Havi Archívum: 2013 július 30, kedd

12►

Báthory István országbíró a XV. század második felében építette. Önálló plébániaként 1759 óta működik. 1970-ben Kovács Endre orgonaművész saját tervei alapján felújították a múlt század végi orgonát…
A XV. századi templom déli oldalán a hat mérműves ablak és a köztük lévő támpillérek a gótikus építészet jellegzetes vonásait adják vissza. Csúcsíves főkapuja és a rózsaablak szintén erre az építészeti stílusra utal.

A ferences rendi templomépítés hagyományaira utal a torony elhelyezkedése. A torony általában a nyugati homlokzatra támaszkodik, itt viszont a szentély északi oldalán emelkedik, hogy a kolostorból egyenesen a templomba lehessen menni. Az alaprajz is a ferences építészeti hagyományokat tükrözi. A hajó hosszú, téglalap alakú. A szokásosnál jóval elnyújtottabb a szentély, azért, hogy valamennyi rendtag elférjen. Hofbauer bécsi festő alkotásának tartják a keresztre feszített Jézust ábrázoló oltárképet. A falakon népi faragású szobrok és kálvária látható.

A műemlék templomban nyaranta hangversenyeket rendeznek. Bejelentkezéssel látogatható.

Restaurálások
1906-1907-ben igen szakszerűtlenül történt a templom restaurálása, amely eredeti jellegétől szinte teljesen megfosztotta az épületet. A nemrégiben végrehajtott, immár korszerű műemlékvédelmi szempontú helyreállítás visszaadta az eredeti hangulatot. Ekkor találták meg a kolostor hajdani alapjait is.

Forrás: balatonfoldvar.info.hu

123►

Balatonfüreden, a Kossuth forrás kútnál lévő táblák egyikéről jegyeztem le:
“Forr e savanyú víz Balaton partjábul, Szerentsés ki issza minden nap kúttyábul.
Nem gazdagul orvoss annak aranyábul, sem harangozó pénz nem néz ki orrábul.
Az itt való népnek ez a Patikája, ha ebbül ihatik, szűnik nyavalyája.
Ujjul belső része, vidul szeme, szája
Mint jó bortúl táncra kész lába, bokája.

1777. Fejér Antal, táblabíró”

A balatonfüredi Állami Szívkórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdõházat építtetett és 10 fürdõkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdõt Schuster József orvosnak, aki azt haláláig, 1748-ig üzemeltette.
1749-ben örököseitõl bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát, aki a szerzõdésben közölt leltár szerint ” … fürdõházakat, azokban lévõ üstöt vagy vízmelegítõ rézfazekakat, fürdõkádakat…” vett át.
1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytõl az ingatlant és 7 kisebb fürdõházzal, 23 fürdõkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek. Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az elsõ épület, az ún. Ófürdõház a mai kórház keleti szárnyán. A Gyógy teret érintõ 1826. és 1834. évi tûzvészek jelentõsen megrongálták az épületet és a fürdõberendezéseket is. 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdõházat, melyet fedett folyosó kötött össze az Ófürdõházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdõházhoz.
1869-1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra nézõ, gyönyörû, új szárny, az ún. Erzsébet-udvar. Késöbb az egész épület együttest Erzsébet Szanatóriumnak nevezték.
1912-1913-ban az ún. Tibor fürdõ épületszárnyával kialakult az egységes épület és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, és nem véletlen, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költõ is itt, Balatonfüreden keresett gyógyulást. (tovább…)

12►

A régészeti ásatások során egy, az újkőkor óta folyamatosan lakott település kultúrája tárult föl. A leletekkel berendezett múzeum mellett bemutatják a feltárt őskori települések szelvényeit is.

A jelentős épület- és leletegyüttes bemutatóhelyét 1982-ben hozták létre. A restaurált monostorfalak mellett múzeumot rendeztek be az 1810-12-ben épített Wenckheim-féle borospincében, a vele szemben lévő dombon pedig in situ (ott, ahol megtalálták) mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit.

A múzeumi kiállításon láthatók a feltárt faragványok, a falképtöredékek, és az őskori telep régészeti leletei. Jelentős tárgyak: az újkőkori szentély leletei istennőszoborral; a középkori kőfaragványok közül egy turbános férfiarccal díszített párkánytöredék, akantuszleveles, indadíszes, állatalakos oszlopfők; valamint egy ereklyetartó és egy bizánci arany fülbevaló.

Forrás: vendegvaro.utazom.com

12►

A kb. 80 méter magas löszfal Fűzfőtől Balatonvilágosig szegélyezi a tavat. Kenese fölött emelkedik a nyugati partok legmagasabb pontja, a Partfő.
A löszfalban látható lyukakról a lakosság körében élő hagyomány úgy szól, hogy a tatár és a török támadások idején ide, a megközelíthetetlen helyre menekült a nép. Ezek a barlangok, melyek öt szinten helyezkednek el, és valóban nehezen közelíthetőek meg (az első vagy húsz méterrel van a part meredélye alatt), valóban lakottak voltak a XIX. század közepéig, de akkor az itt élőket kitelepítették, mivel életveszélyeseknek ítélték ezeket a “lakásokat”. Ma e “likak” turistalátványosságok.

Forrás: utazzitthon.hu

123►

A Püspökvár Győr történelmi belvárosában, a Káptalandomb legmagasabb pontján, a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál áll. A Bazilika mellett Győr legjelentősebb és legősibb műemléke. A mindenkori győri püspök lakóhelye.

A Püspökvár lakótornya
A Püspökvár magja a négyemeletes lakótorony, amely két emelet magasságig hasáb alakú, robusztus építmény, felső része barokk. Délről gótikus kápolna épült hozzá, melynek a nyolcszög három oldalával záródó apszisa látható. Belépve a kapun dongaboltozatos kapualjba érünk, melynek mindkét oldalán 4-4 gótikus ülőfülke látható. Ez a földszinti rész a XIV. századból származik. A palota udvarára kilépve L alakú, kétemeletes, egyszerű homlokzatú épületet hagyunk magunk mögött. (tovább…)

1234►

A magyar művészet, az építészettörténetünk egyik legnagyobb alakját ünnepeljük hamarosan.
Pályájának sikerét rendkívül igényes, nagyszámú alkotások- kiemelkedő épületek sora bizonyítja. CSAK KASTÉLYOK ÉS PALOTÁK TÉMAKÖRBEN TÖBB MINT 30 OPBJEKTUM FŰZŐDIK A NEVÉHEZ…

Ezzel a kastélyos válogatással szeretnék előre is tisztelegni a nagy építész Ybl Miklós munkássága előtt, születésének közelgő 200 éves évfordulója alakalmából. Közben készül már a következő válogatás, ill. fotózom a további kiemelkedő alkotásait is (Operaház, Bazilika, Vámház, Várkert bazár stb.). Ezt is szeretném még a nyár folyamán elkészíteni – hogy minél teljesebb képsorozattal mutathassam be Önöknek Ybl Miklós tevékenységét, alkotói pályáját.

Ybl kastélyok paloták a történelmi Magyarország területén :
Budai vár
Budapest Károlyi palota
Szabadkígyós Wenckheim kastély
Ikervár Batthyány kastély
Parádsasvár Károlyi kastély
Fehérvárcsurgó Károlyi kastély
Nagymágocs Károlyi kastély
Nagykároly Károlyi kastély
Fót Károlyi kastély
Mácsa Károlyi kastély
Hőgyész Apponyi kastély
Doboz Wenckheim kastély
Kétegyháza Almásy kastély
Bélmegyer – Fáspuszta Wenckheim kastély
Gerla Wenckheim kastély
Kiscsákói Geist kastély
Várkert Bazár – (Az 1875-1883 közt Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt.)

További Ybl kastélyok – későbbi fotósfeladatok: Tótmegyer, Stomfa, Fegyvernek, Tura, Zsombolya, Csitár, Lengyeltóti, Fűzérradvány, Szilvásvárad, Parádfürdő.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat), mely az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb szakmai kitüntetés. 1964-ig évente hat I. és hat II. fokozatú díjat adományoztak, 1964-1977 között harmadik fokozatú díj adományozására is volt lehetőség, majd 1978-tól évi tízre csökkent a díjban részesíthetők száma.

Az Országgyűlés téren, nem messze a kapucinus templomtól, láthatjuk Tata egyik jellegzetes műemlékét, az Óratornyot. A nyolcszögletűre sarkított zömök építményt Fellner Jakab tervezte. Az építmény alsó része téglából, felső része fából készült. Ezt a felső részt Tata ismert ácsmestere – Fellner munkatársa – Éder József építette 1763-ban. Jellegzetessége, hogy az Óratorony faszerkezetének összeállítását az ácsmesterségben ismert „lapolásokkal”, faszegekkel végezték. A torony belsejében talált falazott fülkét a néphagyomány szerint városi fogdának használták. Az első világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. Ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején a későbbi honvéd laktanya helyén volt a temető. A háború alatt a harangokat leszerelték és beöntötték. A négy fióktetőbe órákat helyeztek el. 2004. augusztus 20-án adták át a felújított tornyot. Digitális vezérlésű műszer forgatja a mutatókat, melyek minden óra előtt öt perccel megszólaltatják a 495 harangjáték valamelyikét.

Forrás: wikipédia