III. Károly 1732-ben ígéretet tett egy új vár építésére, de ezt csak Mária Terézia váltotta be. Az új vár a Maros kanyarulatában elhelyezkedő szigeten épült Philipp Ferdinand Harsch tábornok tervei alapján. Az építkezés 1783-ban fejeződött be.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során az aradi polgárok hosszú ostromot követően 1848. június 28-án elfoglalták a várat. A szabadságharc bukása után itt tartották fogva és ítélték halálra az aradi vértanúkat. A továbbiakban is börtönként működött; egyik híres foglya a szarajevói merénylet elkövetője, Gavrilo Princip volt.
A két világháború közötti időszakban kaszárnyaként üzemelt. 1942. november 20-án a szovjet hadsereg sikertelenül támadta, de a Románia és Szovjetunió közötti békekötés (1944. szeptember 12.) után a várost elfoglalták a szovjetek, és a várban egy tankos harci egységet helyeztek el. 1958-tól, amikor a szovjet csapatok elhagyták az országot, a román hadsereg használta ugyanolyan célra. Jelenleg (2015-ös állapot szerint) az 1998-ban létrehozott Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj román egysége, az az Aradi 191. Gépesített Lövészzászlóalj állomásozik benne. Az aradi polgármesteri hivatal tárgyalásokat folytat a honvédelmi minisztériummal a zászlóalj áthelyezése és a vár polgári célokra való átadása érdekében.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábó
A ferencesek Szent Józsefről elnevezett aradi vártemploma valamelyest „öregebb” az építményt övező erődítménynél. A hadsereg megbízásából és költségeiből 1775–1781 között épült. Az elkészülés évében, május 2-án szentelte fel Chrestovics Imre püspök.
Számos hasonlóság alapján jogos a feltételezés, hogy ugyanazok a kőművesek és ácsok építették, mint a máriaradnai kegytemplomot. Egy 1782-ben készült térkép csupán az erődítmény templomát („Kirche aus der Festung”) ábrázolja, még a vár nélkül, hiszen ennek az építése csak 1783-ban fejeződött be.
A templom külső méretei: 36x16x22 m. Az ikertornyokkal 35 m magas. (Pont ilyen magas volt az 1751-ben épített és 1902-ben lebontott főutcai minorita templom tornya!) Az 1782-ben festett és J. Cimbalinti névvel jegyzett főoltár mérete 11×8 m, de négy mellékoltár is díszítette a templomot.
A ferences vártemplom és a vele egybeépült monostor lakóiról, életmódjukról nagyon kevés adatunk van. Tudjuk azt, hogy a monostor melletti veteményes gondozója 1807-ben Baron de Vauguey volt.
A kert részben a ferencesek, részben a várban állandó jelleggel állomásozó katonák ellátására szolgált. A forrásmunkákból kiderül az is, hogyan változott az évek során a kert (veteményes és 315 gyümölcsfa, illetve 4000 szőlőtőke!) gondozóinak névsora. Az viszont egyelőre rejtély, hogy a kertészek a bent lakó szerzetesek sorából kerültek-e ki, vagy külsősként végezték el a munkát. Pontos kimutatás készült egy korabeli térkép szélére írva arról, hogy a jogosultak milyen értékben részesültek a termésből.
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_aradi_vartemplom_kalvariaja.php