Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.
1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy (horvátul Teređ, Teriđ) volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család Szigetvár elestével halt ki.
Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak.
A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.
1806-ban siklósi „Földes Uradalom” tiszttartójához „gyűdi Michel” mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenni nyavalyáimtól megmenekedtem. – kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László)
1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
Harkány Siklós “uradalom” részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén.
A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1866-ban, 1867-ben Zsigmondy Vilmos mérnök artézi kutakat fúrt. 1846-ban magyarul is megjelent „A harkányi hévíz gyógyereje” Patkovics József
1955-től folyamatosan fejlődött Harkány. 5 medencét alakítottak ki fürdőnek, ahova kórházat is építettek.
1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt.
1866 Zsigmondy Vilmos artézi kút. harkányi I. számú 37,7 méter mély 61.2°C hőmérsékletű kút, az ország első hévízkútja. Az Alsó-kútnak, amit létesítettek, vízhozama 890 l/p.
1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része.
1970-es évek izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150-szer gyorsabban jut be a szervezetbe, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.)
1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
1999 Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra (pikkelysömör) is kiváló (DN. 1999. szept. 13.)
A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(forrás: http://www.termalfurdo.net)
[google-map-v3 shortcodeid=”6e2f7377″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Harkány{}flood.png{}Magyarország, Harkány” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]