Tiszadob – Andrássy kastély

Határon belül - 93.000 km2

Az épületet Meinig Artúr építész gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján tervezte és építtette. A kastély 1888-ra készült el. A soktornyos, romantikus külsejű épület mintájaként nagy valószínűséggel egy Loire-menti kastély szolgált előképül. Az U alaprajzú saroktornyos épület dél-keleti tornyához csatlakozik az egyetlen később épült rész, a zárterkély, melyet Möller István építész épített hozzá 1910-ben. Ebben a részben alakították ki a kastély egyik különleges látványosságát, a Rippl-Rónai József által szecessziós stílusban tervezett ebédlőt.

Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök és külügyminiszter, az Andrássy út névadója, sokáig nem élvezhette kastélyát, 1890-ben történt halála után, fia, ifjabb Andrássy Gyula gróf örökölte a tiszadobi birtokot. 1918 őszén fegyveres forradalmárok törtek be a kastélyba, a teljes bútorzatot, a berendezési tárgyak nagy részét széttörték, elpusztították. A kastély nem heverte ki a barbár pusztítást, 1945 után állami tulajdonba került, a szocializmus éveiben gyermekotthonként funkcionált. 2007-ben a gyermekváros a falun belül új épületbe költözött és megkezdődött a kastély és a park teljes rekonstrukciója. 2015 decemberében nyílt meg az egykori Andrássy-kastély a nagyközönség előtt, régi fényében pompázva.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/tiszadob-andrassy-kastely

Nagyszombat – Szent Miklós templom

Felvidék

Nagyszombatban a Szent Miklós téren egy 14. századi román templom helyén (a legősibb településhelyen) áll a híres gótikus örökség – a plébánusi Szent Miklós Bazilika. Az esztergomi érsek székesegyházi temploma volt 1543 és 1820 között.
A Szent Miklós Bazilika egy háromhajós bazilika, későgótikus stílusban épült ún. dunántúli stílusban. Az építmény 60 m hosszú, 31 m széles, főhajója 18 m magas, presbitériumával kelet felé irányul.
A templom eredeti tiszta gótikus jellegét 1618 és 1630 között veszítette el, amikor Pázmány Péter bíboros a gótikus háromhajós templom bővítését szorgalmazta, mégpedig oldalsó barokk kápolnákat, talaj-, pad- és szószékcserét javasolt. Végül ugyanebben az időben megépült a barokk kórus és az orgona, néhány új oltár és megváltozott a templom külső sziluettje is.
Később 1739 és 1741 között az északi részt nyolcsarkas barokk kápolnával egészítették ki, amelyben a „kegyelmes nagyszombati Szűz Máriaként“ ismert áldó Szűz Mária képe látható.
A Szent Miklós Bazilika nemcsak plébániatemplom, hanem a város vallási-kulturális életének központja is. Ismertségét az évente augusztus és szeptember fordulóján megrendezésre kerülő Nagyszombati Orgona Napok nemzetközi fesztiválnak is köszönheti.

http://slovakia.travel/hu/szent-miklos-bazilika-nagyszombat

 

Iszkaszentgyörgy – Amadé–Bajzáth–Pappenheim – kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély Iszkaszentgyörgyön, Fejér megyében található.

Iszkaszentgyörgy neve 1691-ben jelenik meg egy körpecséten akkori neve “ISKA ZENT GIORG”, amely ekkor már az Amádé család birtoka. A kastély legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építtette 1764-ben. A központi épület alapja valószínűleg egy 18. századi kastély lehetett. 1800-ban a kastély a Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1840 körül a park felőli homlokzat nyílásai új kőkeretet, kaptak, melyek terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette.

1870-ben Bajzáth József unokaöccsének lányának házassága révén került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Siegfried nevéhez kötődik 1904 és 1909 között, melynek költségeit felesége, Károlyi Erzsébet hozománya fedezett. Elbontották a nyugati mellékszárnyakat, és helyükre egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű neobarokk épületet építettek, díszes ablak- és erkélyrácsokkal, az emeleti ablakok fölött kőfejekkel, a középrizalit fölött alakos szoborkompozícióval. Az átépítés Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervei szerint valósult meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bécsi Császári kincstár: Magyar Királyi Szent István – rend viselete

Várvidék

Magyar emlékek a Bécsi Kincstárban
Ezer év történelmébe kaphat bepillantást, aki felkeresi a bécsi Schatzkammer, vagyis a Kincstár állandó kiállítását. Az osztrák és a magyar történelem évszázadok óta szorosan összefonódik. Nem véletlen tehát, hogy a Schatzkammer kincsei között is számos olyan található, amely szorosan kötődik a magyar történelemhez.

http://volksgruppenv1.orf.at/magyarok/aktualis/stories/174780.html

Bródy Imre fizikus szülőház – utca

Gyula városa

Nem Bay Zoltán volt a város egyetlen kimagasló fizikusa: a szintén gyulai Bródy Imre, akit a kriptonlámpa feltalálójaként a mindennapokban ismeretlen ismerősként köszönthetünk, szintén helyi születésű. Tragikusan rövid karrierjét a nyilasuralom törte ketté: bár Bay Zoltán mentességet szerzett neki, ő osztozva családja sorsában a nácizmus áldozatává vált. Szülőházán 1969 óta hirdeti emléktábla munkásságát, életét.

http://www.hupsz.hu/program-gyula-brody-imre-emlektabla.html

Bródy Imre
(1891 – 1944)

1891. december 23-án, Gyulán, jómódú polgári családban született. Apja Bródy Adolf, akinek sikeres ügyvédi irodája volt. A családhoz tartozott Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő is.
Az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte, 1902 és 1909 között pedig Aradon, az állami főgimnáziumban tanult.
1909 és 1913 között Budapesten a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója volt. Itt szerzett középiskolai tanári oklevelet 1915-ben, az előírt gyakorlóév letöltése után.
Gimnáziumi tanárként helyezkedett el, de 1919-ben már tanársegédi állást kapott a Műegyetemen Kluphaty Jenő professzor gyakorlati fizikai tanszékén. Közben disszertációján dolgozott, amelyben – korát megelőzve – kvantumelméleti módszerekkel elsőként számította ki az egyatomos ideális gázok kémiai állandóját. 1918-ban szerzett doktori címet.

https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/brody-imre

Rum Széchenyi kastély

Határon belül - 93.000 km2

A rumi Bezerédj (majd Széchenyi) kastély építésének pontos idejét nem sikerült felkutatni. Valószínű, hogy a XIX. század első évtizedeiben, esetleg még ezt megelőző időkben építhették a Bezerédjek klasszicista stílusban. A kastély eredeti felépítettsége (később bővítették) igazán különleges lehetett abban, hogy kocsival lehetett behajtani az épületbe, amelyet nyeregtető fedett, fűtése kandallókkal és cserépkályhákkal történt.
Széchenyi Péter a tulajdonába került régi kastélyt, az északi és a déli oldalon erőteljesen átalakította, illetve folytatta a Bezerédjek által megkezdett bővítést. Ennek hatására teljesen megváltozott az épület arculata. A XIX-XX. századi kastélyfelújítások során a stílusjegyek keveredtek, ezért is beszélhetünk klasszicista stílusról. Érdekes és építészetileg meghökkentő, hogy a főhomlokzati rész jobb sarka félköríves, míg a többi szögletes.
A régi kastélyban a csigalépcsőket megszüntették és fürdőszobákat, mellékhelyiségeket alakítottak ki a helyükön. A legnagyobb belső változást a széles pihenővel is ellátott lépcsőzet kialakítása jelentette. A lépcsőt nagyon szép, faragott fából készült korlát kíséri, amely ma is eredeti formájában látható. A kastélyt – amely a Vas Megyei Önkormányzat tulajdona – 8 hektáros parkerdő és 3 hektáros kertészet veszi körül. A keleti és nyugati oldalát kör keresztmetszetű élő sövény díszíti , amely rendkívül szépen gondozott, akárcsak a kastély együttes maga.
A tulajdonosok 1945-ig „időszakos” jelleggel tartózkodtak a birtokon, elsősorban nyáron és ősszel, s ilyentájt gyakran tartottak vadászatokat és bálokat.
A II. világháború viharai az épület külső részét megkímélték ugyan, de a berendezési tárgyakat tönkretették, elhordták az elvonuló német, orosz katonai csapatok. A megmaradt tárgyi emlékeket pedig a környező falvak lakói hordták szét. 1945 és 1948 között a kastélyt raktárnak és üdülőnek egyaránt használták

http://www.rumkastely.hu/rolunk/tortenetunk

Egy másik Barcika – Kolor City

Határon belül - 93.000 km2

Nyírbátor – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A Nyírség szelíd dombjai, erdőkkel, ligetekkel tagolt szép tájai közt bújik meg a festői Nyírbátor. A közeli Ecsedi lápon tanyázó sárkányt legyőző Báthory Vid legendája az egész várost átszövi, a hagyományt az itt élők évszázadok óta lelkesen ápolják. Ennek köszönheti nevét a 2010-ben épült Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, mely a rendkívül hatásos és gyógyászati célokra is alkalmas Báthory gyógyvíznek köszönhetően igazi termál paradicsom a pihenni és gyógyulni vágyók számára. A wellness és a gyógyászati részleg különleges élményeket nyújt az egészséges életmód kedvelőinek, a nyári szezonban a Sárkány Strandon pedig a vendégek a szabad ég alatt élvezhetik a napsütést, az úszást és a csúszdázást. A fürdő szomszédságában jól felszerelt, kényelmes apartman házak, a város történelmi belvárosában pedig csodálatosan felújított műemlékek várják a kultúra iránt érdeklődőket. Szeretettel várjuk Nyírbátorban – a Sárkányok földjén.

http://www.sarkanyfurdo.hu/hu/

Nagyszombat – Egyetemi templom 2017 július

Felvidék

Nagyszombat legértékesebb történelmi műemlékei közé az első nagyobb jelentőségű korabarokk Keresztelő Szent János székesegyház épülete tartozik.
Az olasz származású P. Spazzo az egyetemi épületek egységének részeként építette. A még befejezetlen templomot 1637-ben szentelték fel. Az egyhajós, két toronnyal rendelkező székesegyház nyugati fekvésű, 61 m hosszú és 28 m széles. A főkapu fölött az üldögélő angyalkákat ábrázoló csúcs és az Esterházyak kőpajzsa található.
A székesegyház belsejében található egyedi festmények szépségükkel és színességükkel minden látogatót képesek elvarázsolni. Az egész belső rész legnagyobb ékessége a kolosszális egész fa főoltár, melyet 1637 és 1640 között fejeztek be, s melynek megvalósításán a bécsi B. Knilling és V. Knothov mestereken kívül a nagyszombati V. Stadler és a cíferi Ferdinand mester is közreműködött. A 20,3 m hosszú és 14,8 m széles oltár a maga nemében az egyik legnagyobbnak számít Európában.
A látogatók figyelmét a festészeti és stukkói díszítés kelti fel. A gazdag díszítésfőleg olasz mesterek műve.
Az egyetemi templom 1977 óta a pozsonyi-nagyszombati hercegprímárság érseki székesegyháza. Létezésének fontos határkövét II. János Pál pápa 2003-as látogatása jelentette.

http://slovakia.travel/hu/keresztelo-szent-janos-szekesegyhaz-nagyszombat

Debreceni Arany János

Határon belül - 93.000 km2

A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944. december 21-én tartott Ideiglenes Nemzetgyűlés színhelye.
A kollégium 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Magyar Királyi Tudományegyetem létrehozásához. Ugyanakkor a nagy hagyománnyal bíró Debreceni Református Kollégium egyike volt azoknak az egyházi fenntartású iskoláknak, amelyek a szocializmus évei alatt is működhettek.
A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai közül ki lehet emelni Hatvani István, Budai Ézsaiás és Maróthi György professzorokat, akik törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady Endre, Arany János, Balog Zoltán, Bay Zoltán, Csokonai Vitéz Mihály, Bölcskei Gusztáv, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda, a Tisza családból Tisza István, Tisza Kálmán és Tisza Lajos vagy az Irinyi családból Irinyi József és Irinyi János.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította, és április 12-én emlékoszlopot állított a Nagytemplom és a Református Kollégium között elterülő Emlékkertben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából