A tavak Karlovactól 75 km-re fekszenek. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km².
A Plitvicei-tavak Nemzeti Park területe eléri a 200 km²-t (20 000 hektár), amelyből több mint 15 000 hektár erdős terület. A vizek felszíne 215 hektárt tesz ki.
Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben Nemzeti Parkká nyilvánították. Területén több védett állatfaj él: medve, farkas, vidra, erdei fülesbagoly. 1979-ben a vidék rákerült az UNESCO természeti világörökségi listájára.
Az évezredek során a Matica, Rječica és Plitvica folyócskák összegyűlt vize kioldotta a mészkövet és e természeti átalakulások hatására tavak, vízesések, zúgók, források és barlangok tarkította, vadregényes táj alakult ki. A vízesés kőzetének korát 4000 évre becsülik. A terület karsztos vidék, de a kőzet anyaga mésztufa.
A tórendszert két folyó táplálja: a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, ezek vize itt-ott tóvá duzzad. A víz 636 m tengerszint feletti magasságból 8 km hosszú bonyolult rendszerű tólépcsőzet által 133 m tengerszint feletti magasságba jut. A Plitvički Ljeskovac nevű falu mellett több kis patak egyesül és immár Matica néven futnak a legmagasabban elhelyezkedő, 40 m mély Prošćansko tóba.
Két nagyobb területre osztható:
felső tavak vidéke: Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko jezero, Malo jezero, Vir, Galovac, Mihino, Jezerac, Burget, Kozjak.
alsó tavak vidéke: Milanovac, Gavanovac, Kaluđerovac, Novaković brod – ezek két vízesésbe torkollnak, a Korona és a Plitvice vízesésekbe.
A Park különleges látnivalói a karsztbarlangok, a Nagy-barlang, a Fekete-barlang és a Tónimfa-barlang.
Forrás: wikipédia