Ma a Corvinus Egyetem található a falai között.
1869-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter mozdította ki a holtpontról az ügyet: megbízta Ybl Miklóst a Schopper-Platzra építendő vámház tervének kidolgozásával. Ybl 1870-ben mutatta be a kész tervet Pest város Építési Bizottmányának ülésén. A városatyák azonban városrendezési okokra hivatkozva visszautasították. Ezután a Vámház építésének terve a minisztertanácsot is megjárta. Andrássy Gyula miniszterelnök elfogadta a város érvelését, hajlandónak mutatkozott beszüntetni a már megkezdett építkezést a Schopper-Platzon, ha a Budapest az Alsó-Dunaparton telket biztosít a Sótér – a mai Fővám tér – közelében, ahol a vámház és a hozzá kapcsolódó vasúti forgalom a város fejlődését nem akadályozza. Ybl két hét alatt elkészítette új tervét, amelyet a kisajátítási eljárás miatt nem lehetett megvalósítani így szükségessé vált a harmadik, immár végleges terv elkészítése.
Ezt 1870. július 19-én hagyták jóvá, miközben július 4-én már megkezdődtek a földmunkák. Magáról az építkezésről keveset tudunk, mivel a vonatkozó pénzügyminisztériumi iratok elvesztek. A Vasárnapi Újság tudósított időnként a munkálatokról. Az építkezést Wechselmann Ignác vezette, 400-500 munkás dolgozott kezdetben az épületen. Az építkezéshez szükséges anyagokat (követ, márványt) hajón szállították és az akkor kiépített partszakaszon rakodták ki. Gránitból és márványból nem sikerült eleget beszerezni, a nagyszabású budapesti építkezések miatt kevés kőfaragót tudtak fogadni. Ezért a márványokkal együtt kőfaragókat is hozattak Carrarából. Az építkezésen kiváló cégek és iparosok dolgoztak, így a Schlick vasgyár, a Neuschloss cég; a szobrokat Sommer Ágoston, a lépcsőházi vasdíszítményeket Jungfer Gyula, a belső falak festését Scholz Róbert, az üvegezést pedig Róth Márk végezte.
Az épület 1874 május 1-jére készült el. Alapterülete több, mint 9500 négyzetméter. Főhomlokzata a Dunára néz. Sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit és a sarkokon egybekapcsolt sarokpavilon. Az egész épület méltóságteljes, visszafogott ünnepélyességet és harmóniát sugall. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. Az ünnepélyes megjelenés megfelelő belső tartalmat kívánt: a díszudvar (aula), az előcsarnok és a díszlépcső, valamint a belső terek ünnepélyessége méltó a külső emelkedettséghez. A dunai homlokzat erkélyére antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai kerültek. Az északi homlokzaton erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek. Ybl Miklós alkotása a neoreneszánsz historizmus egyik fő műve.
https://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100012