Havi Archívum: 2015 február 25, szerda

Budapest – Kőbányai Szt. László templom

Budapest

A templom 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban, azonban a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg egy egységes templom. Háromhajós, kereszthajós bazilikás felépítésű, egy nagytoronnyal és két kistoronnyal rendelkezik.

Felhasznált anyagok:

vörös márvány
67 variánsú mintázott téglák
színes mázas tetőcserepek
Zsolnay porcelángyárban készült pyrogránit épületdíszek

1897. augusztus 17-én szentelték fel a keresztet, s 1900. június 27-én az egész templomot, azonban már 1899. április 2-án birtokba vehették az épületet a hívők. Az épület a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, s 1957-ben még a Huszártorony is leégett. 1991-ben visszakapta műemléki védettségét, s 1994-ben teljesen befejeződött az 1974-ben kezdődött teljes felújítás. A templom jelenleg is a Fővárosi Önkormányzat tulajdona. Ma a templom nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, a “Lechner Ödön független premodern építészete” részeként.

A külső cserépdíszek és a templom belsejét díszítő oltárak, szószék és keresztelő kút a Steindl-tanítvány Tandori Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek el.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Várkert Bazár

Budapest

Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először, akkor még július 1-jén. Az Építészek Világszövetsége a világnappal szeretné felhívni a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre.
1997-től október 6-án ünneplik.

A Várkert Bazár:

Az 1875-1883 közt Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. A 2014-ben véget érő felújítási munkálatok eredményeként a műemléki szempontok és az épület kihasználásának praktikuma harmonikus egyensúlyba kerül.

A kormány 2011. október 19-én döntött a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójának megkezdéséről. A Várkert Bazár rekonstrukciója és fejlesztése teljes egészében az Európai Unió által társfinanszírozott támogatásból valósul meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében a „Várkert Bazár fejlesztése” című projekt révén.
A projekttel párhuzamosan a Budavári Önkormányzat valósítja meg „A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése” beruházás keretében a felszín alatti parkolót és azt a gyalogos közlekedési tengelyt, amely az Északi Pavilontól indulva a Budavári Palotát övező várfal koronájáig biztosít akadálymentes elérést.

A felújítás első ütemében újult meg az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet április 3-án adnak át a nagyközönségnek. A második ütemben, 2014. augusztus 28-ig készül el a multifunkcionális rendezvényterem, alatta a mélygarázs, valamint a budavári királyi kertek és megújul az épületegyüttes előtt a Lánchíd utca, továbbá a kishajó kikötő is.
A Várkert Bazár felújítása közlekedési szempontból is érdekes, hiszen egyik eredeti, Ybl Miklós által megálmodott funkciója szerint, az épületegyüttes legfőbb feladata a Duna-part és a Budai vár közötti összeköttetés megteremtése volt. Ennek korszerű megvalósítása érdekében a vízhordó lépcső mellé mozgó lépcsőt építettek, amely összekapcsolja a Várkert Bazárt a Várral. Emellett épül meg a 297 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs is a Várkert Bazár alatt.

Az Ybl Miklós tervei szerint épült komplexumból 8988 négyzetméter nagyságú épületegyüttest újítanak fel, a mélygarázzsal együtt 17722 négyzetméternyi új területet építenek hozzá és 8734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítanak ki, ami a várakozások szerint évente 250 ezer látogatót vonz majd.

A Várkert Bazár fejlesztése nem csupán műemléki rekonstrukció, tehát a Világörökség részét képező épületegyüttes és a kapcsolódó kertek eredeti állapotának helyreállítását jelenti. Ennél többről van szó: a Várkert Bazár fejlesztésével és hasznosításával új kulturális szolgáltatásokkal gazdagodik a főváros. A felújított épületegyüttesben kiállító helyiségek (összesen 2500 m2-en) és multifunkcionális rendezvényterem (900 m2-en) kapnak helyet. Emellett az ide látogatókat vendéglátóhelyek, különféle üzletek és turisztikai információs pont is várja.

A Várkert Bazár a felújítása és bővítése után olyan pezsgő és élhető közösségi tér jön létre, ahol minden korosztály jól érezheti magát és megtalálhatja a számára leginkább vonzó programot. Így az épületegyüttes végre újra bekapcsolódhat a főváros kulturális és turisztikai vérkeringésébe.

http://www.varkertbazar.hu

Galgamácsa – Vankóné Dudás Juli művészete

Határon belül - 93.000 km2

A Galga felső szakasza mentén fekvő, római katolikus lakosságú település falumúzeumát Vankóné Dudás Juli kezdeményezésére hozták létre. A falu főutcáján álló, 1905-ben épült lakóházban található intézmény 1989-ben vette fel Vankó Imréné Dudás Juli nevét.
A rendkívüli tehetségű népművész meghatározó szerepet vállalt abban, hogy a település népe nagy ragaszkodással őrizte tovább őseinek hagyományait, szokásait, dalait és táncait. Falum, Galgamácsa című könyvében leírta, naív képein megfestette a mácsaiak hétköznapjait és ünnepeit.
A múzeum látnivalóinak kisebb részét jelenti a ház egykori tulajdonosa, a középparaszt Kurucz család egykori lakásának berendezése, a kiállítás gerincét Dudás Juli alkotásai adják.

http://www.museum.hu

Budapest – Szenes ház

Budapest

Budapest, Thököly út 46.
Épület tervezője: ifj. Nagy István  1905-1906

Az építész ismert házai közül a Szenes-ház utcai homlokzatán a leghangsúlyosabb a Postatakarékpénztár épületének hatása. Az attikafal egybeolvad a pártázattal, és összekötő elemként kőrácsok jelennek meg azokon a részeken, ahol Lechner épületénél kerámia rácsok. Az oromzatok középen itt is nyílással áttörtek, azonban mögöttük zárt tér nyílik. Az attikába, úgy, mint a Dob utcai homlokzaton, rövid oszlopokat építettek be. A csatorna ezen az épületen az utcai homlokzat mellett már az udvari homlokzaton is az attikafal mögé rejtett. A fűrészelt, faragott fa kialakítás utánzása itt az udvari folyosók pillérein jelenik meg. A pillérek közti pillangó formájú kovácsoltvas rács egyedi megoldás. A nyílásokat körbefolyó keretezés kiképzése a Postatakarékpénztár mennyezeti stukkószalagjaihoz hasonló.

http://gyujtemeny.imm.hu

Nagybánya – Fernezelyi víztározó

Erdély - Partium

Fernezelyi vízgyűjtő tavat a Zazár mellékvizén, a Fűrész patakon hozták létre, a hajdani Fernezely település mellett, hiszen jelenleg már nem önálló település hanem Nagybánya egyik lakónegyede.
A gát Nagybányától 10 km-re található, és a város vízellátásának biztosítására építették. Emellett elektromos áramot is termel, és fenntartja az árhullámokat is. A gát másik neve Strâmtori, 1964-ben építették, támfalas, 51,5 m magas, tetejének hossza 260 m. A gát háta mögött keletkezett tó hossza 3 km, szélessége pedig 1 km. A halászok örömére pisztrángot és pontyot telepítettek a tóba.
A környezet csodálatos, fenyő és lombhullató fajták keverednek a környező erdőben a látóhatárt pedig dombok zárják le. Mivel nagyon közel van Nagybányához és az Izvoare üdülőhelyre vezető út is mellette halad el, nagyon népszerű kirándulóhellyé változott. Ide jönnek mindazok, akik csendre és civilizált környezetre vágynak.

http://www.welcometoromania.ro/

Prága – Vytopna (vonatos) söröző (Csehország)

A nagyvilágról

Sör érkezik az első vágányra!

A csehekre mindig is jellemző volt egyfajta bűbájos, kedélyes humor (gondoljunk csak Jiří Menzel filmjeire), na meg természetesen a sör végtelen szeretete. Ha mindez még egy kis vasútmániával is társul, megszületik a Výtopna!
Három éttermet üzemeltet a cég Csehország területén, egyet Prágában, a gyönyörű Vencel-téren a Palác Fenix üzletházban, továbbá egyet-egyet Brünnben és Orlovában. A hely különlegessége, hogy az italrendeléseket vasúti szerelvények hozzák ki az asztalhoz. Láthatunk gőzösöket, dízeleket – köztük a Krauss-Maffei legendás V200-asát, és a villanymozdony-választékra sem lehet panasz. Amikor épp kevés a rendelés (van ilyen?), egy Coca-Cola feliratú szerelvény rója a köröket. Minden mozdony hangdekóderrel szerelt és mindegyiknek van saját cseh neve, amely az oldalán van feltüntetve. Szintén minden mozdonyban van mozdonyvezető figura, a pálya is teljesen valósághű, a jelzőkarok is működnek, egyetlen hiányosság a felsővezeték. A váltók állítása, az egész rendszer irányítása és a rendelésleadás természetesen számítógépes vezérléssel történik. Mit lehet zárszóként mondani? Kedves egészségünkre!

http://iho.hu

Magyar népi hímzések, motívumok

Határon belül - 93.000 km2

A hazai népművészet egyik látványos területe a viselet, a hímzett ruha. Ezekből leginkább a tájházakban, a táncházakban és a néptánc fesztiválokon láthatunk még szép darabokat. Azért még egy egy falusi ünnepen is felveszik, főleg az idősebb korosztály tagjai – sajnos kikopott már, nem hordják, más divat járja…..Csodálatos látvány a hollókői húsvét, ott még sok minden együtt van, fotózható a palóc népművészet.

A viselet,  a minta, a színvilág, változatos gazdag formakincs jellemzője egy egy magyar néprajzi tájegységnek, : matyó, palóc, buzsáki, sárközi, kalotaszegi,sióagárdi,alföldi, a nemzetiségek – stb.  A vidékenként különböző díszes ruházatot ( főleg a női ) közös forrásból eredeztetik, amelyet a népszokás  évszázadokon át alakított.
Egykoron büszkén viselték – talán még ma is viselik e nagyon drága és értékes hagyományőrző ” alkotásokat”. Régen a falvakban ügyes kezű lányok, asszonyok, majd a szövetkezetek,  ma népi iparművészek és alkotó művészeti közösségek, vállalkozók készítették,készítik a fotókon látható jellegzetes viseleteket.
E pár felvétel segítségével,  a teljesség igénye nélkül betekinthetünk a szép ruhák, változatos letűnő világába.

Bagyinszki Zoltán

 

Szecessziós Magazin – 2011.3.szám

Kiállítások

Bagyinszki Zoltán szecessziós témájú fotói láthatóak az alábbi elérhetőségen:

http://www.szecessziosmagazin.com/magazin3/bagyinszkizoltan.php

Kovászna – Kisvonat egykor és ma

Erdély - Partium

Biszak Ábel – http://iho.hu
2014.4.8 14:30

Beköszöntött a tavasz, ezzel együtt a meleg idő, így Kovásznán újra pöfög egy rövidke szakaszon a régi MÁV-gőzös.

Április 12-étől egészen október közepéig minden hétvégén vonatozhatunk a Tündérvölgyben. Minden hétvégén, péntektől vasárnapig kétóránként indul a rövidke, kétkocsis szerelvény a Clermont szálló elől, és körülbelül két kilométer múlva éri el az ipartörténeti emléknek számító sikló alsó állomását. A két nyitott kocsit egy kis dízelmozdony vontatja, ám csoportok esetén külön kérésre befűtik az ex-MÁV-os 764-243 pályaszámú gőzöst is.
A Kovászna környéki kisvasúti hálózat egészen a kilencvenes évekig a Kommandón kitermelt és feldolgozott faanyagot szállította el a nagyvasúti átrakóállomásig, ám a fatelep és a kitermelés 1997-es megszűnte után a vonal teljesen kihalt, és csak később, lassú léptekkel tért vissza a „halálból”. Több terv is született a pálya újraélesztésére, ám pénz hiányában eddig csak egy csekély rész volt járható, az is sebességkorlátozásokkal, mivel a pálya szörnyű állapotban van, a 70-es évek óta nem történt különösebb javítás a faaljas hálózaton.

Nyáron a szerelvények teljes kihasználtsággal közlekednek, mind az üdülő nyugdíjasok, mind a környékbeli kisgyerekek nagy örömére. Hátrányt jelent a közlekedésbarátoknak, hogy a kisvasúthoz csak nagyon körülményesen lehet eljutni: Sepsiszentgyörgyről napi öt pár személyvonat közlekedik Kovásznáig, ahonnan vagy gyalog (húsz perc), vagy taxival, vagy kisbusszal lehet eljutni a városközpontig, amely félúton van a nagyvasúti állomás, és a kisvasút jelenlegi indulóállomása között. Öröm az ürömben, hogy óránként gumikerekes kisvonatok indulnak a városközpontból a Tündérvölgybe, amelyek az élményszerű utazás mellett olcsóbb eljutást kínálnak a kisvasúthoz.

Gyula – Gyulai kastély télen. Napsütésben és borongós hangulatban.

Gyula városa