézi fel Krúdy korának varázsát.
Forrás: nyiregyhaza.utisugo.hu