Műegyetemi Könyvtár

Budapest


Budapest- 1909 őszén elkészült a Lágymányoson a Pecz Samu által tervezett könyvtárépület, amely hosszú évtizedekre biztosított kényelmes helyet a könyvtárnak.
Karácsony MihályKarácsony Mihály (1800-1869) Jogot végzett a pesti egyetemen, 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, részt vett az ipartanoda szervezésében. A József-ipartanoda első igazgatója volt, ő intézte a könyvtári ügyeket, minden lehetőséget megragadott annak érdekében, hogy az intézetet szakkönyvekkel és folyóiratokkal lássák el. 1846-ban az intézet ideiglenes, 1847-től kinevezett igazgatója lett. Az 1846. november 1-én, az ipartanoda megnyitóján, – ahol Széchényi István is megjelent, – Karácsony Mihály mondta az avatóbeszédet.
Az intézmény megnyitását követően, 1846. december 18-án folyamodványt írt a helytartótanácshoz. A Magyar Királyi Helytartótanács válaszában “képzendő ipartanodai könyvtár”-ról beszélt és engedélyezte a tanulók számára az Egyetemi Könyvtár látogatását. A kért folyóiratok beszerzését kettő kivételével engedélyezték ugyan, de a vásárláshoz szükséges keretet nem biztosították. Így Karácsony a növendékeket egy forint befizetésére kötelezte a könyvtár létesítéséhez szükséges pénzösszeg előteremtése céljából. A továbbiakban az előkészítő osztály hallgatóitól egy, a felsőbb osztályok tanulóitól pedig 2 forintban állapították meg a beíratási díjat. Az így befolyt pénz azonban így is kevés volt könyvtár alapításához. Karácsony a könyvek beszerzését saját feladatának érezte, de a tanári kar javaslatait elfogadta. 1847 végére az intézet már rendelkezett könyvekkel, bár ezt a pár tucat könyvet könyvtárnak még nem lehetett nevezni.
1848. március 2-án kelt újabb beadványában megfogalmazta, hogy a könyvtáralapítás halaszthatatlan.
1848. április 9-én kiadták “Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai”-t összegző 12 pontot, melyben a 4. pont szövege: “Az öszműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása” volt.

http://mek.oszk.hu/08100/08131/html/fejezet-2.html

Nagykanizsa – Városi színház

Határon belül - 93.000 km2

Medgyaszay István felkérés alapján 1925-ben kezdett hozzá a nagykanizsai Városi Színház – ­moziépület tervezéséhez. Az épület ünnepélyes megnyitása 1927. március 15-én volt, amikor is a nemzeti színház művészei Szigeti József által írt Rang és mód című háremfelvonásos színművét adták elő Hevesi Sándor (Nagykanizsa szülötte), a Nemzeti Színház akkori igazgatója rendezésében.
A későbbiekben a Pécsi Nemzeti Színház együttese a második világháborúig rendszeresen tartott előadásokat az épületben, de többségében mozielőadások töltötték ki a ház műsorát. A hatvanas években a színházi előadások teljesen megszűntek. Az államosított Apolló Filmcentrum jóvoltából üzemelő mozi 1992-ben végelszámolással megszűnt. Az elöregedett, felújításra szoruló épület hasznosítására 2003-ban nyílt lehetőség, amikor is a belügyminisztérium biztosította az objektum bővítéses felújítására a munka fedezetét.

http://epiteszforum.hu/volt-varosi-szinhaz-moziepulet-boviteses-rekonstrukcioja-nagykanizsa

Pencz József – halászháló készítő népi iparművész

Határon belül - 93.000 km2


Ezelőtt 2 és fél évvel az Isten háta mögötti település szélén a Duna mentén találkoztam a szimpatikus fiatalemberrel, Ő talán egyik utolsóként űzi e népi kézműves mesterséget hazánkban.
A szakma ismerete az anyag és a halászat szeretete tarja még a pályán – hiszen ebből megélni nem igazán lehet…….
Kicsit nehezen indult a beszélgetésünk – hiszen mielőtt a képek elkészülnek hasznos pár szót váltani, megismerni az alkotó ügyes kezű népi iparművészt. Miről is diskuráltunk – egykori horgászként, a vízről, halról, halászatról és a dunai halászléről.
A múzeumnak is beillő otthon – lakás- műhely a népi kultúra tárgyi emlékeivel van tele. A halászat, a hal, a víz szeretete családi hagyomány – a nagypapától, édesapjától származik.

Megtekinthettem a már kész eszközöket a tárgyakat- a csendes nyugodt lakókörnyezetet is. Rögtönzött kiállítás segítette a felvételek elkészítését, amit egy macska megjelenése tett humorossá. A régi régi kókányolt tapogató halfogó kosár áldozata lett…. Most csak pár képpel szeretném beavatni, motiválni a látogatót a kihalóban lévő halászmesterség régi eszköztárának megtekintésére.
József a képek okán azonnal be is mutatta hogyan készül a háló milyen mozdulatok által válik a “ madzag” halfogást segítő eszközzé , kiváló zsűrizett műalkotássá. Nekem leginkább az ólomsúlyokkal kiegészített kerek dobóháló tetszett a legjobban.
Dunafalván, 60 körül itt láttam, hogy a varsa hogyan működik ,! ?
Hihetetlen gyorsasággal készült el a munka, jó volt nézni az ujjak játékát ahogyan a rutinos mozdulatok segítségével bővült a háló mérete, alakultak a szemek- rögzültek a “ görcsök “ egymás után. Ezt inkább mozgófilm segítségével lehetet volna jobban demonstrálni.
Nem is gondoltam volna, sokféle szerszám készült, készül Pencz József ügyes mozdulatainak segítségével. Ma már csak múzeumok számára , hiszen mint oly sok mesterség a modern világunkban ez is kihalásra ítéltetett.
Bejelentkezés után barátsággal fogadja látogatóit , sőt meg is mutatja számukra a hálókészítés technikáját.

Bagyinszki Zoltán

Ezer éves szirtek – várdombok hazánkban

Határon belül - 93.000 km2


Várcsodáink, romjaink a történelem tanúi az “egekben”.
Megszenvedtük- szenvedjük ősapáink helyfoglalását.
Néhány extra várhegy, szirt ahová eleink építkeztek .
MEGMÁSZNI, LEGYŐZNI A SZINTKÜLÖNBSÉGET, FELMENNI ODA, NEM CSAK A TÖRÖKNEK VOLT FELADAT- EZ A TURISTA SZÁMÁRA IS TELJESÍTMÉNY.

Egy rangsor, szubjektív válogatás a történelmi Magyarország területéről:
ÁRVA, FŰZÉR, OROSZLÁNKŐ, SZTRECSNÓ, TRENCSÉN, DÉVA, DÉVÉNY, BOLONDÓC, SOMLÓ, SIROK
VISEGRÁD, FRAKNÓ , NÉMETÚJVÁR, SÜMEG, KRASZNAHORKA, CSOBÁNC, BARCAROZSNYÓ, LEDNIC.

Kolozsvár – Kakasos templom, télen – nyáron

Erdély - Partium

Kakasos templom (Kolozsvár)

A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot.

A templom helyén a 19. század elejéig puszta telkek voltak. A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az 1840-es években szabadtéri színházi előadásokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik részét a református egyház vette meg. A tervezéssel Spáda János helyi építőmestert bízták meg,

akinek a tervét a presbitérium 1908. május 22-én elfogadta, azzal a megkötéssel, hogy a tervből törölni kell mindent, ami a kálvinista egyszerűséggel nem fér össze, csökkentve ezáltal az építési költségeket is. A módosított tervet és költségvetést a presbitérium 1910. június 8-án fogadták el, de elbukott a felsőbb hatóság előtt. Közben a parochiális tanács kifogást emelt a terv stílusával kapcsoaltban, ezért átadták bírálatra és módosításra Kós

Károlynak. Kós Károly tervét 1913. február 11-én a presbitérium egyhangú határozattal elfogadta, az építéssel Spáda Jánost bízták meg. Az építkezést 1913. június 1-jén kezdték el, az elkészült templomot 1914. március 22-én szentelték fel. Az építkezés mintegy 100 000 koronába került.

A templom alaprajza hasonlít a román stílusú bazilikákhoz. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik: a mennyezete festett kazettás. A kazetták tervezője Muhits Sándor iparművészeti tanár, a festőjük Szántó Gergely volt.

A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve.

Adatok és elérhetőségek:

Felsővárosi református templom

Felekezet: református

Egyházmegye: Kolozsvár-Külső Egyházmegye

Egyházközség: Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség

Lelkész: dr. Pap Géza

Segédlelkész: Kerékgyártó Zsolt

Építési adatok:

Építése: 1913–1914

Stílus: szecessziós

Tervezője: Kós Károly

Felszentelés: 1914. március 22.

Elérhetőség:

Lelkészi Hivatal és templom

Cluj/Kolozsvár/Klausenburg

str. Moţilor 84,

RO-400370, jud. Cluj

tel/fax: +40-264-594 040

dr. Pap Géza lelkipásztor

kakasostemplom@yahoo.com

Honlap: www.kakasos.ro

————————————–

A Főtérről a Monostori negyedbe vezető úton, a Mócok útja jobb oldalán. Autók számára parkolási lehetőség a Déva utcában és a Munkaügyi Hivatal előtt, a Coşbuc (Bem) utcában. Nagyvárad felől a Monostori tömbháznegyed után, a Sörgyár után 200 méterrel, a Mócok útja baloldalán.

forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából és www.kakasos.ro

 

Körmend – várkastély

Határon belül - 93.000 km2

Első kővárát a település északnyugati sarkában létesítették, de azt a tartományurak elleni hadjáratokban lerombolták, maradványait széthordták. A napjainkig fennmaradt új erődítményt már a virágzó mezőváros északkeleti sarkában emeltette Szécsényi László báró a 15. század közepén. Később az Ellerbach család szerezte meg az épületet. Utolsó tagjától, Jánostól, adósságai fejében, hosszas pereskedés után Bakócz Tamás esztergomi érsek tulajdonába került. Szerencsés módon megmaradt egy korabeli várlajstrom, ami hű képet mutat a török hódoltság kori állapotáról, mely szerint a mocsaras vizesárokkal körülvett négyszögletes várnak sarkait egy-egy kerek torony erődítette meg, bejárati kaputornyát pedig a nyugati oldalon alakították ki.
1604-ben a Habsburg császár és király kegyelméből a főnemesi Batthyány család kapta meg. Mivel a hadászati fontosságú Kanizsa végvárának elfoglalása után katonai szerepe megnőtt, földesurai igyekeztek hadieszközökkel és helyőrséggel bőven ellátni. Az 1652-es tűzvészben leégett főúri rezidenciát Batthyány Ádám gróf utasítására nagyszabású tervek alapján átépítették, mind a négy oldalán emeletes lakószárnyakat kialakítva, megemelve a tornyokat is. Újabb hadiállapotra 1664-ben került sor, amikor a török nagyvezér csapatai itt akartak átkelni a Rába folyón és ezért ágyúkkal lőtték a védőket, akik a francia segélyhadakkal együtt sikeresen verték vissza a heves támadásokat.
Az 1703-ban kirobbant Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc katonaság felégette a Habsburg-hű Batthyányiak várkastélyát.
A 18. századi munkálatok ismét megváltoztatták a külső homlokzatát, újabb emeleti résszel bővültek a lakószárnyak, manzárdtetőt, és bejárata fölé egy hat oszlopon nyugvó hatalmas erkélyt helyeztek az olasz Felice de Allio építész tervei szerint.
A gyönyörűen berendezett Batthyányi-várkastélyban 1944-ig laktak, termeiben felbecsülhetetlen értékű régiségeket őriztek, melyeknek nagyobb része a tulajdonosok elmenekülését követő időszakban elkallódott. A 80-as évek elején, Haraszti Margit restaurálta a díszterem falfestményeit.
Ma a főépületben, az 1965-ben alapított Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításait tekintheti meg a kíváncsi látogató, valamint Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is itt található.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyula – Reformáció emlékműve, avatása

Gyula városa

Ünnepi Istentisztelettel kezdődött az idén 500 éves reformáció gyulai emlékművének felavatása a zsúfolásig megtelt református templomban,ahol a magvető iskola gyermekkórusának szolgálata után következtek az igehirdetések.
Fekete Károly református püspök rámutatott, a mulandó ember számára nagyon fontos, hogy megőrizze emlékeit, és az utódok számára lenyomatot hagyjon egy-egy ilyen évfordulóról. Ünnepi köszöntőjében Görgényi Ernő polgármester kiemelte, városunkat a protestáns közösségek egymást segítve építették, szellemileg,
lelkileg is. Az emlékmű csaknem 10 millió forintba került, melyhez az önkormányzat több mint 2 millió forinttal járult hozzá.

http://www.gyulatelevizio.hu/2017/11/07/emlekmuvet-avattak-reformacio-500-eves-evfordulojan-gyulan/

Az emlékmű terveit Papp László építész készítette, a kivitelező Csőke Péter kőfaragó mester volt.Gyulán a Petőfi téren 2017. november 20–án avatták az impozáns emlékművet.

Bagyinszki Zoltán

Herkulesfürdő 2005. tél – február

Erdély - Partium

Herkulesfürdő – Fehér kereszt Kukár-túra

Erdély - Partium


Jól eláztunk!

Szeged – Hősök kapuja / Aba- Novák Vilmos festőművész

Határon belül - 93.000 km2

Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik.

A kapu létesítésének ötlete tehát eredendően Klebelsberg Kunó elgondolása volt, aki Pogány Móric neves építőművész számára adta a megbízást a tanítói internátus épületegyüttesének megtervezésére, még 1930-ban. A feladat megfogalmazása szerint az épületegyüttes feladata volt, hogy az épület egyik szárnya zárja le a Boldogasszony-sugárút Gizella térre nyíló torkolatát, úgy hogy annak forgalma azért zavarmentesen  lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. A terv elkészült még 1930-ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az
akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából