Gyula – “Isten éltessen Józsi!”

Gyula városa


József napon – Gedeon Józsi barátomnak, kollégánkra emlékezem, de emlékezzünk együtt a világháló segítségével, jusson eszünkbe- gondoljunk rá, ma van a névnapja.
Hamar és hirtelen elment, hiányzik Gyuláról, az emléktábla képe emlékeztesse Józsira a gyulai színházbarátokat, a kultúra tisztelőit, barátait- ismerőseit.

Egy két gondolattal, egy szál virággal, egy gyertyával a temetőben, (az emléktábla, a színházvezető- színházszervező portréja a Gyulai Várszínház aulájába található).

Bagyinszki Zoli

Tarnow – Bem Apó síremléke a víz felett (Lengyelország)

A nagyvilágról

Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József) (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy.

Cseh eredetű lengyel nemesi családba született. Tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Danzig (Gdańsk) védelméért francia Becsületrenddel tüntették ki. 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe. Tüzérszázadosként igyekezett elsajátítani kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett. A kor rakétafegyverének számító röppentyűk tökéletesítésével is foglalkozott.

Részt vett az 1830–31-es lengyel szabadságharcban. 1831 elején, őrnagyként, egy lovasüteg parancsnoka lett. Az ostrołękai csatában Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált, ahol megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel.

Tarnow sétálóutcája közepe táján, a líceum épületénél kisétálva az óvárosból, pár száz méter megtétele után egy parkba érkezünk. Hattyúknak otthont adó tavacskája közepén, hat vaskos kőoszlopon nyugszik a magasban Bem szarkofágja. Egyik oldalán születésének s halálának évszáma szerepel: 1794-1850, a többin lengyel, török és magyar nyelvű felirat. A török szavakat az indokolja, hogy szabadságharcunk bukását követően Bem a török hadsereg tisztjeként, Murad pasa néven szolgált tovább. Hamvait csak Lengyelország függetlenné válása után, az 1920-as években vihették haza. A magyar felirat a következő: Bem apó, az 1848-as szabadságharc hős tábornoka. A tó partján magyar nyelvű táblák adnak részletes tájékoztatást katonai pályájáról.

Forrás: wikipédia

A bécsi forradalom bukása után (ott is vezetői posztot töltött be) álruhában érkezett Magyarországra. 1848. november 3-án jelentkezett Kossuthnál a seregbe, aki az erdélyi magyarok megsegítését bízta rá. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szétzilált sereget újra egyesítette, lelkesedést öntött beléjük, és karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt. Sikereivel lehetővé tette, hogy a magyar kormány rajtaütés nélkül átköltözhessen Pestről Debrecenbe. Felszabadította Székelyföldet, elfoglalta Nagyszebent és Brassót. Sorozatos kudarcaik miatt az orosz és osztrák seregek kénytelenek voltak elhagyni Erdélyt.
Bár július 31-én Segesvárnál elvesztette a csatát, Kossuth megszavazta neki a bizalmat, és kinevezte a magyar seregek főparancsnokává. Augusztus 9-én az osztrák főparancsnoktól kitartása és tehetsége ellenére végzetes vereséget szenvedett Temesvárnál. A harcokban megbokrosodott lova levetette a hátáról, és eltört a kulcscsontja. A szabadságharc után Törökországba menekült, és áttért az iszlám hitre. Valószínűleg maláriában halt meg. Halálos ágyán 1850-ben ezeket a szavakat suttogta: „Lengyelország, én már nem szabadítalak fel!” Testét 1929-ben szállították vissza szülőföldjére.

http://nembulvar.hu/site/index.php/memoria-48/visszanez/4921-bem-jozsef-es-az-1848-as-szabadsagharc

1848. december 7-én érkezett meg az egykori fejedelemség területéről kiszorult, Csucsán állomásozó erdélyi hadsereghez Bem József, a magyar szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornoka. Bem a parancsnokság átvétele után szinte csodát művelt katonáival, ugyanis bravúros módon néhány hónap alatt kiszorította a császáriakat Erdélyből, majd – manőverező taktikájával – hosszú ideig a nyár közepén betörő orosz intervenciós erőket is feltartóztatta.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_december_7_bem_veszi_at_az_erdelyi_hadsereg_iranyitasat/

 

Budapest- Parlament, egy kávé a Vadászteremben

Budapest

Köztudottan kávé ínyenc vagyok- szeretem a jó kávét a finom illatát és a kapcsolódó extra
környezetet hozzá – híres helyszínt hozzá – ez is nagyon fontos. Immár 2 hete az Astóriában kávéztam az is méltó, kiváló környezet volt – ja és fotóztam is természetesen.
– a képek a honlapon láthatóak.
Térjünk vissza a világ egyik legszebb országházába. Annak is a Vadász termébe- a korabeli 1902-BEN KÉSZÜLT MŰVÉSZET-Lyka Károly írásából idézek:

“ AZ ÚJ MAGYAR ORSZÁGHÁZA FALFESTMÉNYEI”

Hosszú esztendők művészi munkája áll immár készen a Dunaparton: a magyar országháza, a mely nagyvonalú, nyugodt, imponáló alakjával uralkodik a hosszú Dunasoron. Sok-sok hullám hömpölygött lefelé, mióta e nagyarányú gót palota alapjait lerakták. Sok munkás kéz működött közre, hogy elkészüljön. Szépítették, csinosították, miként az oltár elé induló fehér menyasz-szonyt. S most, hogy végre elkészült, egyik elsőrendű látnivalója a fővárosnak.

Szívesen üdvözöljük azokat, a kik e Steindl mester alkotta nagy palota szépítésén sikerrel fáradoztak, így első sorban a freskófestő gárdát, s élükön a nemes művészi munkában megőszült Lotz Károly mestert, – a kik művészetük egész erejét idehozták, íme a névsor : Dudits, Jantyik, Krenner, Kriesch, Lotz, Spányi, Vajda. E hét művész mindegyike nagy falterületet kapott, hogy rája fessék a magyar nemzeti múlt egy-egy fényes jelenetét. Ha végig sétálunk a főbb helyiségeken, mindenütt találkozunk keze járásukkal.”

Meghívást kaptam egy konferenciára. Most úgy gondoltam pihenek figyelek, nem viszek magammal fényképezőgépet. Szerencsére a történelmi konferencia büfé szünete itt volt kitalálva , nagyon helyesen. Kedves barátom hozta magával a kis gépét, kapacitál, hogy fotózzak nyugodtan- kijelentettem – köszönöm nem, ma nem szeretnék- tanulni informálódni jöttem. Az elhatározás csak addig tartott amíg megittam a kávét, közben nézelődtem és átkoztam magam, hogy nem hoztam a gépet magammal. így kénytelen voltam elkérni Tőle és egy ismeretlen kis géppel automata üzemmóddal – rossz fényviszonyokkal párosulva nagyon gyorsan felvételeket készíteni – mert a program folytatódott. – ezt tudtam kihozni….. és otthon a program segítségével megjavítgatni, “megvilágosítani”- így sikerült a talán bemutatható állapotot.

Igazán fotós élmény – valódi trófea volt a Vadászterem gazdagon díszített terme, a történelmi nemzeti kultúránkból vett részletekkel , híres várainkkal a balatoni halászattal és a budai vadászattal. A hatalmas falképek lenyűgözőek – főleg, hogy egy kivételével mindegyik helyen megfordultam, fotóztam.

A falakon lévő hatalmas képek mellet értékes a kézzel készült csodás falburkolat- a nemes fa beépítése, a az ólomüvegablakok továbbá a világítótestek sokasága, szépsége. Az egész terem (az egész Parlament)olyan volt mint egy igazi múzeum. Talán eddigi képalkotó pályafutásom leggyorsabb feladatmegoldását sikerült realizálnom.

Egy igazán finom fekete- kávé kíséretében.

Bagyinszki Zoltán

Miskolc – Alsóhámor-Molnárszikla

Határon belül - 93.000 km2

A hámori mészkősziklák közül a leghíresebb a Molnár-szikla. Nemcsak, mert gyönyörű kilátás nyílik innen Lillafüredre, hanem mert egy szomorú legenda kötődik hozzá. Túraútvonal vezet ide a Csanyik-völgyből. A valamikori kallómolnár lányát feleségül akarta venni egy gazdag földesúr. A szép molnárlány azonban őszinte szerelemmel szerette a malom fiatal molnárlegényét.
Amikor a molnár megparancsolta a lányának, hogy legyen a gazdag kérő felesége, a két fiatal úgy határozott: ha egymáséi nem lehetnek, akkor inkább a halált választják. Kézen fogva mentek fel a közeli, félelmetes sziklafal tetejére, és a szédítő mélységbe vetették magukat. A szomorú sorsú szerelmesek emlékére nevezik ma is Molnár-sziklának a mészkőfalat, és az ő emléküket őrzi a tetőn álló kereszt.

http://miskolc.hu/turizmus/latnivalok/lillafured-es-kornyeke/molnar-szikla

Miskolc – Lillafüred-Szent István barlang

Határon belül - 93.000 km2

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkő képződmények teszik feledhetetlen élménnyé.
Az üreg középső-felső triász mészkőben, a Fehérkői Mészkő Formáció kőzetösszletében alakult ki. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba.A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.

http://bnpi.hu/oldal/szent-istvan-barlang-135.html

Gyula – Almásy kastélyunk téli álma – 2018. március

Gyula városa

Budapest – Astória kávéház és étterem

Budapest

Az Astoria Szálló Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája, Az 1914-ben megnyíló hotel a legelegánsabb, drága, exkluzív szállodák közé számított, többször volt történelmi események helyszíne. Jelenleg is Budapest egyik legpatinásabb szállodája, főleg külföldi turisták a vendégei. Az Astoria (hivatalos nevén: Danubius Hotel Astoria City Center) a Danubius Hotels Group szállodalánc tagja.
Az Astoria szálloda története a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de akkoriban még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában megnyitotta műhelyét. Az Unger család is gyarapodni kezdett, amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek. Napjainkban a szálloda melletti Magyar utca neve emlékeztet az Unger családra. Miután a Hatvani kaput lebontották, mellette 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó, mely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált, politikusok, művészek találkozóhelyévé. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki a fogadó melletti házban lakott 1844 októbere és 1845 januárja között. Itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amelyről az Astoria falán ma emléktábla tanúskodik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Astoria mindig is emblematikus hely volt, és maga az állam reklámozta napi szinten azzal, hogy a Déli Krónika utáni sokmilliós hallgatottságú sávban minden hétköznap innen közvetítették a Ki nyer ma? zenei vetélkedőt, egészen 2007-ig.

https://nullahategy.hu/jatek-muzsikaszo-es-kaveporkoles-tiz-percben-az-astoria-kavehazrol/

Bátonyterenye – Palóc-tájház

Határon belül - 93.000 km2

Az épület valószínű a 19. sz. második felében épülhetett, amiről az 1868-ban készült tagosítási térkép ábrázolása tanúskodik. Az utcafrontra rövidebb véggel fekvő ház három- osztatú: tiszta-szoba, konyha, hátsó szoba. Ehhez jött a folytatásban a gangról nyíló külön kamra. Az épület udvari része tornáccal „gang”-gal volt ellátva. Nyeregtetős, utcai oromfala fából készült, díszített. Helyileg Kisterenye egyik legrégibb településrészén a „Kacsavégben” található. Hivatalos nevén az Árpád utcában, közvetlenül a Kastély-park mellett.

https://www.programturizmus.hu/partner-paloc-tajhaz-batonyterenye.html

Márkusfalva – Máriássy kastély

Felvidék

Az egész Észak-Magyarországon komoly birtokokkal rendelkező, a szászok közül egyedül bárói rangig emelkedő, Márkusfalvát már évszázadok óta birtokló Másiássy család jeles tagja, Máriássy Ferenc a 17. században építette a négy kerek sarokbástyával rendelkező, szabályos téglalap alaprajzú reneszánsz kastélyt. A 18. században felújították, illetve rokokó stílusban átépítették. Ekkor kapta homlokzata a gazdag stukkódíszítést. Műemléki felújítása 1984-1994 között zajlott. A kastélyban megtekinthetjük az igen gazdag történelmi bútorgyűjteményt, amely Kelet-Szlovákia több kastélyának bútorait is tartalmazza.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Mariassy-kastely-Markusfalva-359

Gyula-Mosonyi Emil professzor emlékszobája / Tájvízház

Gyula városa

Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
A látogatók hagyományos és korszerű kiállítási elemek, multimédiás eszközök segítségével léghajós utazást tehetnek a Körösök vidékén, résztvevői lehetnek egy javasasszony perének, bepillantást nyerhetnek a régi idők közfürdőinek hangulatába, megismerhetik a török-fürdők világát. Iskoláknak – előzetes bejelentkezés után – lehetőséget biztosítunk kihelyezett tanórák megtartására. A bemutatóházban külön vetítőterem üzemel, melyben a Körös-vidékkel, árvizekkel, belvizekkel, vízügyi történeti emlékekkel, gyógynövényekkel kapcsolatos filmek közül választhatnak a látogatók.

https://www.visitgyula.com/latnivalok-adatlap/taj—viz–es-furdotorteneti-bemutatohaz

Dr. Mosonyi Emil
(Budapest, 1910. november 10. – Singen, 2009. április 24.)

Mosonyi Emil a vízépítés számos szakterületének, de elsősorban a vízerő-hasznosításnak nemzetközileg elismert szakértője volt.
Mosonyi Emil a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1929-34 közt folytatott tanulmányait általános mérnöki diplomával zárta.
1939-ben a Magyar Mezőgazdasági Akadémia oklevelét szerezte meg, a Budapesti Műszaki Egyetem 1947-ben elfogadta mérnökdoktori értekezését. A Budapesti Műszaki Egyetem, ahol 1934-36. között tanársegéd volt, 1950-ben nevezte ki magántanárrá.
1936-ban lépett tervező mérnökként az Országos Öntözésügyi Hivatal szolgálatába.
1942-48 között a Vízerőügyi Hivatal vezetője.
1948-64 között több vezető munkakört töltött be az Országos Vízügyi Hivatalban.
Mosonyi Emil a Wisconsini Egyetemen (Milwaukee, USA) vendégprofesszor, a Nemzetközi Vízépítési és Környezetvédelmi Mérnöki Intézetben (Delft, Hollandia), s a NORAD Vízerő-hasznosítás Tanfolyamán (Trondheim, Norvégia) előadó volt. Ezzel párhuzamosan az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) megbízott főszakértőjeként működött. 1978-ban tagja volt Taivanon a szivattyús energiatározók tanácsadó bizottságának, 1979-ben a Duna-Égei tengeri víziút kerettervének szakértője, s a Nemzetközi Természetvédelmi Unió görögországi tanácsadója.

http://www.ativizig.hu/vizugyimuzeum/elod_mosonyiemil.aspx