Havi Archívum: 2014 február 26, szerda

Chopok és a Gyömbér csúcsai – Az Alacsony – Tátra délről fotózva

Felvidék

Aki hamisítatlan magashegyi hangulatra vágyik, annak Magyarországról az egyik legkönnyebben megközelíthető célpont az Alacsony-Tátra két legmagasabb csúcsa: a Gyömbér (Dumbier) és a Chopok. Mindkét csúcs 2000 méter feletti és a túra alatt egy igazi gerinctúra hangulatába is belekóstolhat az ide látogató.

Az Alacsony-Tátra vonulata mintegy 80 km hosszúságban húzódik nyugatról keletre a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot.

Hatalmas, kiterjedt gyephavas, az Alacsony-Tátra keleti részének legmagasabb orma, a hegység e részének névadója a Király-hegyi-Tátra. Csúcsplatója kelet-nyugat irányban megnyújtott. Észak felé Záturňa nevű rövid szárnyvonulatot bocsátja ki, amely meredeken szakad le a Fekete-Vág völgyébe a Teplicska-katlanban. Északkelet felé Úplazon és Predna hoľán keresztül a Pópa-hágóra (sedlo Popová) egy másik vonulat húzódik, amely összekapcsolja az Alacsony-Tátrát a Szlovák Paradicsommal. Délkeletre pedig egy harmadik, rövid gerinc indul a Király-hegyre és Garamfő felé. A csúcs kilátása kiterjedt és megkapó.

A Kriván mellett a Király-hegy szerepel leggyakrabban dalokban, mondákban, legendákban. A Király-hegy Szlovákia fontos háromszögelési pontja, alatta erednek Szlovákia legnagyobb folyói: Fekete-Vág, Garam, Gölnic, Hernád.

Az adótoronytól nyugatra lévő ormot egy háromszögelési betonoszlop jelzi. A második világháború során a csúcs alatt a Jánosík partizánegység menedékkunyhói és raktárai voltak, a csúcson keresztül vezetett 1944-1945 őszén és telén több partizánegység útja. A II. világháborúban történtekre az emlékoszlopon lévő dombormű emlékeztet. 1960-ban építették fel a televízió-adót – átjátszó állomást, amelyhez Királyhegyaljáról (Šumiac) a nagyközönség számára lezárt aszfaltút vezet fel. A televízió-adó épületében a Hegyi Mentőszolgálat állomása is megtalálható.

A Magas-Tátra után az Alacsony-Tátra Szlovákia második leglátogatottabb hegysége. Az utóbbi években több új szálloda, autóskemping, ülőfelvonó és turistaközpont épült, létesült. Ennek ellenére a hegység keleti részén, különösen az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) és a Király-hegy között valódi őserdő található, sok vaddal, közöttük medvével is. A csaknem érintetlen őserdőben több érdekes túrát végezhetünk. A turistákat nagyon vonzza a főgerinc Chopok – Ördöglakodalma-hágó szakasza, mivel e gerincszakaszról gyönyörű kilátás nyílik az Alacsony-Tátra északi és déli völgyeibe.

1987-ben 81 095 hektár területen az Alacsony-Tátrát nemzeti parkká nyilvánították, szlovák rövidítése: NAPANT.

Legmagasabb csúcsai:

Gyömbér (2043 m)
Chopok (2024 m)
Déres (2004 m)
Chabenyec (1955 m)
Király-hegy (1948 m)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”(Ďumbier) Szlovákia{}glacier-2.png{}Chopok és a Gyömbér csúcsai – Az Alacsony – Tátra délről fotózva” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Landwasser Viaduct (Svájc)

A nagyvilágról

2011-ben jártunk a fantasztikus SVÁJCI  ALPESI  VASÚT – útvonalán. A hatalmas hegyek között kanyargó ” játékvonat”
rengeteg hídon, viadukton ment keresztül, még több alagutat érintve- közben a csodálatos panorámát szemlélhettük.
Izgalmas volt várni- készültünk…..- a töb mint 100 éves  világhírű Világörökség Landwasser viaduktot ( állomása Filisur volt).Az ívelt mérnöki remekmű 65 m magas,  6 pillérrel készült és 135 m hosszú.
Egy alagútból kifutva értük el a viaduktot. Olyan csodás építmény, hogy pár nap múlva autóval is felkerestük és alulról is megtekintettük.
A karacsú műszaki létesítmény panorámája az érkező vonattal együtt volt élmény.
Ezen túl több hídon, további viaduktokon haladt a szerelvényünk- jó utat kívánva néhányat megosztok Önökkel.

Bagyinszki Zoltán
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Landwasser Viaduct, Schmitten, Svájc{}underground.png{}Landwasser viadukt (Svájc)” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Budapest – Dob utcai iskola szecessziós épülete

Budapest, Határon belül - 93.000 km2

A mai iskola a Dob utca 85. szám alatti épületben működik.

Elődje a Dob utca 95.-ben 1890-ben kezdte meg működését, községi elemiként. A régi iskola csakhamar szűknek bizonyult. Székely János igazgató javaslatára a Főváros tervpályázatot
hirdetett a Dob utca 85. alatti 300 öles telken egy új iskola felépítésére.

Hegedűs Ármin építészmérnök tervei alapján 1905 őszén indult el az építkezés.
1906 október 14-én Bárczy István főpolgármester jelenlétében, akkor és még most is a főváros legszebb iskoláinak egyikét avatták fel.
A szecessziós stílusú épület külső és belső díszei, funkcionális elrendezése messzemenően a gyerekek egészségi, esztétikai, kényelmi szempontjait vette figyelembe.
Az új iskolában különváltan tanultak a lányok és a fiúk, Székely János, illetve Czike Ferenc vezetésével. A 621 diákot 10 osztályban helyezték el. 20 tanító gondoskodott képzésükről. Az épületben háztartási és ipari iskola is működött. Az első világháború idején hadikórházzá alakították az intézményt. A tanulókat a Wesselényi utcai iskolában helyezték el. A zsúfoltság a tanulmányi színvonal csökkenését okozta. Csak 1921-ben költözhettek vissza saját iskolájukba. Az időközben megrongálódott épületet 1927-ben felújították, felszerelését korszerűsítették.
Lathwesen Gyula több éves igazgatói működése alatt újra emelkedett az iskola színvonala. Az intézmény fejlődését a második világháború akasztotta meg. Az épület földszintjét a hadviseléssel kapcsolatos célokra vették igénybe. A főváros ostroma során bombatalálat és számos belövés érte az iskolát. 1945-ben a tantestület áldozatos munkával rendbe hozta az épületet, és így újraindult az iskolai élet. 1946-ban megszervezték a szülői munkaközösséget és az úttörőcsapatot. 1947-ben az elemi leány és a fiú általános iskolává alakult. Az 50-es években a dolgozók iskolájának is helyet adott az intézmény.
Az 1955/56-os tanévben ünnepelte az iskola félévszázados fennállását. Ez idő alatt 244 tanár és tanító, 18 igazgató volt és több ezer diák tanult a Dob utcában. Köztük olyan híressé vált diákok, mint Ruttkai Éva, Garas Dezső, Somló István színművészek.

forrás: http://www.dobsuli.hu/
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”1077 Budapest, Dob u. 85{}childmuseum01.png{}Budapest – Dob utcai iskola szecessziós épülete” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Szepsi Római Katolikus Templom

Felvidék

A római katolikus templom a történelmi városközpont egyik domináns épülete. Korabeli írások szerint már 1290-ben létezett a településen kőtemplom, melyet a XV. században, Mátyás király idejében átépítettek gótikus stílusban, egy időben a Kassai Szent Erzsébet Dómmal.

Először háromhajós, majd a későbbi barokk stílusú beavatkozások folyamán (XVIII. sz.) átépítették. A templom a Szentléleknek tiszteletére van felszentelve. S talán ezzel összefüggésben van a város címerében a Szentlélek szimbóluma, a kiterjesztet szárnyú galamb, amely a főoltár feletti mennyezeten is látható. A főoltár 1896-ban készült el. A templomtorony a nyugati oldalon található, és három harangja van Ezen az oldalon van a kórus is, mely három oszlopon van elhelyezve.

A mondák szerint az ellenreformáció elhíresült alakja Herkó János, ferences atya volt, aki legendává vált és népi szólásban is megörökítették mint herkópátert. Az egyházhoz fanatikusan ragaszkodó páter a katonák élén, fegyverrel a kezében próbálta visszatéríteni a protestánsokat. A templom oldalfalán látható a róla készült dombormű, halálának évével – 1686. A templom műemlékké van nyilvánítva.
A katolikus templom déli bejárata

A katolikus templom déli bejárata, úgy mint a templom, gótikus stílusban van építve. Több mint valószínű, hogy ugyan azok a mesterek, vagy az ő tanítványai készítették, akik a kassai dómot, vagy a Rozsnyói templomot építették.

forrás: http://www.moldava.sk/?id=169&lng=hu

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szepsi, Szlovákia{}chapel-2.png{}Felvidék – Szepsi Római Katolikus Templom” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyulai Bacchus kiállitás megnyitója 2014. február 6.

Kiállítások

Fotó: Oláh Szabolcs

Igazi borünnep kerekedett a megújult gyulai művelődési központ első rendezvényén!

Bagyinszki Zoltán pincéket és szőlőket bemutató fotói bordalok, vers, próza és természetesen bor kíséretében tárultak a nézők elé.

A megújult gyulai művelődési központ első rendezvényén egy fotókiállításra invitálta a vendégeket. Bagyinszki Zoltán fotográfus több mint harminc alkotásán borospincéket, szőlőket és a borhoz illő hangulatokat láthatott a népes sereglet. A Bacchus nyomában – A magyar borvidékek című tárlat igazi borünneppé kerekedett, a hangulatos felvételek megtekintése bordalok és az isteni nedűről szóló vers és próza kíséretében tárultak a nézők elé. Természetesen dukált egy pohár borral koccintani a másik egészségére!

Az Erkel Ferenc Vegyes Kar kamarakórusa Friderici Baráti kör – Van három jó barátom című darabjával indított, majd Erkel Ferenc Napköszöntő bordala után nemzeti himnuszunk szerzőjének Bánk bán című operájából a Bordal csengett a művelődési ház megszépült földszinti kis galériájában. A megújult épület belsőjének külleméhez illett a kitűnő akusztika.

A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. által szervezett kiállítás megnyitóján Kiss József, a Gyulai Civil Szervezetek Szövetségének elnöke mondott köszöntőt. Beszédében kifejtette, a fotók olyan pillanatokat tárnak a néző elé, amelyeket nemcsak meglátni, hanem megélni is kell.

– A képeken látható helyeknek, amellett, hogy természeti szépséggel rendelkeznek, szakrális kisugárzásuk is van. Aki járt már borvidékeken, az a szőlőtőkék között sétálva érezhette a föld erejét, energiáját és maga körül a szőlőt. A magyar bor hungaricum, amelyre méltán büszkék lehetünk, de nem lenne a szőlő és szőlőművelés nélkül. Hamvas Béla szavaival szólva: „A bor lényege az ember, aki termeszti a szőlőt, félti, gondozza, mint gyermekét, majd elérkezvén a várva-várt pillanathoz, kellő tisztelettel kóstolja az új termést.” – mondta Kiss József.

Az eseményen részt vett a Szent Vince Borrend Békés Megyei Lovagi Székének több tagja is. Sándor István, a lovagi szék titkára Azurák Mihály borász, költő gondolatait idézte a hallgatóságnak, versben s prózában.

Bagyinszki Zoltán borhoz, szőlőhöz kapcsolódó fotóival találkozhatunk a tavaly megjelent Corvina útikönyvek sorozat Magyar borvidékek című kötetében, valamint az alkotó www.borfokusz.hu honlapján is, ahol szintén számos hangulatos felvételt láthatunk a témában.

A kiállítás megtekinthető március 7-ig a művelődési központ földszinti kis galériájában.

forrás: http://www.gyulaihirlap.hu/

Budapest – New York Palota és Kávéház

Budapest, Határon belül - 93.000 km2

A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és szobordíszek, a kávéházi portált koronázó tizennégy faunalak Senyey Károly műve.

A rendszerváltást megelőzően hosszú ideig a Pallas Lap- és Könyvkiadó központja volt az épületben. Az állami tulajdonban lévő épületet az 1990-es rendszerváltást követően egy évtizeden keresztül nem tudta értékesíteni az állam. Végül 2001 februárjában az olaszországi Boscolo csoport vette meg, amely az épület teljes felújítása után, 2006. május 5-én nyitotta meg 107 szobás luxusszállodáját, illetve a földszinten az egykori pompát idéző New York kávéházat.

Az épület felújítását 2007-ben Europa Nostra medállal tüntették ki.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”1073 Budapest, Erzsébet körút 9–11{}hotspring.png{}Budapest – New York Palota és Kávéház” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Református templomok

Erdély - Partium

ERDÉLY – igazán varázslatos vidék sok látnivalóval, magyar örökséggel.

Tisztelettel köszönöm a Debreceni Tóth Kiadónak – a lehetőséget, a szép ERDÉLYI sorozat fotózását. Állítom  igényes munka született a témakörben.

A 4 könyv komoly és sikeres feladat volt mindkettőnk számára. Több mint 100 alkalommal voltam itt a határon túli magyar területeken. Többek között a templomokat kerestem fel kamerámmal, most ebből válogattam egy sorozatot , csak egy felekezetre fókuszálva. Szinte valamennyi egykori vármegye szerepel az anyagban, pár 10.000 km benne van az autómban is.  A fából, téglából, kőből, betonból épült református templomok változatos világa a legnagyobb lélekszámú erdélyi magyar egyház ékességei. Stílusában, változatos formavilágukban, történelmi értékében, a műalkotások száma szerint (- a középkori freskóik, harangjaik, szószékeik, kazettás mennyezeteik, fa tornyaik vonzóak és gyönyörűek ) Készülök egy válogatásra a harangok témakörében is.
Van pici kedves ékszerdoboz- van monumentális hatalmas tornyú egyházi épület. Arányos kecses épületek,  a torony egyben vagy külön épülve mellettük. Kerítve vagy magányosan , netán várfal övezi őket.
Sok estben a magyar nemzeti lobogó- a fehér egyszerű belső adja a református templomok lényegét. 500 – 600 év művészete, építészete a gótikától ( pl. Kolozsvár ) a kortárs ( Vargyas ) építészetig bezárólag.
Néha a város vagy település központjában épült, néha eldugott helyen, néha a temető köríti. sokszor embert próbáló helyre építették a református hívek.
Egy szubjektív vélemény – a Mi templomainkat egy lapon sem lehet említeni a sajnos tömegével épülő ( városképet – tájképet romboló ), sematikus , egyforma és igénytelen román ortodox templomokkal – de legalább Ők demonstrálják a valódi különbséget!!!…
A könyv kapható, címe Erdélyi templomok- Tóth kiadó, szövege 3 nyelven íródott- Tatár Saroltának köszönjük a tartalmas bemutató jellegű épület leírásokat : 160 oldalon közel félezer színes fotó mutatja állításomat- jó,  azért akad egy két szép példa részükről is (Demsus, Temesvár ) ,de én az általánosról beszéltem.
A templomok, a remek lelkészek – egyházi vezetők komolyan segítették a magyarok megmaradását – (” itthon maradását” Erdélyben ) a nagyon nehéz időkben is. Megismerhettem több a templomhoz kötődő református közösséget, kiváló magyar embereket akik segítették munkámat ,  köszönöm Nekik is hiszen manapság nem könnyű bejutni ezen történelmi falak közé.
Élmény – sikerélmény volt számomra a sepsiszentgyörgyi reformátusok templomában előadást tartani a magyar történelmi épületeinkről, vagy kiállítások keretében népszerűsíteni az erdélyi településeken hazánk  építőművészetét.

Kedves olvasó – érdeklődő- böngésző barátom  igazán érdemes megállni,  megpróbálni bejutni – elkérni a bejárati kulcsot, keressék Önök is a magyar szakrális műemlékeink erdélyi példáit.
Az alábbi válogatásom természetesen nem teljes körű – talán egyszer folytatható a program.

üdvözlettel:  Bagyinszki Zoltán

Az alábbi települések református templomai láthatóak a fotókon:

ALGYÓGY
ÁKOS
ARAD
BÁNFFYHUNYAD
BOROSKRAKKÓ
BÖGÖZ
DÉS
DÉVA
ÉNLAKA
FARNAS
FOGARAS
ILLYEFALVA
KÉZDIVÁSÁRHELY
KOLOZSVÁR
KOLOZSVÁR KAKASOS TEMPLOM
KOVÁSZNA
KÖRÖSFŐ
MAGYARGYERŐMONOSTOR
MAGYARVALKÓ
MÁRAMAROSSZIGET
MAROSVÁSÁRHELY
MEZŐTELEGD
NAGYAJTA
NAGYBÁNYA
NAGYENYED
NAGYSZALONTA
ŐRALJABOLDOGFALVA
SEPSISZENTGYÖRGY
SOMKERÉK
SOMLYÓUJLAK
SZATMÁRNÉMETI
SZÉKELYUDVARHELY
TORDA
VARGYAS
ZABOLA
ZILAH

Füzéri vár 2008 augusztusában

Határon belül - 93.000 km2

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kényelmes sétaút vezet fel a hegynyeregbe.

Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr – Szapolyai János koronázása után – a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olaszbástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül.

A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron.

Az 1970-es évektől Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. 1992-től Simon Zoltán vezetésével folyik a feltárás és helyreállítás. Közben megalakult a helyi lakosság tagjaiból a Füzéri Várvédő Egyesület, és nyaranként várjátékokkal idézik fel a vár históriáját.

A zempléni Bazalt szirten lévő Fűzéri vár az ország egyik legszebb, hanem a legszebb fekvésű -(kiemelkedésű) talán bevehetetlen építésű vára.
Kötelező úti cél, remek fotótéma a szlovák határ közelében. A gótikus kápolna közelében olvasható a koronával kapcsolatos emléktábla.
A kicsiny északi faluban hangulatos,  kiváló állapotú népi műemlékek, régi lakóházak fedezhetőek fel. Gyönyörű a természeti környezet, ahol további gyalog túrákat szervezhetünk.
http://www.fuzer.hu/magyar/oldalak/fuzeri_var/16/8/16/16/16/1/1  és Bagyinszki Zoltán