Hódmezővásárhelyi Első Takarékpénztár

Határon belül - 93.000 km2

A 19. század második felének mezőgazdasági konjunktúrája és a helyi iparosodás kezdetei szükségessé tették a pénz- és hitelélet szervezését. Ennek első eredménye a Hódmezővásárhelyi Első Takarékpénztár 1868-ban történt megalapítása. A népnyelvben “nagytakaréknak”, “öregtakaréknak” hívták, megkülönböztetésül a hasonló profilú, kisebb helyi pénzintézettől.

Ez a takarékpénztár három évtized alatt olyan mértékben tőkeerőssé vált, hogy új székház építését határozta el. A terveket Müller Miksa, szegedi építész készítette és ezek alapján épült fel 1906–7-ben Koncz Pál építési vállalkozó kivitelezésében a város legjelentősebb, legimpozánsabb szecessziós épülete. Az épület térbe helyezése, városképi hatása, a környezettel való kapcsolata kitűnő. Bár a Kossuth tér északi oldala három önálló és nem is egy időben emelt épületből áll (posta, bank, lakóház) mégis teljesen harmonikus városképi egységet alkotnak.

Középen van a monumentális, az egykori pénzintézet tekintélyét, gazdagságát hatalmas kupolájával is hangsúlyosan kiemelő banképület. A kupola az ácsmesterség külön is figyelemre méltó, nagyszerű teljesítménye. A homlokzat hangsúlyos tagoltsága és az első emelet hatalmas ablakai építészeti erőt fejeznek ki.

A rendeltetésre több helyen is (a homlokzaton kétoldalt és a városcímer fölött középen) a kaptár, továbbá a kereskedők, pénzváltók ókori istenének, Mercurnak a kupola tetején álló, Balla József és Rubletzky Géza szobrászművészek közösen alkotott szobra is utal. A párkányzat fölötti női és férfialak pedig a takarékosság és mezőgazdaság megtestesítőiként közvetetten szintén az épület funkciójával kapcsolatosak.

Az épület külsejében és belsejében mindenütt következetesen jelen van a szecesszió jellemző növényi formája, liliomos vonalvezetése. Növényi mintás, medúzafejes bejárati kapu után erőteljes dinamikájú, vörös márvány korlátos lépcső vezet föl az emeletre. A belső térben az oszlopfőktől a faragott fa ablakpárkányokon át a pénztárfülke fölírásáig és a különböző csillárokig minden következetesen egységes és harmonikus. Szintén a szecesszióban fogant a falak világoszöld csempe borítása.

Az épület a magánpénzintézetek megszűntével előbb állami takarékpénztár, majd 1950-től 1989-ig a Magyar Nemzeti Bank, 1989-től 1996-ig a Magyar Hitelbank, 1996-tól pedig az ABN AMRO bank helyi fiókjának ad helyet. Elismeréssel kell adózni a Magyar Hitelbank vezetésének azért, mert a legutóbbi felújítás alkalmával is megőrizték az épület eredeti külső és belső egységét.

Müller Miksa (Lőcse 1875–Szeged 1923) Budapesti Műegyetemen szerzett diplomát. Rainer Károllyal közösen tervezték a budapesti zálogházat és a kassai kaszinót. Előbb Lőcsén nyitott irodát, majd 1905-től Szegeden telepedett le. Főbb művei a vásárhelyieken kívül: Nagykároly – Városi Színház, Kőszeg – római katolikus főgimnázium, Zombor – Függetlenségi kör székháza. Művei többnyire eklektikusak, de nem volt tőle idegen a szecesszió sem.

Forrás: HVL 236/1969., 758/1905. Irodalom: Gerle–Kovács–Makovecz 1990.

Vélemény, hozzászólás?