1847-ben, Gustav von Graenzenstein kezdeményezésére az Oravica-Bazias vasútvonalat az Oravica-Lisava szakaszon továbbépítették, mint normál nyomtávú vasutat és Lisava-Garliste között építettek egy ideiglenes, keskeny nyomtávú lóvasutat. A teljes vasútvonal hossza – Oravica-Anina között – 34 km lett, a szintkülönbség 339 méteres. A munkálatokat Karl Bach mérnök és, később, Karl Maniel (1813-1888) mérnök-építész vezették.
Érdekesség, hogy Karl Maniel arcképe ott volt az Oravicai vasúti műhelyek irodájában egészen 1948-ig, amikor is eltávolították, mivel azt hitték, hogy Ferenc Jószef arcképe! Egy másik híres építésvezető Johann Ludwig Dollhoff-Dier volt, aki öngyilkosságot követett el (egy viaduktról a mélybe vetette magát), mert az egyik alagút két végéről fúrt járata nem találkozott szintben (kb. 3 méteres függőleges eltérés volt közöttük).
A munkálatok 1847 tavaszán kezdődtek, egyszerre az útvonal több pontján. Az első nagyobb gondot az azon a nyáron kitört tífuszjárvány okozta. Az 1848-1849-es események nem befolyásolták közvetlenül az építkezést, mivel ezeken a területeken nem folytak harcok, de a Császári Udvar csak kisebb mértékben foglalkozott az építkezéssel. A munkálatok csak nagyon lassan haladtak, sok baleset történt, beomlottak a vágatok.
A vasútvonal hossza kb. 34 km, és részei 14 alagút, amelyek hossza összesen 2.084 m, valamint 10 viadukt (völgyhíd), amelyek hossza összesen 843 m. Megjegyzendő, hogy ezek voltak az első vasúti alagutak a mai Románia területén és a nemzetközi tudósításokban is szerepeltek. A fontosabb alagutaknak nevük is volt:
1. Lisava, 91m.
2. Maniel, 298 m.
3. Dollhoff, 112 m.
4. Seiler, 230 m.
5. Izvor (v. Polom), 290 m.
6. Garliste (v. Karasova), 660 m.
A legnagyobb viadukt a Zsitin völgye feletti, hét nyílással (középső nyílása 31 m), hossza 130,8 m és 37,18 m magas acéloszlopokon áll. Ennek a hídnak az építése volt a legnehezebb, figyelembe véve, hogy abban az időben még nem használtak darukat. Egy másik látványos viadukt a Racoviţa, amelynek 11 nyílása van, hossza 115 m, magassága 26,5 m.
A vasút útvonala igen kanyargós, a legkisebb kanyarok sugara 114 m, ami különleges gőzmozdonyok tervezését is követelte, mivel az akkori normális nyomtávú mozdonyok csak 150 m-nél nagyobb sugarú kanyarokra voltak tervezve. Azt is figyelembe kellett venni, hogy Lisava-Garliste között, egy 5.188 m-es szakaszon, az emelkedő eléri a 20‰-et, amit a mozdonyok teljesítményével kellett biztosítani.
A vasútvonal átadásának 130-ik évfordulóján felavattak egy emléktáblát, és megemlékeztek a 150-ik évfordulóra is, igaz, szerényebb keretek között.
A vasút jelenleg is üzemel, naponta három pár vonat közlekedik Oravica és Anina között.
Forrás: banaterra.eu