A Szépművészeti Múzeum egy állami alapítású és fenntartású országos múzeum Budapesten, a XIV. kerületben a Dózsa György utca 41-es szám alatt. Az épület a Hősök tere műemlék együttesének része, így Budapest világörökségi helyszíneihez tartozik, 2002 óta. Az épület 1900 és 1906 között, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc terveik alapján, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épültek, a millenniumi törvények határozatára.
A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet. Gyűjteményeiben, melyekben a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást enged, olyan híres művészek alkotásai találhatók itt meg, mint Raffaello, Leonardo da Vinci, Albrecht Dürer, Rembrandt, Goya, Claude Monet és még sokan mások. Műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret. A magyar művészeti anyagát átadta a Magyar Nemzeti Galériának, így csak néhány magyar művész alkotása található itt, mint például Rippl-Rónai József, Majovszky Pál és még páran.
A Schikedanz és Herzog tervezte épület a 19. század második felének eklektikus, historizáló stílusában készült el. Ennek egyik oka, hogy a kiírt pályázat első díjas terve (Petz Samu) reneszánszos antik jegyekben készült. Schickedanz és Herzog tervét elsősorban a rendeltetés szempontjából találták jobbnak, ezért az átdolgozással őket bízták meg.
A neoklasszicista előépület homlokzati részéből előugró, központi helyet elfoglaló nyitott oszlopcsarnokhoz (portikuszhoz) széles lépcsősor vezet fel. A nyolc + négy oszlopból álló csarnokot elől timpanon zárja, amely sokalakos féldombormű kompozíciót foglal magában. Az előépület oldalszárnyain lévő hat + öt oszlopos oldalrizalittal, felül timpanonnal díszített csarnokokat mindkét oldalon tíz-tíz oszlopos összekötő tagozattal csatolták a középső oszlopcsarnok hátsó falához. Az előépülethez tartozó belső részek alapvetően antikizáló stílusú oszlopokkal, nagy terekkel rendelkeznek.
Az előépület mögötti főépület kétszintes képtárszárnyai neoreneszánsz stílust képviselnek, mind külső, mind belső kiképzésükben. Jellegzetes reneszánszt utánzó díszítés az épület emeletén körben látható vakablaksor, valamint a féloszlopokkal díszített falfelület. Az épület oldalait bábos korláttal épített középerkély (loggia) díszíti. A képtárszárnyak belső terei historizáló stílusúak, a középső részt fedett genovai palotaudvar tölti ki, amelyet a földszinten boltívvel záródó, az emeleten kettős, felül archaizáló stílusú díszítménnyel ellátott oszlopsoros kerengő övez.
A kiállítótermek és a grafikai osztály bútorait és enteriőrjeit Toroczkai Wigand Ede tervezte.
Forrás: wikipédia