A nagy zöld kupolás épület: Gázi Kaszim pasa dzsámija – Belvárosi plébániatemplom- XVI. sz. második felében épült 17 m átmérőjű kupola fedi a belső teret.
A kisebb a minarettel pedig Jakováli Hasszán dzsámi XVI. században épült. kiváló állapotban látható, a minaret erkélye 23 m magasságban található.
Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben iszlám szellemű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát. Ezért kívánnak különös figyelmet azok a művészi szintű – bár egyébként kimagasló értéket nem képviselő – török kori alkotások, amelyekkel Magyarországon még találkozni lehet. A magyar művészettörténet(ek) zömmel mellőzik, vagy csak érintik a megszálló törökség emlékeit.
A török-iszlám kultúra a hazai szobrászat és festészet számára eleve nem nyújthatott ösztönzést, mivel a iszlám vallás tiltotta az emberábrázolást. Éppen ezért semmisítették meg a használatba vett keresztény templomok figurális díszű oltárait, berendezési tárgyait, s meszelték át a falfestményeket, még ott is, ahol az épületet használatra fenntartották. A kulturális emlékek karbantartásának teljes elhanyagolásával is jelentékeny pusztítást okoztak. Hadisarcok, adók olyan elnyomorodást idéztek elő, mely még a helyi művészi tradíciók fennmaradását, és építési lehetőségeket is megbénította.
A törökök csak ott építettek, ahol megfelelő, felhasználható régi épület nem állt rendelkezésre, vagy kultúrájukból eredő új építménytípus létesítésére volt szükség. Ez mennyiségileg nem volt sok. Mégis – a korabeli városképek és metszetek tanúsága szerint – egyes városképek, városi sziluettek teljesen megváltoztak. Pest, Buda, Eger, Vác, Pécs, Temesvár a 17. századi ábrázolásain az erősen kihangsúlyozott kupolák és karcsú minaretek mozgalmas körvonalaival, a nyugatitól merőben eltérő, orientális ízű városképek keletkeztek.
Már a városok külső képének karakteres átformálását okozó hatása miatt is, a muszlim imahelyek (mecset, dzsámi, minaret), és temetkezési emlékhelyek (türbe) kívánják az elsődleges figyelmet.
Forrás: wikipédia