Nem Bay Zoltán volt a város egyetlen kimagasló fizikusa: a szintén gyulai Bródy Imre, akit a kriptonlámpa feltalálójaként a mindennapokban ismeretlen ismerősként köszönthetünk, szintén helyi születésű. Tragikusan rövid karrierjét a nyilasuralom törte ketté: bár Bay Zoltán mentességet szerzett neki, ő osztozva családja sorsában a nácizmus áldozatává vált. Szülőházán 1969 óta hirdeti emléktábla munkásságát, életét.
http://www.hupsz.hu/program-gyula-brody-imre-emlektabla.html
Bródy Imre
(1891 – 1944)
1891. december 23-án, Gyulán, jómódú polgári családban született. Apja Bródy Adolf, akinek sikeres ügyvédi irodája volt. A családhoz tartozott Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő is.
Az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte, 1902 és 1909 között pedig Aradon, az állami főgimnáziumban tanult.
1909 és 1913 között Budapesten a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója volt. Itt szerzett középiskolai tanári oklevelet 1915-ben, az előírt gyakorlóév letöltése után.
Gimnáziumi tanárként helyezkedett el, de 1919-ben már tanársegédi állást kapott a Műegyetemen Kluphaty Jenő professzor gyakorlati fizikai tanszékén. Közben disszertációján dolgozott, amelyben – korát megelőzve – kvantumelméleti módszerekkel elsőként számította ki az egyatomos ideális gázok kémiai állandóját. 1918-ban szerzett doktori címet.
https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/brody-imre